A V4-országokban a civil szervezetek működését az orosz-ukrán háborúhoz kapcsolódó társadalmi kifáradás, a szervezetekkel szembeni közöny vagy az erőforrások általános hiánya nehezíti. Különösen igaz ez Szlovákiában és Magyarországon, ahol a kormányok a szervezeti működést korlátozó jogalkotással, a kormányzathoz közel álló médiumok pedig dezinformációs kampányokkal igyekeznek elfojtani a kritikus hangokat.

A tanulmány legfontosabb megállapításai

1. A civil társadalmat érő kihívások

• A visegrádi országok civil szervezetei egyre fokozódó politikai nyomással szembesülnek a kormányzatokkal szembeni kritikus alapállásuk és politikaivélemény-formáló tevékenységük miatt. Magyarország és Szlovákia jár az élen a civil társadalom elleni fellépésben, amely részben a civileket ellenségként, „külföldi ügynökként” megbélyegző médiakampányokban, részben a jogi vegzálást intézményesítő magyar „szuverenitásvédelmi” törvényhez hasonló megoldásokban ölt testet.
• Problémáik ellenére a lengyel és cseh politikai rendszer relatíve jobb működési környezetet biztosít a civil szervezetek számára. Lengyelországban a Donald Tusk vezette kormány az emberi jogi szervezeteket korábban elnyomó vagy diszkrimináló politikai struktúrák le- és átépítésére törekszik, míg Csehországban elsősorban a civil szervezetek folyamatos és hosszú távú finanszírozási lehetőségeivel akadnak problémák. Utóbbi igaz Szlovákiára is, ahol a civil finanszírozás 40%-a közpénzekhez köthető, ami különösen kiszolgáltatottá teszi a civil szférát a politikai széljárás változásainak.

2. Dezinformációs trendek

• Az elsősorban az orosz-ukrán háborúra fókuszáló oroszbarát dezinformációs narratívák áthatják a V4-országok közbeszédét. A fő narratívák szerint a háborús eszkalációért a Nyugat a felelős, a háború valódi áldozata pedig Oroszország.
• Szlovákia és Magyarország bizonyult a leginkább sérülékenynek az oroszbarát kommunikációval szemben, köszönhetően annak, hogy mindkét ország kormánya rendszeresen Nyugat-ellenes és oroszbarát üzeneteket terjeszt. Magyarországon ráadásul a propaganda fő forrása maga a kormány, a hír- és közéleti médiapiac mintegy háromnegyedének közvetlen vagy közvetett uralásán keresztül.
• Csehország és Lengyelország ezzel szemben más kihívásokkal néz szembe. Csehországban a dezinformációs aktorok az ország szuverenitásának elvesztését hangsúlyozzák az ország NATO- és EU tagságának eredményeként, Lengyelországban pedig szélsőjobboldali szereplők Ukrajna- és EU-ellenes hangulatot igyekeznek kelteni.

3. Az orosz-ukrán háború hatása

• Az ukrajnai háború a dezinformációs narratívák egyik központi témája, az oroszbarát szereplők a konfliktust kihasználva a legkülönfélébb hamis narratívákat és konteókat terjesztenek, például a háború folytatását szolgáló „nyugati” politikai vagy gazdasági érdekekről. Ennek eredményeként az ukrán menekültek segélyezésének társadalmi támogatottsága és általában Ukrajna támogatottsága érzékelhetően csökkent, különösen Szlovákiában és Magyarországon.
• A szlovák és a magyar kormány kritikus hozzáállása Ukrajnához, továbbá az Ukrajnáról szóló kormányzati dezinformáció felerősítette a háborúba való belesodródással kapcsolatos félelmeket. A Globsec Trends 2023-as felmérése alapján a szlovák lakosság 66%-a attól tart, hogy az Egyesült Államok belerángatja az országot a háborúba, ami jól mutatja az oroszbarát dezinformációs narratívák hatását.

4. A civil szervezetek kapacitása a dezinformációk elleni fellépéshez

• A V4-régió civil szervezetei pénzügyi instabilitásuk és a korlátozott digitális kompetenciáik miatt nehezen tudnak hatékonyan fellépni a dezinformáció ellen. Csak a nagyobb lengyel és cseh szervezetek voltak valamennyire képesek hatékony dezinformációellenes kampányok lebonyolítására, a többieknek ehhez mind a szükséges erőforrások, mind a megfelelő tréningek hiányoztak.
• A legtöbb magyar civil szervezet rendkívül szűkös költségvetésből működik: a szervezetek 68%-a 5 millió forint alatti éves költségvetéssel gazdálkodik, ami korlátozza a hatékony kampányok lefolytatásához vagy a dezinformáció elleni küzdelemhez szükséges képességeiket.

5. Politikai és társadalmi polarizáció

• Az autokrata kormányzás dominálta magyar és szlovák környezet felerősíti a politikai polarizációt, amely különösen megnehezíti a civil szervezetek (pártoktól független) működését.
• Lengyelországban ennek egyik meghatározó pontjaként a szélsőjobboldali szereplők a 2023-as választás során az LMBTQ+ közösséget próbálták a pedofíliával összemosni, hasonlóan a korábbi magyarországi kormányzati törekvéshez.
• A Robert Fico szlovák miniszterelnök ellen 2024 májusában elkövetett merénylet olyan összeesküvés-elméleteket szított, amelyek szerint a Nyugat közvetlen fenyegetést jelent az EU-t vagy a NATO-t bíráló politikai személyiségek életére nézve. Mindez ismételten rámutatott a V4-országok oroszbarát és társadalmi polarizációt eredményező dezinformációs narratívákkal szembeni regionális sebezhetőségére.

Ajánlások

• A koalícióépítés megerősítése: a civil szervezeteknek erősebb koalíciókat kell létrehozniuk ágazatok és régiók között, fokozva a civil társadalom, a tudományos élet és az állami intézmények közötti együttműködést.
• Leválás az állami finanszírozásról: a civil szervezeteknek, ahol még lehetséges, csökkenteniük kell a politikailag befolyásolt állami finanszírozástól való függőségüket azáltal, hogy diverzifikálják a bevételi forrásokat, beleértve a crowdfundingot és a nemzetközi adományozói támogatást.
• A digitális kompetenciák növelése: a dezinformációkkal szembeni civil fellépéshez sürgősen szükség van a szervezetek digitális átalakulását és kiberbiztonsági hátterét biztosító képzésekre és pénzügyi támogatásra.
• A civilek mentális egészségének biztosítása: a civil szervezetek munkatársainak jólétét prioritásként kell kezelni személyre szabott mentális egészségügyi és a kiégést megelőző stratégiákkal.
• Nyugat-barát narratívák kidolgozása: a civil szervezeteket támogatni kell abban, hogy az oroszbarát dezinformáció egyre növekvő befolyását ellensúlyozó Nyugat-barát ellennarratívákat dolgozzanak ki.

A V4-országokra vonatkozó teljes tanulmány itt elérhető.

A tanulmányt a TechSoup partnerszervezetei készítették a Google.org támogatásával a NIOK Alapítvány, a Political Capital (Magyarország), a Funky Citizens (Románia, Bulgária, Moldova), a Metamorphosis Foundation (Észak-Macedónia, Szerbia, Koszovó), a Civic Resilience Initiative – CRI (Litvánia, Lettország, Észtország), a PDCS (Szlovákia) és a VIA Association/ Sdruzení VIA (Csehorszá) együttműködésével.