A gender- és LMBTQI-ellenes mobilizáció Magyarországon és Lengyelországban
Az elmúlt években látványosan felerősödött a gender- és LMBTQI-ellenes mobilizáció Magyarországon és Lengyelországban is. A téma a magyar és a...
Most, hogy már nemcsak civil szervezetek (Magyar Helsinki Bizottság, Társaság a Szabadságjogokért), hanem egy párt (Magyar Kétfarkú Kutya Párt) is érvénytelen szavazat leadására biztat (sőt, úgy tűnik, több pénzt fog a kampányára fordítani, mint a legtöbb ellenzéki párt), az érvénytelen szavazatok korábban nem ismert politikai tétjét kell meghatározni.
A bojkott és az érvénytelen szavazás bár lényegében ugyanazt eredményezi (nem növeli a részvételt, sem az igen, sem a nem szavazatok számát), az egyetlen különbség, hogy az érvénytelen szavazatokat össze fogják számolni. Azt senki nem gondolhatná komolyan, hogy mindenki, aki távol maradt a szavazástól, a kormány ellensége volna. A megfontoltan érvénytelenül szavazókról viszont, ha ennél sokkal több nem is, ennyi biztosan kiderül.
Nem minden érvénytelen szavazat mögött lapul meg viszont protestszándék. Minden szavazáson előfordulnak érvénytelen szavazatok, eltérő mértékben. Érdemes ezért megnézni, hogy a korábbi országos népszavazások során hogyan alakultak ezek az értékek:
Látszik, hogy az elmúlt négy népszavazás során feltett hét kérdés esetében 0,49% és 2,03% között szóródott az érvénytelen szavazatok aránya. Közöttük is kiemelkedik a 2004-es referendum két értéke; ekkor történt először, hogy – a kettős állampolgárság kapcsán – a „rosszul feltett kérdés” toposza megjelent a politikai nyilvánosságban, és ez magával hozta az érvénytelenül szavazás politikai tartalmáról szóló vitát is. 2008-ban ugyanez sokkal kevésbé volt jelen, ekkor inkább a „nem”-re biztattak a Fidesz által kezdeményezett referendum ellenzői.
Körülbelül tehát 1%-nál húzható meg az a határ, amely fölött már gyanakodhatunk arra, hogy az érvénytelenül leadott szavazatok mögött politikai megfontolás húzódik. Ha ezt – vagy még inkább a 2004-es 2,03%-ot – szignifikánsan meghaladó arányban születnek érvénytelen szavazatok, azt már az MKKP sikerként értékelheti.
Mindez persze nem összekeverendő a párt tényleges támogatottságával. Mégis kapnánk valamilyen képet, hogy mennyire széles az a választói réteg, amelynek a politikai elégedetlensége viszonylag összetett politikai üzenettel is becsatornázható. Ezzel az értékeléssel is érdemes ugyanakkor óvatosan bánni, mivel az igen szavazatokról is bátran kijelenthetjük majd, hogy kormányellenesek, a népszavazástól távol maradók között viszont nem fogjuk tudni, mennyien lehetnek a bojkottálók.
Az elmúlt években látványosan felerősödött a gender- és LMBTQI-ellenes mobilizáció Magyarországon és Lengyelországban is. A téma a magyar és a...
A bejegyzést 2022.04.03-án frissítettük, erről bővebb információ az írás végi megjegyzésben található. A magyarországi szélsőjobboldali szereplők többsége jól bejáratott gondolkodási...
Az ezredfordulót követően kibontakozó nemzeti radikális mozgalom 2010 után fokozatosan háttérbe szorult, majd az évtized közepére válságba került. Az egyre...
Az álhíreknek csak tudatlan, hiszékeny emberek dőlnek be – vélik sokan. Pedig mindannyian ki vagyunk téve az álhírek veszélyeinek. Felszínesen...