A Telex március elején mutatta be, hogy az Origo a háború első egy évében mely cikkeket tartotta érdemesnek a Rendkívüli Hír kategóriába sorolni. A Political Capital mélyebben megvizsgálta Magyarország harmadik leglátogatottabb hírportáljának 727 cikkét: a hidegháborús béketábor retorikáját idéző, népmesei egyszerűségű és javarészt a háborúra fókuszáló szalagcímek alapján Ukrajna és az Egyesült Államok az agresszorok, Zelenszkij őrült, meggondolatlan és részeg, míg a cselekvőképes Putyin az, aki igyekszik elkerülni az eszkalációt.
„Újabb rendkívüli fordulat: biológiai fegyvereket gyárthat Amerika”. „Kész az amerikai haditerv az amerikai választásokra” – két szalagcím az Origo április 5-ei hírfolyamából, amelyeket Rendkívüli Hírként emeltek ki. Az előbbi cím egy olyan cikkre utal, amely kritikátlanul átveszi a Kreml közleményét.
Az Origo szerepe a hazai online médiapiacon továbbra is jelentős, tekintve, hogy nemcsak a kormányzati irányítású média legnagyobb elérésű online híroldala, hanem országos összevetésben is dobogós. Az NMHH legfrissebb jelentése szerint a 24.hu és a Blikk.hu után a harmadik legnagyobb elérésű internetes weboldal Magyarországon; a tavalyi év utolsó negyedévében 4,5 millió felhasználó nyitotta meg legalább egyszer az Origot. Mivel a Rendkívüli hír mezőben megjelenő szöveg nemcsak az Origo nyitólapján jelenik meg, hanem az oldal egyes cikkeinek tetején is, függetlenül attól, hogy annak témája közéleti, sport, tudomány vagy éppen autós, ezért az így kiválasztott üzenetek olyan olvasók sokaságához is eljutnak, akik nem keresik a közéleti tartalmakat. A kiemelés miatt értelemszerűen jóval magasabb kattintásszámot érnek el a kiemelt hírek, mint a hírfolyam átlagos cikkei – ráadásul, aki az oldalt meglátogatja, bizonyosan találkozik magával a szalagcímmel akkor is, ha a cikkre magára nem kattint.
Ahogy a Telex március eleji cikkének címe („Az Origo alternatív univerzumában az ukránok hetente robbantják ki és veszítik el a 3. világháborút”) is mutatja, a most felerősödő harmadik világháború toposza régóta jelen van a kormányzati irányítású nyilvánosságban, benne az Origoval.
Az alábbi szófelhő azt jelzi, hogy az elmúlt 13 hónap rendkívüli híreit a háborús témák dominálták (a cikkek 88 százaléka szólt a háborúról), azon belül viszont a Putyinnal és Oroszországgal kapcsolatos megállapítások gyakorisága meghaladta a Zelenszkijről és Ukrajnáról szóló hírekét. Elemzésünkben ezt a jelenséget vizsgáljuk meg mélyebben.
Mostani elemzésünkben a Wayback Machine segítségével a február 23. és március 31. közötti szalagcímeket is megvizsgáltuk a Telex eredeti adatbázisához illesztve. Az így kapott, összesen 727 egyedi rendkívüli hírt pedig azzal a szemmel dolgoztuk fel, hogy azok miként ábrázolják a háborúban álló két ország vezetőjét, Volodimir Zelenszkijt és Vlagyimir Putyint. Mivel a magyar kormány által irányított médiában visszatérő narratíva, hogy valójában az USA és Oroszország áll háborúban, azt is vizsgáltuk, hogy az Egyesült Államok elnöke, Joe Biden milyen kontextusban jelenik meg a rendkívüli hírek címeiben.
A háború kitörése, tavaly február 24. és idén március 31. között 727 cím szerepel a Wayback Machine adatbázisában. Ezek bő ötödében, 160-ban említik Putyint, Zelenszkijt 54-szer, míg Biden csupán elvétve, összesen 8 alkalommal jelenik meg a kiemelt címekben.
Az előfordulások időbeli eloszlása sokat változott. Putyin jellemzően a háború első öt hónapjában szerepelt többször, 13-26 alkalommal, míg az elmúlt nyolc hónapban havonta 7-12-szer került a rendkívüli hírek címébe. Zelenszkijt tavaly november óta említik gyakrabban a címekben, de Putyinról szóló címmel még így is minden hónapban nagyobb eséllyel találkoztak az Origo olvasói.
Nem meglepő, hogy az ukrán elnök döntően negatív kontextusban jelenik meg a rendkívüli hírek címeiben. Ha valaki csak innen tájékozódik, akkor – az orosz propaganda állításaival összhangban – egy meggondolatlan vezető képe rajzolódik ki, akinek veszélyes és őrült ötletei vannak, botrányos és kétségbeesett döntéseket hoz. Ráadásul bosszút áll a saját emberein, a katonáit a halálba küldi, újabb országokat akar bevonni a háborúba, harmadik világháborút és atomháborút robbant ki. Emberileg gyarló: hazudik, gyáva, részeg (olyannyira, hogy ettől oroszul kezdett beszélni), titkos neonáci botránya, valamint botrányos cégügyei vannak. Sőt, egyes cikkek a bűnözéssel is összefüggésbe hozzák: egy maffiózó, aki tengerparti luxusvillával is rendelkezik. De a hírek alapján úgy tűnik, hogy a szövetségesei is látják ezt, ugyanis a Nyugatnak kezd elege lenni belőle, az osztrák politikusok faképnél hagyták, a franciák pedig visszafizettetik vele azt, amit ellopott. De az ukránoknak is elegük van belőle, fellázadtak ellene.
Joe Biden csupán nyolc alkalommal szerepelt a rendkívüli hírek címeiben, az ő megjelenései sem a kiegyensúlyozottságot tükrözik. Az Origo szerint zavarosan fenyegetőzik, összevissza beszél, hazudik, sőt, már csak súgókártyákkal mer válaszolni.
Bár a kormány sokszor elmondta a háború kitörése óta, hogy elítélik az orosz katonai agressziót (ez a kitétel még a közelmúltbeli „békepárti” parlamenti javaslatban is szerepel) az azt elindító Vlagyimir Putyint az Origo az elmúlt 13 hónap rendkívüli híreiben nem egy agresszorként, hanem határozott, de megfontolt nagyhatalmi államfőként mutatta be. Putyin bejelent (37 alkalommal), üzen (28), válaszol (12), döntést hoz (10), mindezeket pedig általában keményen, drámaian, váratlanul, de legalábbis mindenképpen rendkívüli módon teszi. A Zelenszkijhez és Bidenhez hasonló negatív kontextus a 160 előfordulás egyikében sem jelent meg.
A gyakoriságra és szövegkörnyezetre vonatkozó adatok alapján mintha létezne egy tudatos vezérlő elv a rendkívüli hírek kiválasztásában: Putyin jelenjen meg sokszor pozitív színben és aktív vezetőként feltüntetve, így mérsékelve a háború miatt romló megítélést. Zelenszkij imázsát ezek a szalagcímek emberi minőségén és vezetői képességein keresztül rombolják, ezzel kiölve az olvasókból a megtámadott fél iránt kialakuló természetes szimpátiát. Az Origo rendkívüli hírein egyáltalán nem látszik semmiféle külpolitikai korrekciós szándék, sőt, a Zelenszkijről szóló hírek még extrémebbnek tűnnek az elmúlt hónapokban, mint kezdetben voltak. A cikkek sokszor nyíltan hivatkoznak kizárólag orosz forrásokra (például itt és itt), és több esetben egyértelműen visszatükrözik az Európában az orosz dezinformációs csatornák által terjesztett narratívákat (például a biofegyverekről vagy az Európát nukleáris háborúba rángató Zelenszkijről).
Bár hazánk a nyugati szövetségesi rendszerek tagja, ez a kormányzati irányítású média egyik zászlóshajójának kiemelt cikkeiben és szalagcímeiben nem tükröződik: azok hangvétele jóval közelebb áll a moszkvai, mint a NATO- és EU-narratívához.
Az elemzés angol nyelven itt olvasható.
Molnár Csaba – Krekó Péter
A V4-országokban a civil szervezetek működését az orosz-ukrán háborúhoz kapcsolódó társadalmi kifáradás, a szervezetekkel szembeni közöny vagy az erőforrások általános...
Nem lankad a közösségimédia-platformok ereje, ezt a 2024-es európai parlamenti választások is világossá tették. A Lakmusz, a Mérték Médiaelemző Műhely és...
A 2024-es év az első olyan, amikor a mesterséges intelligencia forradalom komoly hatást gyakorol(hat) akár kétmilliárd ember választói viselkedésére is....
A helyes klímakommunikáció olyan, ami mutatja ugyan a helyzet súlyosságát, de nem a pánikoltatásra helyezi a hangsúlyt, hanem pozitív cselekvésre...
