
Trump vámháborúja és a magyar kormány zavara
A gazdasági elemzők nehezen találnak racionális magyarázatot a Donald Trump által bejelentett vámemelésekre. Ez nem is meglepő, mivel elsősorban nem gazdasági, hanem...
A választás napjának közeledtével egyre fokozottabb figyelem irányul a pártok támogatottságának, várható szavazatarányainak közvélemény-kutató intézetek által mért és becsült adataira. Az előrejelzések hol jobban, hol kevésbe közelítették meg a szavazások után kapott végső eredményeket. Emlékezetes, a közvélemény-kutatók fekete napjaként is aposztrofált 2002-es választás, amikor is az első forduló előtt az intézetek a Fidesz vezetését mérték, miközben a listás szavazatokban végül megfordult a sorrend. Ez, akkor a kiegyenlített erőviszonyok miatt alakulhatott így. Azóta egy-egy pártra vonatkozóan volt már nagyobb mértékű tévedés is egyes közvélemény-kutatások esetében, ám az alapvető esélyeket és a főbb trendeket illetően nagyon látványos tévedés nem történt.
Az elmúlt választások tapasztalatai, valamint a jelenlegi folyamatok alapján az alábbi megállapítások tehetők:
A legutóbbi, 2014-es választást megelőző utolsó mérések közös vonása, hogy a Fidesz-KDNP listás szavazatarányát felülmérték. Az Ipsos csupán 2, míg a Medián és a Nézőpont 3-3 százalékponttal. Ugyanakkor a Századvég és a Tárki a tényleges értéknél lényegesen többet, 51 százalékot mért március folyamán. Összességében az Ipsos mérésének eltérése tért el legkevésbé a választási eredménytől. A Századvég és a Tárki eredményei voltak a legtávolabb a ténylegestől. Előbbi a Fideszt felül, a Jobbikot alul mérte. Utóbbi szintén a Fideszt mérte felül, míg a baloldali összefogást alul.
Az április 8-án esedékes választást megelőző közvélemény-kutatásokban a kormánypárt, valamint az MSZP-P mért támogatottságát illetően láthatóak a legnagyobb különbségek. A választási eredmény előrejelzését pedig nagyban nehezíti az is, hogy viszonylag sok kisebb párt táncol a parlamenti bejutási küszöb környékén.
A fenti táblázatban szereplő előrejelzések forrásai: Medián, Nézőpont, Publicus, Republikon, Závecz Research.
A gazdasági elemzők nehezen találnak racionális magyarázatot a Donald Trump által bejelentett vámemelésekre. Ez nem is meglepő, mivel elsősorban nem gazdasági, hanem...
Az elmúlt években látványosan felerősödött a gender- és LMBTQI-ellenes mobilizáció Magyarországon és Lengyelországban is. A téma a magyar és a...
A bejegyzést 2022.04.03-án frissítettük, erről bővebb információ az írás végi megjegyzésben található. A magyarországi szélsőjobboldali szereplők többsége jól bejáratott gondolkodási...
Az ezredfordulót követően kibontakozó nemzeti radikális mozgalom 2010 után fokozatosan háttérbe szorult, majd az évtized közepére válságba került. Az egyre...