Vlagyimir Putyin orosz elnök 2017. február 2-ai budapesti látogatása a két ország aszimmetrikus stratégiai szövetségét jelzi, amely erősíteni kívánja az Oroszország elleni szankciók eltörlésére és az európai integráció gyengítésére törekvő „belső ellenzéket” az Európai Unióban.

Bár az Orbán-kormány Magyarország szerepét az európai-orosz kapcsolatok újraindításának egyik „pilléreként” jelölte meg, valójában a magyar kormány szerepe egyelőre nem több, mint az orosz érdekek kiszolgálása az Európai Unióban. Ezt támasztja alá a magyar Külügyminisztérium háttérintézményeként működő Külügyi és Külgazdasági Intézet 2017 januárjában publikált elemzése is, amely szerint az orosz propagandagépezet az EU és a nyugati értékrend elleni támadáshoz használja fel a magyar kormányt, illetve Magyarországgal kapcsolatos témákon keresztül akar feszültséget szítani a régióban.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Moszkva az EU-hoz fűződő viszonyát illetően ugyanis nem érdekelt a „normalizációban”, a válság előtti uniós kapcsolatok újjáépítésében. Putyin célja az aszimmetrikus, bilaterális kapcsolatokhoz való visszatérés. Az orosz vezetés ezért törekszik az Európai Unió gyengítésére, régiós konfliktusok gerjesztése, illetve a közelgő francia és német választások dezinformációs és titkosszolgálati befolyásolása révén.

A magyar kormány ennek segítésével elsősorban saját hatalmi érdekeit szolgálja Magyarországé helyett.  Az Orbán Viktor által üdvözölt „bilaterális korszak” beköszöntével ugyanis a kis, export-orientált gazdasággal rendelkező Magyarország helyzete rendkívül meggyöngülne a nagyobb országok nyers erejével szemben. Ebben az értelemben a Szijjártó Péter által támogatott Trump-Putyin kétoldalú kiegyezés Ukrajnáról gyakorlatilag egy új „jaltai megállapodást” hozna – a kis országok, köztük Magyarország, feje felett, és érdekeik teljes mellőzésével.

A részleteket illetően az Orbán-Putyin találkozó négy területen bírt jelentőséggel:

1. Orbán Viktor megerősítette Vlagyimir Putyin álláspontját az orosz-ukrán háború kapcsán

• Orbán Viktor a magyar-orosz gazdasági együttműködés sikereit a „kontinens nyugati felén erőteljes oroszellenes hangulat” és a szerinte „divatos oroszellenes politika” ellenében méltatta. Ezáltal a magyar kormányfő megtagadott minden szolidaritást Ukrajnától.
• A magyar kormányfő nemcsak figyelmen kívül hagyta Oroszország agresszor szerepét az orosz-ukrán háborúban, felelősségét a gazdasági szankciókban, hanem Ukrajnát egyenesen a gazdasági prosperitás gátjának nevezte. Értelmezésében helytelenül vonatkoztatják egy „gazdaságon kívüli terület konfliktusait” egy gazdasági területre, mert „annak mindenki megissza a levét”.
• Putyin elnök ennél is tovább ment, Ukrajnát azzal vádolta, hogy az Európai Uniótól próbál pénzt kicsikarni egy „agresszió sértettjeként”. Az orosz elnök ráadásul egyszerre elismerte és tagadta az orosz beavatkozást Kelet-Ukrajnában, ahol az „ellenzéket” az ukrán kormány próbálja elhallgattatni, ők azonban „nem fogják hagyni”, hogy Kijev például a legutóbbi napok atrocitásaira hivatkozva felrúgja a minszki megállapodást. Orbán Viktor ehhez a kárpátaljai magyarokra utalva annyit tett hozzá, hogy a magyar kormány nem elégedett a minszki megállapodás részét képező kisebbségi jogok biztosításával.
• Az orosz agresszió és az orosz-ukrán háború tényét tagadó, relativizáló retorika komolytalanná teszi a magyar kormányzat Ukrajna területi szuverenitását, európai csatlakozását támogató hivatalos álláspontját. Magyarország így jó eséllyel elszigetelődik a régióban, ahol a balti államok, Lengyelország és Románia katonai fenyegetésként tekint Oroszországra, a cseh belügyminisztérium pedig idén állította fel az orosz dezinformáció jelentette nemzetbiztonsági kockázat ellen küldő központját.

2. A két vezető egységesen lépett fel a szankciók ellen

• Orbán Viktor a szankciókat nemcsak az ukrán konfliktustól, hanem az agresszortól is elválasztotta azzal a kijelentéssel, hogy „nem gazdasági problémákat nem lehet gazdasági eszközökkel kezelni”. Ezt fokozta azzal, hogy a két országtól „független” okokból érte 6,5 milliárd dolláros kár a magyar kereskedelmet. Utóbbi kijelentésével ráadásul a magyar kormányfő megismételte a Szijjártó Péter által már korábban hangoztatott hamis számot a magyar export veszteségéről. Ahogy a Portfolio elemzése kimutatta, az orosz piac a magyar kivitel szempontjából már a szankciók előtt is csak a 10. helyen volt, értékét tekintve jócskán lemaradva az uniós piacok mögött. Oroszország külkereskedelmi jelentőségének visszaszorulása négyötöd részben az import, és csak egyötöd részben az export csökkenésének a következménye.
• A szankcióknak az orosz katonai agressziótól való teljes elválasztására irányuló magyar javaslat nem képezhet reális diplomáciai tárgyalási alapot, hiszen a szankcióknak épp az a lényege, hogy azokról sosem tisztán gazdasági szempontok és célok alapján döntenek. A szankcióellenes retorikától függetlenül ezért is szavazta meg korábban Orbán Viktor korábban az Oroszországot büntető intézkedéséket.
• A szankciók sorsát illetően a magyar kormány szava továbbra sem lesz döntő. A kérdésben elsősorban a Magyarországtól független nemzetközi változások hozhatnak újdonságot: az új amerikai Trump-adminisztráció hozzáállása, illetve Európában a franciaországi és németországi választások kimenetele 2017-ben.

3. Gazdasági téren a már meglévő energiapolitikai megállapodások és regionális együttműködések felmelegítése történt

• A 10 milliárd eurós orosz hitelből, a Rosatom által épített Paks 2 atomerőmű megépítése a tervek szerint halad, sőt, Putyin felajánlotta, hogy a konstrukcióhoz még szükséges 2 milliárd finanszírozásába is beszállnának.
• Orbán Viktor megerősítette, hogy a tavaly módosított, 2021-ig érvényes orosz-magyar hosszútávú gázszerződés teljesen rendben van, emellett pedig már elkezdték a 2021 utáni időszakra szóló megállapodás előkészítését.
• Következésképpen Magyarország Oroszországtól való energiafüggése csak erősödni fog– paradox módon a szuverenitásra, az „energiabiztonságra” és a Brüsszel elleni szabadságharcra hivatkozó magyar kormány révén. Mindez olyan környezetben fog bekövetkezni, amelyben egyre csak nőni fog a kínálat a gázpiacon. Magyarországnak tehát nem érdeke, hogy most kössön hosszabb távú gázszerződést.

4. A találkozó gazdasági kapcsolatokon túlmutató jelentőségét az adja, hogy Orbán Viktor továbbra is mintaként fog tekinteni a putyini autokráciára saját illiberális modelljének tökéletesítéséhez.

• A magyar kormány a moszkvai hatalomtechnikai elveket követve lép fel a szabad sajtó, illetve a „kormánybuktatónak” vagy „idegen ügynöknek” bélyegzett civil szervezetek ellen.
• Az orosz titkosszolgálati befolyás magyar vagy regionális nemzetbiztonságot fenyegető ügyeinek, így például a Bőnyben „orosz diplomatákkal” gyakorlatozó szélsőjobboldali, paramilitáris szervezet esetének megfelelő kivizsgálása, és az orosz szál feltárása nem történt meg, és várhatóan nem is fog megtörténni a szoros magyar-orosz viszonyra tekintettel.
• Miközben az európai uniós ügyészség felállítását a magyar kormány ellenzi, Polt Péter legfőbb ügyész januárban orosz kollégájával írt alá együttműködési megállapodást Moszkvában, többet között a „korrupció elleni harcról”.
• A magyar kormány 2017-ben Budapestre várja Kirill pátriárkát a kormány által finanszírozott ortodox templomok felújítása ügyében.
• A hidegháború lezárása óta először a mostani Putyin-látogatás előtt avattak új Vörös Hadsereg emlékművet Magyarországon. Ez jelzi, hogy szimbolikus politikai eszközökkel is elindul a történelmi okok miatt inkább oroszellenes magyar közvélemény áthangolási kísérlete.