A gender- és LMBTQI-ellenes mobilizáció Magyarországon és Lengyelországban
Az elmúlt években látványosan felerősödött a gender- és LMBTQI-ellenes mobilizáció Magyarországon és Lengyelországban is. A téma a magyar és a...
A kormányhoz fűződő viszony a fő mozgósító erő az időköziken.
A 2014-es általános választások óta a Fidesz nem tudott jelentős időközit nyerni, sem országgyűlésit, sem önkormányzatit (ami különösen annak tükrében kontrasztos, hogy az azt megelőző nem kevesebb, mint 14 évben minden egyes időközi parlamenti választáson győzött). A kormánypárt már a 2014. októberi önkormányzati választások után alig egy hónappal megismételt ózdi választáson óriási vereséget szenvedett, akkor a Jobbik diadalmaskodott. Egy héttel később az újpesti országgyűlési időközin a szocialisták vertek 20 százalékpontot a fideszes jelöltre. 2015-ben előbb Kész Zoltán a veszprémi, később Rig Lajos a tapolcai-ajkai egyéni kerületben győzött magabiztosan.
A salgótarjáni választás illeszkedik ebbe a sorba, vannak azonban fontos különbségek. Először is a részvételi arány. A jelentősebb időközik közül ez volt az első eset, hogy többen mentek el szavazni, mint az általános választás napján. Nem is kevéssel: míg 2014 októberében 12808 ember szavazott (40,8%), tegnap 15221 (49,2%). A Fidesz is meg tudott mozgatni új embereket (támogatóik száma 5326-ról 6038-ra nőtt), a kormányellenes szavazókat viszont jóval hatékonyabban tudta becsatornázni a baloldal: 5376-ról 7840-ra nőtt a számuk. Már a két tavalyi országgyűlési időközi választáson is többen szavaztak a kormányellenes jelöltre, mint az általános választáson, de nem ilyen mértékben. Kész Zoltán 11, Rig Lajos 5%-kal szerzett több szavazatot, mint az őket támogató párt(ok) listája egy évvel korábban, Fekete Zsolt viszont 46%-kal szerzett többet, mint Dóra Ottó másfél éve.
Nem mellékes, hogy Salgótarján hagyományosan baloldalinak tekinthető város; 2006-ban csak egy MSZP-s belháború eredményeképp vesztettek, egyedül 2010-ben nyert a Fidesz jelöltje viszonylag nagy különbséggel. A helyi viszonyok tehát bizonyosan közrejátszanak, de ennél fontosabb, amit Ózd óta folyamatosan látunk: a kormányellenes választópolgárok jelentős része ideológiai meggyőződés helyett arra a jelöltre szavaz, akiről el tudja hinni, hogy képes legyőzni a Fidesz képviselőjét.
Az elmúlt években látványosan felerősödött a gender- és LMBTQI-ellenes mobilizáció Magyarországon és Lengyelországban is. A téma a magyar és a...
A bejegyzést 2022.04.03-án frissítettük, erről bővebb információ az írás végi megjegyzésben található. A magyarországi szélsőjobboldali szereplők többsége jól bejáratott gondolkodási...
Az ezredfordulót követően kibontakozó nemzeti radikális mozgalom 2010 után fokozatosan háttérbe szorult, majd az évtized közepére válságba került. Az egyre...
Az álhíreknek csak tudatlan, hiszékeny emberek dőlnek be – vélik sokan. Pedig mindannyian ki vagyunk téve az álhírek veszélyeinek. Felszínesen...