A V4-országokban a civil szervezetek működését az orosz-ukrán háborúhoz kapcsolódó társadalmi kifáradás, a szervezetekkel szembeni közöny vagy az erőforrások általános hiánya nehezíti. Különösen igaz ez Szlovákiában és Magyarországon, ahol a kormányok a szervezeti működést korlátozó jogalkotással, a kormányzathoz közel álló médiumok pedig dezinformációs kampányokkal igyekeznek elfojtani a kritikus hangokat.
A tanulmány legfontosabb megállapításai
A civil társadalmat érő kihívások
A visegrádi országok civil szervezetei egyre fokozódó politikai nyomással szembesülnek a kormányzatokkal szembeni kritikus alapállásuk és politikaivélemény-formáló tevékenységük miatt. Magyarország és Szlovákia jár az élen a civil társadalom elleni fellépésben, amely részben a civileket ellenségként, „külföldi ügynökként” megbélyegző médiakampányokban, részben a jogi vegzálást intézményesítő magyar „szuverenitásvédelmi” törvényhez hasonló megoldásokban ölt testet.
Problémáik ellenére a lengyel és cseh politikai rendszer relatíve jobb működési környezetet biztosít a civil szervezetek számára. Lengyelországban a Donald Tusk vezette kormány az emberi jogi szervezeteket korábban elnyomó vagy diszkrimináló politikai struktúrák le- és átépítésére törekszik, míg Csehországban elsősorban a civil szervezetek folyamatos és hosszú távú finanszírozási lehetőségeivel akadnak problémák. Utóbbi igaz Szlovákiára is, ahol a civil finanszírozás 40%-a közpénzekhez köthető, ami különösen kiszolgáltatottá teszi a civil szférát a politikai széljárás változásainak.
Dezinformációs trendek
Az elsősorban az orosz-ukrán háborúra fókuszáló oroszbarát dezinformációs narratívák áthatják a V4-országok közbeszédét. A fő narratívák szerint a háborús eszkalációért a Nyugat a felelős, a háború valódi áldozata pedig Oroszország.
Szlovákia és Magyarország bizonyult a leginkább sérülékenynek az oroszbarát kommunikációval szemben, köszönhetően annak, hogy mindkét ország kormánya rendszeresen Nyugat-ellenes és oroszbarát üzeneteket terjeszt. Magyarországon ráadásul a propaganda fő forrása maga a kormány, a hír- és közéleti médiapiac mintegy háromnegyedének közvetlen vagy közvetett uralásán keresztül.
Csehország és Lengyelország ezzel szemben más kihívásokkal néz szembe. Csehországban a dezinformációs aktorok az ország szuverenitásának elvesztését hangsúlyozzák az ország NATO- és EU tagságának eredményeként, Lengyelországban pedig szélsőjobboldali szereplők Ukrajna- és EU-ellenes hangulatot igyekeznek kelteni.
Az orosz-ukrán háború hatása
Az ukrajnai háború a dezinformációs narratívák egyik központi témája, az oroszbarát szereplők a konfliktust kihasználva a legkülönfélébb hamis narratívákat és konteókat terjesztenek, például a háború folytatását szolgáló „nyugati” politikai vagy gazdasági érdekekről. Ennek eredményeként az ukrán menekültek segélyezésének társadalmi támogatottsága és általában Ukrajna támogatottsága érzékelhetően csökkent, különösen Szlovákiában és Magyarországon.
A szlovák és a magyar kormány kritikus hozzáállása Ukrajnához, továbbá az Ukrajnáról szóló kormányzati dezinformáció felerősítette a háborúba való belesodródással kapcsolatos félelmeket. A Globsec Trends 2023-as felmérése alapján a szlovák lakosság 66%-a attól tart, hogy az Egyesült Államok belerángatja az országot a háborúba, ami jól mutatja az oroszbarát dezinformációs narratívák hatását.
A civil szervezetek kapacitása a dezinformációk elleni fellépéshez
A V4-régió civil szervezetei pénzügyi instabilitásuk és a korlátozott digitális kompetenciáik miatt nehezen tudnak hatékonyan fellépni a dezinformáció ellen. Csak a nagyobb lengyel és cseh szervezetek voltak valamennyire képesek hatékony dezinformációellenes kampányok lebonyolítására, a többieknek ehhez mind a szükséges erőforrások, mind a megfelelő tréningek hiányoztak.
A legtöbb magyar civil szervezet rendkívül szűkös költségvetésből működik: a szervezetek 68%-a 5 millió forint alatti éves költségvetéssel gazdálkodik, ami korlátozza a hatékony kampányok lefolytatásához vagy a dezinformáció elleni küzdelemhez szükséges képességeiket.
Politikai és társadalmi polarizáció
Az autokrata kormányzás dominálta magyar és szlovák környezet felerősíti a politikai polarizációt, amely különösen megnehezíti a civil szervezetek (pártoktól független) működését.
Lengyelországban ennek egyik meghatározó pontjaként a szélsőjobboldali szereplők a 2023-as választás során az LMBTQ+ közösséget próbálták a pedofíliával összemosni, hasonlóan a korábbi magyarországi kormányzati törekvéshez.
A Robert Fico szlovák miniszterelnök ellen 2024 májusában elkövetett merénylet olyan összeesküvés-elméleteket szított, amelyek szerint a Nyugat közvetlen fenyegetést jelent az EU-t vagy a NATO-t bíráló politikai személyiségek életére nézve. Mindez ismételten rámutatott a V4-országok oroszbarát és társadalmi polarizációt eredményező dezinformációs narratívákkal szembeni regionális sebezhetőségére.
Ajánlások
A koalícióépítés megerősítése: a civil szervezeteknek erősebb koalíciókat kell létrehozniuk ágazatok és régiók között, fokozva a civil társadalom, a tudományos élet és az állami intézmények közötti együttműködést.
Leválás az állami finanszírozásról: a civil szervezeteknek, ahol még lehetséges, csökkenteniük kell a politikailag befolyásolt állami finanszírozástól való függőségüket azáltal, hogy diverzifikálják a bevételi forrásokat, beleértve a crowdfundingot és a nemzetközi adományozói támogatást.
A digitális kompetenciák növelése: a dezinformációkkal szembeni civil fellépéshez sürgősen szükség van a szervezetek digitális átalakulását és kiberbiztonsági hátterét biztosító képzésekre és pénzügyi támogatásra.
A civilek mentális egészségének biztosítása: a civil szervezetek munkatársainak jólétét prioritásként kell kezelni személyre szabott mentális egészségügyi és a kiégést megelőző stratégiákkal.
Nyugat-barát narratívák kidolgozása: a civil szervezeteket támogatni kell abban, hogy az oroszbarát dezinformáció egyre növekvő befolyását ellensúlyozó Nyugat-barát ellennarratívákat dolgozzanak ki.
A V4-országokra vonatkozó teljes tanulmány itt elérhető.
A tanulmányt a TechSoup partnerszervezetei készítették a Google.org támogatásával a NIOK Alapítvány, a Political Capital (Magyarország), a Funky Citizens (Románia, Bulgária, Moldova), a Metamorphosis Foundation (Észak-Macedónia, Szerbia, Koszovó), a Civic Resilience Initiative – CRI (Litvánia, Lettország, Észtország), a PDCS (Szlovákia) és a VIA Association/ Sdruzení VIA (Csehorszá) együttműködésével.
Nélküled nincsenek sztorik.
Bankkártya
Átutalás
PayPal
1%
Így is támogathatsz
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!
Belföld
Külföld
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001 Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Támogasd a munkánkat 10 ezer forint adománnyal, mi pedig megajándékozunk egy pólóval. Katt a részletekért.
Üvegvisszaváltással
Támogasd a munkánkat palackvisszaváltással, kattints az üvegvisszaváltós oldalra, mentsd el a kódunkat, és használd azt a Repontoknál!
Bankkártyával az AdjukÖssze.hu oldalon
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Havi előfizetés a Patreonon
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Benevity rendszerén keresztül
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
SZJA 1% felajánlásával
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Megosztás
A Political Capital hírlevelére itt iratkozhat fel
Nem lankad a közösségimédia-platformok ereje, ezt a 2024-es európai parlamenti választások is világossá tették. A Lakmusz, a Mérték Médiaelemző Műhely és...
A 2024-es év az első olyan, amikor a mesterséges intelligencia forradalom komoly hatást gyakorol(hat) akár kétmilliárd ember választói viselkedésére is....
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!