A Political Capital új médiakutatása a kormányzati irányítású és ellenzéki irányultságú média eddig alig vizsgált, úgynevezett „szürke zónájára” fókuszált, amely különösen elfogult politikai tartalmat vagy propagandát igyekszik manipulatív eszközökkel terjeszteni a cseh, a magyar és a szerb nyilvánosságban. Itthon a kormánypárti politikai kommunikáció ezzel a magyar médiatérben betöltött dominanciáját igyekszik kiterjeszteni, az ellenzéki pártok pedig a független média gyengeségét próbálják ellensúlyozni, miközben tág tere nyílik az oroszbarát vagy éppen Pekinget támogató szólamoknak.  

A Political Capital cseh és szerb partnereivel az úgynevezett szürke zónában elhelyezkedő, extrémen pártos, konspiratív, kattintásvadász, orosz- és kínabarát oldalakon keresztül vizsgálta a belpolitikai és külföldi autoriter befolyás hatását az országgyűlési választásokat megelőző kampányokra, illetve. az orosz inváziót követő háborúról szóló diskurzusra. Az Open Information Partnership segítségével megvalósuló kutatásunk 2021. szeptember 1. és 2022. március 1. között monitorozta a SentiOne médiafigyelő program segítségével a választási kampányokkal kapcsolatos üzeneteket, diskurzusokat és dezinformációkra építő manipulációs kísérleteket. A kutatás során a három vizsgált országban kvalitatív tényfeltáró újságírás, narratív, illetve kvantitatív statisztikai és hálózatelemzés segítségével tártuk fel a szürke zóna összetételét, működését és hatását.

A kutatás részletes nemzetközi összehasonlító (magyar, cseh és szerb) eredményei itt elérhetők.

A nemzetközi kutatás eredményei 5 pontban

1. Csehországban, Magyarországon és Szerbiában a szürke zónát leginkább a szélsőséges vagy nacionalista szereplők által létrehozott „régi”, többnyire anonim, összeesküvés-elméleteket terjesztő médiumok, valamint az ismert „új” influenszerek, így például a Gődény György által is képviselt radikális oltásellenes mozgalmak határozzák meg.

2. A vizsgálat során azonosított 238 oldal havonta áltagosan 9750 cikket vagy Facebook-bejegyzést termelt, ezzel pedig médiumonként átlagosan 70-80 ezes közönséget érnek el, miközben az online térben 1585 médiumból álló nemzetközi kommunikációs hálózatot hoztak létre, amely Kelet-Közép-Európától egészen az Egyesült Államokig ér.

3. Szerbiában és Magyarországon az autokrata hibrid rezsimek kulcsszerepet játszanak a szürke zóna létrehozásában, finanszírozásában és koordinálásában, amelyet arra használnak, hogy megalapozatlan lejárató kampányokat indítsanak a politikai ellenfelek ellen belföldön, illetve hogy segítsék Oroszország vagy Kína befolyásának kiterjesztését. A magyarországi szürkezónás média – mint például a Vadhajtások vagy a Bennfentes – napi szinten terjeszt alaptalan összeesküvés-elméleteket (az ellenzéki politikusokat például rutinosan emlegeti „külföldi ügynökökként”), vagy például hamisan korrupcióval vádolta Karácsony Gergely főpolgármestert.

4. Mind a „régi” szélsőséges, mind az „új” oltásellenes szürke zónás médiumok aktívan részt vesznek az Ukrajna elleni orosz agressziót legitimáló taktikai és stratégiai narratívák terjesztésében. Így például, a szerb Novi Standard, a Pečat, a Pravda, a Stanje stvari és a Webtribune terjesztették az „ukrán nácik” által az orosz kisebbség ellen elkövetett „mészárlás”, „nemi erőszak” és „genocídium” megalapozatlan vádjait, miközben tagadták vagy relativizálták az orosz hadsereg Ukrajna területén elkövetett háborús bűncselekményeit. Magyarországon pedig például a Vadhajtások publikálta kritikátlanul Vlagyimir Putyin május 9-ei győzelmi napi háborús uszító beszédének magyar fordítását a hírhedt oroszbarát Orosz Hírek alternatív Facebook-oldal segítségével.

5. Az új kelet-közép-európai szürke zónás médiumok komoly fenyegetést jelentenek a régió, illetve Ukrajna nemzetbiztonságára, mivel az oroszbarát retorika központi, nehezen ellenőrizhető és virális terjesztési csatornáivá váltak. Noha Csehország számos ilyen médiumot betiltott, így például a konspirációs oldalak közül a Protiproud, az Aeronet és a CzechFreePress médiumokat, azok gyorsan újjászervezték magukat alternatív Telegram-platformokon.

Magyar kutatásunk eredményei 5 pontban

• Magyarországon végzett médiakutatásainkkal a 2021. november 1-je és december 31-e, valamint a 2022. január 1-je és március 31-e közötti időszakok hazai politikai kampánykommunikációját vizsgáltuk, hogy felfedjük és feltérképezzük a 2022. április 3-ai választás előtti magyarországi szürke zónás médiakörnyezetet, illetve annak szerepét a „piszkos kampányban” és a háborúhoz kapcsolódó kommunikációban.

• A kormány mellett az ellenzéki pártok is támaszkodnak a szürke zónás kommunikációra, de jóval kevesebb felületen és kisebb eléréssel. Hálózatelemzésünk során a kampányhoz kapcsolódó üzenetek hiperhivatkozásait vettük alapul. Ebből az derült ki, hogy a magyarországi szürke zónás hálózatot kormánypárti vagy szélsőjobboldali médiumok uralják, mint például a Számok – a baloldali hírek ellenszere című oldal, a Vadhajtások vagy az anonim szélsőjobboldali Kuruc.info portál. A magyarországi hibrid rezsim médiauralmával, valamint a viszonylag aktív, alulról építkező szélsőséges szubkultúrával szemben az anonim baloldali szürkezónás médiumok – mint például az OLKT.net vagy a Gondolkodó – a szürkezónás médiakörnyezet csupán kisebb szegmensét voltak képesek mobilizálni és megszervezni.

• Ukrajna Oroszország általi lerohanása alapjaiban változtatta meg a magyarországi szürke zónás médiumok által terjesztett narratívákat. A háború előtt valamennyi oldal figyelmét különböző politikai összeesküvés-elméletek kötötték le. 2022. február 24-ét követően azonban a szürke zónás kommunikáció pártvonalak mentén egy új törésvonal mentén ismét megosztottá vált. A baloldali szürke zónás felületek a magyar kormány kudarcot vallott keleti nyitás politikájára irányították a figyelmet, és megnevezték Oroszországot a jelenlegi konfliktus agresszoraként. A kormánypárti szürke zónás médiumok ezzel szemben vagy a kormány „semleges”, valójában Oroszországnak kedvező, külpolitikai álláspontját támogatták, vagy közvetlenül legitimálták a háborút. A Számok – a baloldali hírek ellenszere és a Patrióta Európa Mozgalom például szóról szóra közölte Putyin elnök háborús beszédét, hogy legitimálja az Ukrajna elleni orosz agressziót.

• A nemzetközi összehasonlító kutatáshoz hasonlóan a hálózatelemzés azt is igazolta, hogy a magyar szürke zónás média a külföldi rosszindulatú befolyásolás egyik fő csatornája, így különösen az orosz dezinformációs narratívák táptalaja. A kevés magyar oroszpárti oldal ugyanakkor meglehetősen marginális szerepet tölt be a hálózatban, az oroszbarát álláspontot elsősorban a kormánypárti szürke zónás, ill. szélsőjobboldali médiumok közvetítik.

• A magyarországi szürke zóna a magyarországi politikai kommunikációt más nyugati vagy amerikai oroszpárti vagy szélsőséges hálózatokhoz kapcsolja azzal, hogy kapcsolatokat építenek ki például a The Gateway Pundit nevű alt-right oldallal vagy Matteo Salvini Twitter-fiókjával.

A magyar szürke zóna médiumainak hiperlinkekből álló hálózata 2021. november 1. és december 31. között.

Az egyes csomópontok az adott médiumot, a médiumok közötti kapcsolatok pedig a cikkekben található, a médiumokat hivatkozásként összekötő hiperlinkeket ábrázolják. A színek az egymással szorosabb kapcsolatot ápoló, összetartozó médiumok alcsoportjait vagy klasztereit jelölik. Az ábra itt érhető el nagy méretben, pdf formátumban.

További elemzéseinkért látogasson el a Political Capital honlapjára. 

A Political Capital hírlevelére itt iratkozhat fel: