A gender- és LMBTQI-ellenes mobilizáció Magyarországon és Lengyelországban
Az elmúlt években látványosan felerősödött a gender- és LMBTQI-ellenes mobilizáció Magyarországon és Lengyelországban is. A téma a magyar és a...
Legutóbbi elemzésünkben a Jobbik és Irán kapcsolatát vizsgáltuk, az alábbiak pedig a párt Oroszországhoz fűződő viszonyát elemezzük, nemzetközi összehasonlításban. A szélsőjobboldal oroszbarátsága ugyanis nem magyar jelenség. Egész Európában erősödik a nemzeti színekbe öltözött orosz érdekképviselet, ami különösen nagy jelentőséget ad a közelgő európai parlamenti választásnak.
A Political Capital 2009-ben az elsők között hívta fel a figyelmet a kelet-európai szélsőjobboldali pártok Oroszország felé tanúsított nyitottságára. 2013 végén számos elemző, köztük Marcel H. Van Herpen vagy Paul A. Goble észlelt hasonló jelenséget, immár a nyugat-európai szélsőjobboldali pártok vonatkozásában. A szélsőjobboldalra gyakorolt orosz befolyás tehát ma már egész Európában tapasztalható jelenség, ami kiemelt kockázatot jelent az euroatlanti integrációra nemzeti és közösségi szinten egyaránt, különös tekintettel a 2014-es európai parlamenti választásokra és az ukrán válságra.
A szélsőjobboldali pártok 2014-ben a francia Nemzeti Front vezetésével oroszbarát frakciót alkotnak az Európai Parlamentben. Oroszország érdekeinek képviselete azonban már most egyértelmű, hiszen többek között Kovács Béla a Jobbik vagy Aymeric Chauprade a francia Nemzeti Front képviseletében „független megfigyelőként” támogatták a Krím-félszigeti annektálását szolgáló orosz referendumot az osztrák Szabadságpárt, a belga Flamand Érdek, a bolgár Ataka, az olasz Északi Liga stb. küldöttei mellett. Sőt, április első felében került sor az ukrajnai krízis békés rendezésére hivatott brüsszeli találkozóra az Európai Parlament Külügyi Bizottságának alelnöke, az Északi Liga képviselője, Fiorello Provera és Alekszej Puskov, az orosz Állami Duma külügyi bizottságának vezetője, továbbá Vlagyimir Csizsov, Oroszország EU nagykövete között. Mindezt ráadásul egy olyan időszakban, amikor az Európai Unió politikai és gazdasági krízise miatt egyaránt sérülékeny állapotban van.
A magyar Országgyűlésben az EU és Oroszország közötti hintapolitikát folytató kormánypárt mellett ugyancsak erősödik az oroszbarát szélsőjobboldal. Az április 6-án lezajlott parlamenti választás ugyanis tovább erősödött a Jobbik, amelynek programjában hangsúlyos helyet foglal el az orosz érdekeket megtestesítő „eurázsiai külpolitikai paradigma” képviselete, valamint az a EU- és a NATO-tagság újratárgyalása. Így nem volt meglepő a Jobbik külügyi kabinetjét vezető Gyöngyösi Márton nyilatkozata arról, hogy a választások után: „Moszkvába utazna először Vona Gábor”. Mindez azt is jelzi, hogy a Jobbik Oroszországgal a háta mögött belpolitikai szinten sem lesz könnyen félreállítható.
A teljes tanulmány letölthető itt.
Az elmúlt években látványosan felerősödött a gender- és LMBTQI-ellenes mobilizáció Magyarországon és Lengyelországban is. A téma a magyar és a...
A bejegyzést 2022.04.03-án frissítettük, erről bővebb információ az írás végi megjegyzésben található. A magyarországi szélsőjobboldali szereplők többsége jól bejáratott gondolkodási...
Az ezredfordulót követően kibontakozó nemzeti radikális mozgalom 2010 után fokozatosan háttérbe szorult, majd az évtized közepére válságba került. Az egyre...
Az álhíreknek csak tudatlan, hiszékeny emberek dőlnek be – vélik sokan. Pedig mindannyian ki vagyunk téve az álhírek veszélyeinek. Felszínesen...