Legutóbbi két bejegyzésünkből kiderült, hogy a mai magyarországi antiszemitizmus elsősorban politikailag generált jelenség. Ebből következően a zsidóellenes nézetek terjedésében kiemelt felelőssége van a politikai közbeszéd alakítóinak. Az alábbiakban azt mutatjuk be, hogy ez részben igaz a cigányellenességre is. A különbség az, hogy a cigányellenes nézetek jóval erősebbek és stabilabbak az antiszemitizmusnál össztársadalmi szinten, így a cigányellenes attitűdök politikára való érzékenysége leginkább akkor válik láthatóvá, ha az egyes pártok szavazótáborát közelebbről is megvizsgáljuk.

A magyar társadalom egészét tekintve azt mutatják a kutatások, hogy régóta és szinte változatlanul magas a cigányellenesség mértéke: a lakosság közel hattizede (teljes mértékben vagy inkább) egyetért azzal az állítással, miszerint „a cigányok vérében van a bűnözési hajlam”. Ahogy egy korábbi tanulmányunkban részletesen bemutattuk, a cigányokkal kapcsolatos véleményeket illetően annak ellenére sincs jelentős időbeli változás, hogy a romákkal kapcsolatos politikai közbeszéd – elsősorban a Jobbik hatására – nagymértékben megváltozott az elmúlt 7-8 évben. A Political Capital 2011-ben a Tárki, 2014 júniusában pedig az Ipsos adatfelvételén vizsgálta ezt a kérdést. E két kutatás eredményei is arról tanúskodnak, hogy általános közvélekedés rendkívül stabil, az elmúlt három évben nem mutatható ki érdemi változás. Ugyanakkor azt sem árt megjegyezni, hogy a társadalom nem elhanyagolható része, mintegy 30 százaléka nem ért egyet azzal, hogy „a cigányok vérében van a bűnözési hajlam” és ez az arány ugyancsak hosszú idő óta változatlan.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Kérdés ezek után, hogy a politikai közbeszéd mennyiben van hatással a társadalomra a cigányellenesség vonatkozásában. Annyiban biztosan, hogy – csakúgy mint az antiszemitizmus esetében – a cigányokkal kapcsolatos negatív vélemények nyíltabbá váltak azon politikai erők szavazóinak a körében is, amelyekre korábban ez kevésbé volt jellemző. Ha ugyanis kifejezetten az egyes pártok szavazótáborait tekintjük, akkor a cigányok megítélése már korántsem mutat olyan nagy stabilitást, azaz itt már láthatóvá válik a politikai közbeszéd hatása.

2011 óta a Fidesz, az MSZP és az LMP szavazóinak körében is emelkedett „a bűnözési hajlam a cigányok vérében van” állítással való egyetértés mértéke. Ez a baloldali pártok esetében nagyobb, ugyanakkor a baloldali pártok megosztottabbak, mivel támogatóik körében a jobboldali pártokhoz képest többen vannak azok, akik nem értenek egyet az állítással. Ez a megosztottság jól látszik, az ellenzéki pártok Pásztor-ügy kapcsán kirobbant konfliktusában is.

A 2014. júniusi adatokat tekintve a teljes népesség átlagát jóval meghaladó mértékben a Jobbik szavazói értenek egyet a cigányoknak bűnözési hajlamot tulajdonító állítással, az MSZP és a Fidesz szavazói az átlag körül vannak, az átlag alatt pedig az LMP, a DK és az Együtt-PM szavazói, ugyanakkor csak a legutóbbi pártban vannak kis (relatív) többségben az egyet nem értők.

Kiemelendő, hogy 2011-hez képest csak a Jobbik szavazói körében mérhető érdemi csökkenés a cigányellenesség vonatkozásában: 76 százalékról 67 százalékra csökkent a fenti állítással egyetértők aránya. Ez azt mutatja, hogy bár továbbra is a Jobbik támogatói a messze a leginkább cigányellenesek, a párt mérsékeltebb hangvételű politizálása mérséklő hatással volt a szavazótáborra is.

Az idei kutatást a Political Capital megrendelésére az Ipsos Zrt. végezte 1000 fős mintán, személyes kérdezéssel, 2014 júniusában. A minta a 18 év feletti felnőtt magyar lakosságot reprezentálja nem, kor, iskolai végzettség és lakóhely településtípusa szerint. A statisztikai hibahatár +/-3,1 százalékpont.