Nem tekinthető véletlen elszólásnak, hogy Orbán Viktor kormányfő az amerikai elnökválasztással kapcsolatban kiállt Donald Trump mellett. A miniszterelnök ugyanis a romániai Tusnádfürdőn elmondott beszédében és az osztrák kancellárral folytatott tárgyalása után is egyértelműen arról beszélt, Trump lenne a jobb Európa és Magyarország számára. Ezzel hivatalban lévő kormányfőként Európában elsőként állt ki a megosztó republikánus jelölt mögött. A Political Capital ezzel kapcsolatban öt szempontot tart fontosnak kiemelni:

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

1. Eddig mindössze néhány közismerten oroszbarát szélsőjobboldali politikust (többek közt a francia Front Nationale-t vezető Marine Le Pen, a görög Arany Hajnalban politizáló Iliasz Panagiotarosz és szerb radikálisok korábbi vezére, Vojislav Seselj) leszámítva senki sem fejezte ki támogatását a republikánus jelölt iránt.

2. Habár a felfokozott reakciókat látva Havasi Bertalan miniszterelnöki sajtófőnök utólag leegyszerűsített újságírói következtetésnek minősítette, hogy a miniszterelnök kiállt volna a republikánus elnökjelölt mellett, Orbán Viktor megerősítette álláspontját. A magyar kormányfő szerint a demokraták külpolitikája Európának rossz, Magyarországnak halálos, ezzel szemben a republikánusok külpolitikája az életet jelenti hazánknak. Orbán Viktor olyan javaslatai kapcsán méltatta Trumpot, mint a bevándorlás ellenzése, a titkosszolgálatok fejlesztésére irányuló törekvése és az amerikai demokráciaexporttal való leszámolás. Habár Orbán a demokráciaexporttal történő felhagyás fontosságát a közel-keleti konfliktusokkal kapcsolatban említette, egyértelműnek látszik, hogy Trump elnöksége általában az illiberális államok vezetőinek, így Orbánnak is kedvezne. Nem nehéz belátni: a jelenlegi magyar vezetésnek ebből a szempontból jobban kedvezne a Trump által meghirdetett, izolacionista amerikai külpolitika, amelynek keretében az amerikai vezetés talán kevésbé kritikusan viszonyulna a fékek és ellensúlyok rendszertét lebontó, az emberi jogokat megsértő rezsimek működéséhez. Ezzel szemben egy demokrata adminisztráció jóval keményebb fellépést tanúsítana, ahogyan láthattuk ezt Hillary Clinton külügyminisztersége idején: a demokraták elnökjelötje korábban többször is élesen bírálta az Orbán-kormányt.

3. A migrációval kapcsolatos véleményazonosság mellett a magyar miniszterelnök elsősorban saját elitellenes retorikáját látja igazolva Trump politikájában, akit részben az amerikai társadalom fokozódó anti-establishment érzülete juttatott az elnökjelöltségig. Orbán Viktor az európai mainstream vezetést ostorozva folyamatosan arról beszél, hogy a hagyományos politikai elit megbukott, és Trumphoz hasonlóan ő sem tartja sokra a politikai korrektséget.

Forrás: 24.hu

4. A Donald Trump melletti kiállás ugyanakkor nehezen magyarázható a magyar diplomáciai érdekek felől, tekintve, hogy Trump egyes nyilatkozatai szerint átírná az USA NATO-n belüli szerepfelfogását. Egy orosz támadás esetében például arra hivatkozva nem garantálna védelmet a veszélyeztetett Balti államoknak, hogy azok nem megfelelő mértékben költenek védelmi kiadásokra. Ezzel gyakorlatilag megkérdőjelezi a transzatlanti katonai együttműködés 5-ik cikkelyének létjogosultságát, amely szerint, ha bármelyik tagállamot támadás éri, számíthat a szövetség védelmére. Mindez egybecseng a transzatlanti együttműködést gyengíteni szándékozó Vlagyimir Putyin orosz elnök geopolitikai törekvéseivel.

5. Orbán kijelentése azáltal is egybecsengeni látszik az orosz érdekekkel, mert a Wikileaks egy nappal előtte hozta nyilvánosságra a 19 ezer, Demokrata Párt szervereiről származó emailt, amely rossz színben tünteti fel Trump demokrata ellenfelét. A szóban forgó dokumentumok szerint Hillary Clinton nem tisztességes versenyben nyerte el a jelöltséget Bernie Sanders-szel szemben, a kiszivárogtatási akció mögött pedig az orosz titkosszolgálat állhat. Trump oroszbarátságát támasztja alá, hogy elismerően beszél Vlagyimir Putyinról, kifejezetten megengedő hozzáállást tanúsít a Kreml-lel szemben és Moszkva geopolitikai törekvéseinek visszaszorítása helyett bevallottan kiegyezésre törekedne az orosz vezetéssel. Orbán Viktor ugyancsak jó kapcsolat fenntartására törekszik Vlagyimir Putyinnal, tehát a magyar kormányfő és a republikánus elnökjelölt között érdekazonosság mutatható ki Oroszországgal kapcsolatban.