Bezárás
Dezinformáció

Oroszországból szeretettel: dezinformációs narratívák az amerikai elnökválasztásról

Milliószám adták le halottak szavazatait, a demokraták hekkelték meg a választást, Bident a maffia is segítette, a választási megfigyelőket pedig egyébként sem engedték be az USÁ-ba. Csak néhány azokból az állításokból, amelyek a Kreml-párti propaganda orosz felületein jelentek meg az amerikai elnökválasztásokat követően. Hogyan próbálta megvezetni nézőit az orosz állami média, és mi lehetett ezzel a célja?

Donald Trump az Egyesült Államok modernkori történetében nem egyedülálló módon, de eddig példátlan mértékben kérdőjelezte meg az ország demokratikus berendezkedését azáltal, hogy rendszerszintű csalással vádolta meg az ellenfelét támogató Demokrata Pártot, a demokrata kormányzók által vezetett csatatér államokat és egyes állítólagosan demokrata párti kötődésű techcégeket. A választási csalás vádjába a Trumpot támogató republikánusok egy jelentős része mellett számos álhírekre és összeesküvés-elméletekre „szakosodott” online platform és közösségi-médiafelület is beleállt.

Csak néhány az ennek következtében szétáradt kétes hitelességű hír közül:

  • Biden michigani győzelmét megtámadva mások mellett Eric Trump, a távozó elnök fia is megosztott egy felvételt, amelyen állítólag nagyobb ládákban távolítanak el szavazatokat egy detroiti szavazatszámláló helyiségből. Később kiderült, hogy a felvételen valójában egy helyi tévéstáb operatőre szerepel, aki nem szavazatokat, hanem a kamerájához tartozó felszereléseket pakolta el.
  • Egy másik Twitter-videóban egy a Georgia állambeli Fulton megyében dolgozó szavazatszámláló szerepel, aki a vádak szerint, miután alaposan végignézett egy szavazólapot, nemes egyszerűséggel eldobta azt. A Trumpot támogatók szerint természetesen azért, mert a szavazatot Trumpra adták le. Ezzel szemben a felvételen eldobott papír nem egy levélszavazat volt, hanem a levélszavazáshoz szükséges útmutató, amelyet a szavazattal együtt postáznak ki a választópolgároknak.
  • Futótűzként terjedt a Trump-támogató Twitter-felhasználók között egy videó, amelyen állítólag a helyi szavazatszámlálók tömnek tele egy szavazóládát, vélhetően hamis szavazatokkal a michigani Flintben. A felvétel körülményei valóban arra utalnak, hogy azon választási csalást sikerült lencsevégre kapni. Csakhogy ami a felvételen szerepel, az nem 2020. november 3-án és nem Michiganben történt, hanem 2018-ban Oroszországban.

A megkérdőjelezhető hitelességű vagy éppen teljesen hamis eseteket és narratívákat nemcsak a Trump-kampány egyes tagjai vagy keményvonalas konzervatív social media felhasználók tették közzé. A távozó elnök támogatói világszerte ráerősítettek az elnökválasztást övező dezinformációs narratívákra, de akadnak olyan politikai aktorok is, amelyek nem feltétlenül Trump igazának bizonygatásában, hanem ezen keresztül az Egyesült Államok meggyengítésében érdekeltek. Nem meglepő módon a Kreml-közeli propaganda is kiemelten foglalkozott a választások napját követően kialakult belpolitikai káosszal – lényegében azt hangsúlyozva, hogy az amerikai választási rendszer sem nem szabad, sem nem tisztességes. Négy orosz dezinformációs eset segítségével mutatjuk be, hogyan igyekezett a Kreml-párti médiapropaganda aláásni az amerikai demokráciába vetett bizalmat.

  1. Halottak millió szavaztak Bidenre.

Az egyik leggyakrabban visszatérő állítás Trump támogatói körében, hogy Bidennek azért sikerült megfordítania az eredményt november 3-a és november 7-e között, mert halott szavazópolgárok nevében is tömegesen adtak le voksokat. A Rosszija 1-es állami orosz hírtelevízió szerint egészen pontosan 1,8 millió többletszavazathoz jutott így Biden, ami Dmitrij Kiszelevij műsorvezető szerint azért történhetett meg, mert az egyes államok szavazói névjegyzékét olyan átláthatatlanul frissítik, hogy azoknak is postáznak szavazólapokat, akik már meghaltak. Kiszelevij egy bizonyos William Bradley példájával érvelt, aki 1902-ben született és 1984-ben halt meg.

Valójában Bradley nevében nem adtak le szavazatot, a szóban forgó William Bradley pedig, aki ténylegesen szavazott a választáson, nem az 1984-ben elhunyt férfi volt, hanem az ő azonos nevű fia. A kétely alapját az adta, hogy az idősebb Bradley egy adminisztrációs hibának köszönhetően, de valóban szerepelt a michigani választási névjegyzékben, arra vonatkozóan viszont, hogy tömeges csalás történt volna halott amerikaiak adatait felhasználva, nem szolgáltatott bizonyítékot sem a Trump-kampány, sem a Trumpot támogató média.

  1. Nem engedik be a nemzetközi megfigyelőket.

November 6-án a Rosszija 1 egyik főműsoridős vitaműsorában állította azt egy orosz kommentátor, hogy miközben az Egyesült Államok világszerte kritizálja a szerintük kevésbé demokratikus vagy éppen diktatórikus országokban megrendezett választásokat, addig az amerikaiak egész egyszerűen nem engedik be a nemzetközi választási megfigyelőket, köztük az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelőit.

Az állítás köszönőviszonyban sincs a valósággal. 2002 óta az EBESZ megfigyelői valamennyi szövetségi szintű amerikai választáson részt vesznek; így volt ez a november eleji voksoláson is, amelyen 102 nemzetközi megfigyelő ellenőrizte a választások tisztaságát Amerika-szerte. A megfigyelések alapján az EBESZ Demokratikus Intézményekért és Emberi Jogokért Felelős Hivatala és a szervezet Parlamenti Közgyűlése is arra jutott, hogy semmilyen rendszerszintű csalás nem történt a választáson, az ezzel kapcsolatos állítások pedig nem csupán alaptalanok, de az amerikai választási rendszerbe vetett közbizalmat is aláássák.

Egy másik orosz állami hírtelevízió, a Pervij Kanal november 6-ai műsorában a 102 EBESZ-megfigyelő létezését ugyan nem tagadta, viszont azt állította, hogy az EBESZ Trump csalással kapcsolatos vádjaira reagálva olyan nyilatkozatot tett, amelyben kifejezetten a hivatalban lévő elnök ellen foglalt állást, holott sem az egyes megfigyelők, sem maga az EBESZ-misszió nem tett ilyen nyilatkozatot.

  1. Bidenék meghekkelték a választásokat.

Trump egyik talán legprovokatívabb állítása szerint a választási csalásban egy kanadai szoftvercég, a Dominion Voting Systems is szerepet játszott. Több amerikai államban is a Dominion által készített rendszereket alkalmazzák, és Trump szerint a cég felel azért, hogy országos szinten állítólag 2,7 millió szavazatot töröltek ki az elektronikus adatbázisból, mások mellett Pennsylvaniában, amely a maga 20 elektorával döntötte el a választást november 7-én Biden javára. Az előbbi állításra a Rosszija 24 hírcsatorna is ráerősített, a szintén orosz állami RT francia kiadása szerint pedig a Dominion belső rendszereit eleve úgy készítették el, hogy azokat „könnyen meg lehessen hekkelni”, Bidenhez köthető körök pedig meg is hekkelték a rendszert, hogy manipulálják a választás végeredményét.

Azon túl, hogy az utóbbi állítás már önmagában is ellentmondásos (ha valaki választási csalásra készül, miért tervezne olyan rendszert, amely felett mások is könnyen átvehetik az irányítást?), egyikre sincs érdemi bizonyíték. Ezt pedig nemcsak a választást lebonyolító államok, hanem maga a Trump-adminisztráció alá tartozó Belbiztonsági Minisztérium Kiberbiztonsági és Infrastrukturális Biztonsági Ügynöksége is megerősítette.

Ez a dezinformációs narratíva egyébként sokak számára ismerős lehet: Trump 2019-ben amiatt akart nyomozást kicsikarni az ukrán hatóságoktól, mert szerinte nem az oroszok, hanem az ukránok próbáltak meg beavatkozni a 2016-os amerikai elnökválasztásba. Holott még az amerikai hírszerző ügynökségek is természetesen ennek ellenkezőjére jutottak, a Crowdstrike-elméletet pedig orosz propagandának tekintik.

  1. A demokratákat még a maffia is támogatta.

November 21-én a RIA Novosztyi egy valamivel földhözragadtabb, de annál inkább meglepő hírrel állt elő. Az orosz állami hírügynökség szerint ugyanis szavazatok százezreit hamisította meg egy philadelphiai bűnbanda vezetője, Joey Merlino. A maffiavezér állítólag két házat is kibérelt a pennsylvaniai városban, ahol emberei három nap alatt mintegy 300 ezer szavazatot hamisítottak meg, és juttattak be észrevétlenül Philadelphia szavazóhelyiségeibe – természetesen azzal a céllal, hogy Bident támogassák.

A RIA Novosztyi egy az összeesküvés-elméletekkel egyébként is jó viszonyt ápoló jobboldali portáltól, a Buffalo Chronicle-től vette át a hírt, amire nemcsak a Chronicle „újságírói” nem tudtak érdemi bizonyítékot szolgáltatni, de még Trump tömeges választási csalást kiáltó ügyvédje, Rudy Giuliani szerint is minimum „erőltetett” az általuk közzétett állítás.

Tudják, hogy a vádak alaptalanok, de nem ez a fontos

A Trump-kampány november 3-a óta több mint 40 rendben nyújtott be jogi keresetet egyes amerikai államok bíróságaihoz, amelyekből november 26-ig bezárólag már 30-at vagy az illetékes bíróság utasított el vagy maga a Trump-kampány vont vissza. Hogy a tömeges választási csalás vádja – mind a fenti dezinformációs esetek, mind a bizonyítékok hiánya miatt – mennyire komolytalan a gyakorlatban, azt más tényezők mellett az is kiválóan alátámasztja, hogy miközben Trump és támogatói tömeges és/vagy rendszerszintű csalást kiáltanak, addig a jogi csapata által benyújtott keresetek jóval óvatosabban fogalmaznak.

A Kreml-közeli dezinformációs gépezet számára azonban természetesen a legkevésbé sem az számít, hogy a választási csalás vádja bizonyítható-e vagy sem. A cél az, hogy az amerikai lakosság és az orosz állami propaganda nemzetközi olvasói elveszítsék bizalmukat az Egyesült Államok intézményi rendszerében és demokratikus berendezkedésében, illetve az, hogy növeljék a republikánusok és a demokraták közötti egyre inkább mélyülő politikai és társadalmi szakadékot.

Istrate Dominik

A kiemelt kép forrása: AFP

További elemzéseinkért látogasson el a Political Capital honlapjára

A Political Capital hírlevelére itt iratkozhat fel:

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom