Most, hogy a világ az ukrajnai orosz invázióra figyel, érdemes egy pillantást vetni az orosz dezinfomációs ökoszisztémának arra a szegmensére, amelyet nem érint az orosz propagandacsatornák Európai Unióban való betiltása – hívja fel a figyelmet vendégszerzőnk, TAKÁCSY DORKA Oroszország-szakértő.
Mint korábbi kutatásunkban is rámutattunk, a Kreml propagandájának belföldi céljaihoz remekül kapóra jön, amikor magyar kormánytagok Moszkvába menve, orosz állami médiumoknak kritizálják az EU-t, vagy az Egyesült Államokat. Ezek a nyilatkozatok óriási karriert futnak be az orosz médiában, és kiválóan alkalmasak arra, hogy a Kreml alátámaszthassa vele a saját narratíváját a hazai közönség számára: az EU és az USA romlott, dekadens, mindazonáltal veszélyes, hiszen külföldön is áskálódik, színes forradalmakat kirobbantva, a demokrácia terjesztése ürügyén. Mivel Magyarország a nyugati szövetségi rendszer részeként az EU-nak és a NATO-nak is tagja, a magyar kritikák lobogtatása határozottan alkalmas arra, hogy az orosz közvéleményt tovább hangolja a Nyugat ellen, és megnyugtassa, hogy a Kremlnek bizony igaza van: lám, ezek a nyugatiak még a magyarok, a saját szövetségeseik szerint is pontosan olyanok, mint amilyennek az orosz állami propaganda mutatja őket.
Az orosz állami propagandagépezet azonban nem csak magyar kormánytagok Nyugat-kritikus kiszólásait idézve dolgozik. Ugyanez a mechanizmus „magyar szakértők” médiában való futtatásával is működik. Mint az említett tanulmányban, és ebben a cikkben is megírtuk, évekkel ezelőtt, látszólag a semmiből, egyszer csak megjelent az orosz médiatérben egy hangsúlyozottan magyarként brandelt politikai szakértő, Keveházy Miklós. Sajnos igen keveset tudunk róla, szűkszavú bemutatkozóiban egyetlen intézményt vagy konkrétumot sem találunk esztergomi születését leszámítva, ami a nyilvánosságban mozgó szakértők esetében némileg szokatlan. A háttér hiánya ugyanakkor szemmel láthatóan nem volt akadálya annak, hogy a Rosszija 1 főműsoridős politikai talk show-jában debütáljon.
Nyilvánosságban való megjelenése óta töretlenül aktív, mostanában főként a Polit Rosszija nevű oldal szólaltatja meg, ahonnan más propagandaoldalak rendszeresen idézik. Idén február óta viszont az ukraina.ru is rendre meginterjúvolja. Az oldal céljait tekintve nincs okunk bizonytalanságra, , ugyanis impresszuma szerint a nemzetközi közönséget orosz kormányzati propagandával célzó Rosszija Segodnya médiaügynökség terméke, amely alapító okirata szerint is orosz kormányzati célokat szolgál.
A korábbi féligazságok és könnyen félreérthető megfogalmazások után úgy tűnik, Keveházy Miklós szintet lépet: teljes egészében kitalált történetekkel is házal.
Ugye Ön is emlékszik az 5 évvel ezelőtti nagy telefonválságra?
Nem?
Nem véletlen, hiszen nem volt ilyen.
Legutóbbi, február 22-ei interjújában viszont Keveházy a következő választ adja arra a kérdésre, hogy elképzelhetőnek tartja-e, hogy az Orbán-kormányt megdönti egy színes forradalom:
„Ilyen kísérlet már korábban is történt, csak a világsajtó nem vette észre. Magyarországon 5-6 évvel ezelőtt volt egy úgynevezett „telefonválság”, amikor a tarifák és a lefedettségi zónák megváltoztak, ami minden állampolgárt érintett, és tömeges tüntetéseket okozott. A Nyugat ezt észrevette, és úgy gondolta, megpróbálják valahogy elmozdítani Orbánt.
Természetesen ez nem Soros és Brüsszel nélkül történt. A tüntetők tömegében megtalálták az amerikai nagykövetség egyik alkalmazottját, aki telefonon igyekezett koordinálni a tüntetők akcióit. De Magyarország nem Ukrajna, így a külső erőknek nem sikerült lakossági támogatásra találniuk, és felszítani a nacionalista érzelmeket. És ezt a nagykövetet nagyon gyorsan kirúgták Magyarországról, nem félve Washington reakciójától. A kis Magyarország így fektette két vállra az Egyesült Államokat.”
Az idézett rész utolsó mondata ezután még számos cikk címévé vált, az alábbi képernyőfotón jelölt címek mind Keveházyt idézik, „hogyan tudta Magyarország két vállra fektetni az Egyesült Államokat”.
„Keveházy: Magyarország két vállra tudta fektetni az Egyesült Államokat” – állítják a címek
Az emlegetett magyar „telefonválság” pedig nem a netadó-tüntetések félresikerült orosz fordítása, az oroszok által használt keresőben, a Yandex-en konkrétan egyáltalán nincs is rá találat (a történet többi részletére itt most nem is térnék ki). Tehát a „magyar szakértő” egy nyilvánvalóan fiktív történettel demonstrálja az orosz közönség számára, hogy az USA egy állítólagos színes forradalmat tervezett volna szövetségese, Magyarország kormánya ellen.
Az orosz interneten sajnos nincs találat a „híres” magyar telefonválságra
Szakértőként való debütálásakor Keveházy az állami Rosszija 1 főműsoridőben sugárzott adásában tett olyan, alaptalan állításokat, amelyek átkerülve az ukrán médiatérbe, potenciálisan pánikkeltésre is alkalmasak voltak az ukrán közvélemény felfokozott érzelmi állapota miatt.
Ugyan az utóbbi időben hasonló, állítólagos kárpátaljai magyar beavatkozási szándékot nem emlegetett, a Kárpátalja Magyarországhoz való visszatéréséről fantáziál. Az orosz invázió kezdete után három héttel megjelent Magyarország nem fog behódolni az EU-nak, és nem fogja az ukrán rezsimet segíteni című interjújában arról beszél, hogy a háború után elkerülhetetlen Ukrajna feldarabolása „etnikai régiókra”. Szerinte így Kárpátalja ruszin-magyar régióvá válhatna, de legjobb lenne, ha Magyarország részévé válna:
„Személyes álmom, hogy kezet fogjak orosz és ukrán barátaimmal, azért, hogy az ukrán Kárpátalja már Magyarországhoz tartozhasson” – mondja Keveházy.
Az idézett interjúból azt is megtudhatjuk, ki szövögette szörnyű terveit már decemberben (nem, nem Vlagyimir Putyin):
„Soros mostanra kissé visszavonult, de a fia állandó kapcsolatban áll néhány európai parlamenti képviselővel. És amikor Putyin decemberben megtette a biztonsági garanciákra vonatkozó javaslatait, már akkor is azon gondolkodott, hogyan viselkedjen, és hogyan szervezzen meg legjobban egy Oroszország elleni támadást. Tehát mindkét Sorosnak nagy szerepe van ebben az ügyben.”
Az interjú főbb tételmondatai ezután egy sornyi újabb cikk címeként hasznosultak ismét.
Csupán két példa arra, miként hasznosult címként az idézett interjú: „Nem Krím és nem Donbasz. Magyar elemző arról, mit nem tud a Nyugat megbocsátani Oroszországnak”, illetve „Fojtogatnak minket, de nem adjuk fel”. Magyar szakértő arról, miért támogatja országa Oroszországot Ukrajnával szemben”
Az ukrán vezetésről folytatott eszmefuttatásai is tökéletesen egybe vágnak a Kreml által hangoztatott állítólagos genocídium vádjával. Vlagyimir Putyin orosz elnök ugyanis az általa „speciális műveletnek” nevezett ukrajnai invázió szükségességét azzal indokolta, hogy meg kell védenie azokat az oroszokat, akik már nyolc éve egy népirtást szenvednek el. Ez a kijelentés megalapozatlan, ugyanis a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktust 2014 óta megfigyelő EBESZ-misszió nem talált orosz civilek szisztematikus meggyilkolására utaló bizonyítékot. Erről bővebben, és a támadás Putyin által felhozott többi indokáról szól a Deutsche Welle fact checker összefoglalója – érdemes elolvasni.
Keveházy az orosz invázió előtt két nappal publikált interjúban azt állítja, hogy „a jelenlegi Ukrajna a CIA által irányított bábállam”, ahol „egyszerűen CIA-parancs volt, hogy minden lehetséges módon eltiporják Ukrajna oroszajkú lakosságát, és ellenségeskedést szítsanak Oroszországgal”.
Pánikra ugyanakkor szerencsére Keveházy szerint nincs ok, hiszen így folytatja:
„Oroszország most józanul, energikusan és egyértelműen viselkedik, megmutatja a NATO-nak, hol vannak azok a vörös vonalak, amelyeket nem szabad átlépnie. De a liberális birodalomnak már csak kevés ideje maradt. Nagyon remélem, hogy erre nem kerül sor. És Oroszország, mint az agresszív birodalmat visszatartó fő erő, nem fogja hagyni, hogy a háború megtörténjen”.
Túl azon, hogy a fenti állítások a háború tükrében nem öregedtek túl jól, érdemes emlékezni rá, hogy az orosz médiatér ritkán idéz magyar politikai szakértőket. Ebből a kevésből Keveházy kifejezetten látható. Világosan látszik, hogy az orosz propagandagépezet a felépített „magyar szakértőt”, ahogy korábban, a háború kitörése előtt is, most is arra használja, hogy a hazai, orosz közönséget elérve a kárpátaljai magyarságot valamiféle orosz ötödik hadoszlopnak állítsa be. A jövőben szülhet még kellemetlenségeket, hogy az orosz médiatérben van egy olyan szereplő, aki „magyar politikai szakértőként” azt a narratívát teríti, ami az adott pillanatban a Kreml politikai érdekeit szolgálja.
A Political Capital korábbi tanulmánya itt, rövid összefoglalója itt olvasható.
(Az idézett szövegrészeket a szerző fordította oroszból.)
Takácsy Dorka – Oroszország-szakértő
Kiemelt kép forrása: Azonnali.hu
A V4-országokban a civil szervezetek működését az orosz-ukrán háborúhoz kapcsolódó társadalmi kifáradás, a szervezetekkel szembeni közöny vagy az erőforrások általános...
Nem lankad a közösségimédia-platformok ereje, ezt a 2024-es európai parlamenti választások is világossá tették. A Lakmusz, a Mérték Médiaelemző Műhely és...
A 2024-es év az első olyan, amikor a mesterséges intelligencia forradalom komoly hatást gyakorol(hat) akár kétmilliárd ember választói viselkedésére is....
A helyes klímakommunikáció olyan, ami mutatja ugyan a helyzet súlyosságát, de nem a pánikoltatásra helyezi a hangsúlyt, hanem pozitív cselekvésre...
