A jobbikosok tartják leginkább igazolhatónak az erőszakot

a Political Capital kutatása a politikai erőszak a társadalmi megítéléséről

 

Korábbi bejegyzéseinkben az antiszemitizmus és a cigányellenesség politikai és társadalmi hátterével foglalkoztunk. Megállapításainkat a Political Capital megrendelésére az Ipsos által júniusban készült reprezentatív közvélemény-kutatás eredményeire alapoztuk. Az alábbiakban az erőszak társadalmi elfogadottságát vizsgáljuk ugyanezen felmérés alapján. A radikális politika veszélyét jól mutatja, hogy a pártok támogatói közül leginkább a Jobbik szavazói hajlamosak elfogadni az erőszakot. Az előítéletektől leginkább sújtott kisebbségeket illetően a cigányokkal szembeni erőszakos fellépést a megkérdezettek 29 százaléka igazolhatónak tartja, a zsidók vonatkozásában 16 százalék, míg a homoszexuálisok vonatkozásában 14 százalék ez az arány. Jelentős társadalmi-politikai kockázatot jelent (és sokkoló adat a roma holokauszt 70., és a kislétai gyilkosság 5. évfordulóján) hogy a cigányokkal szembeni erőszakos cselekményeket a társadalom közel egyharmada elfogadhatónak tartja. Fontos látni azt is ugyanakkor, hogy a túlnyomó többség a roma kisebbség esetében is elutasítja az erőszakot.

 

1. Milyen helyzetekben fogadható el az erőszak?

Az erőszakot, legalábbis szóban, a többség általában elítéli.  A legfejlettebb társadalmakban (lásd például Norvégia példáját) is előfordulnak olyan erőszakos események, amely hátterében politikai motiváltság, vagy éppen társadalmi feszültségek húzódnak meg. Bár a terroristák többsége, legalábbis az európai társadalmakban, nem élvezik a többség támogatását, a politikailag és/vagy etnikailag motivált cselekmények gyakorisága attól is függ, milyen széles körben tartják ezen cselekményeket igazolhatónak. Kutatásunkban ennek igyekeztünk utánamenni.

Kutatásunkban rákérdeztünk arra, hogy milyen cél elérése érdekében tartják igazolhatónak az erőszakot a választókorú magyar lakosság tagjai. A következő hét helyzetben alkalmazott erőszakról kérdeztük a lakosságot: (1) ha a magyar nemzetet veszély fenyegeti; (2) ha a kormány elnyomja állampolgárait; (3) ha a személyes szabadságát korlátozni akarják; (4) ha veszélyben vannak a természeti értékek és a jövő generáció sorsa; (5) ha a társadalomban elviselhetetlenné válnak az egyenlőtlenségek; (6) ha a megélhetése veszélybe kerül; (7) ha a családja veszélybe kerül. (Ezekben az esetekben, tudván azt, hogy az erőszak a legtöbb esetben morális igazolásra szorul, szándékosan olyan megfogalmazásokkal éltünk, melyeket az erőszakos tettek védelmezői szoktak alkalmazni.)

Az emberek leginkább akkor tartják igazolhatónak az erőszakot, ha a családjukat veszélyben érzik. Majdnem minden második (47%) megkérdezett inkább igazolhatónak gondolta ebben a szituációban, míg csupán 24% volt ezzel ellentétes állásponton. Mintegy 30 százalék tartja igazolhatónak az erőszakot akkor, ha a megélhetése kerül veszélybe. Ezeket ugyanakkor nem nevezhetjük politikai erőszaknak, hiszen itt az erőszak célja az egyén számára önmaga és saját családjának védelme (még akkor sem, ha ezt az érvet politikai vezetők is fel szokták használni a háború igazolására).

Meglehetősen elterjedt ugyanakkor a politikai (azaz valamilyen eszme, vagy szélesebb közösség nevében elkövetett) erőszak támogatása is. A magyar nemzetet fenyegető veszély esetén a relatív többség (40%, szemben az azt elutasító 31 százalékkal) inkább igazolhatónak tartotta az erőszakot. Ez a politikai szereplők számára pozitív értelemben a honvédelem társadalmi támogatásának biztosítására, negatív értelemben viszont a nacionalista és soviniszta indulatok felszítására is jó alapot jelenthet.

Az erőszak „liberális”, azaz a  szabadságjogok korlátozása, illetve az állami túlhatalom elleni formái is széles körű támogatást élveznek. A személyes szabadság korlátozása ellenében alkalmazandó erőszakot a megkérdezettek 35 százaléka tartja igazolhatónak (33 százalékuk szerint nem igazolható, míg 32 százalék nem tudott állást foglalni a kérdésben). 31 százalék tartja az erőszakot igazolhatónak akkor, ha a kormány elnyomja az állampolgárait.

Ennél némileg kevesebben, 29 százaléknyian tartják igazolhatónak az „egyenlőségelvű” erőszakot („ha a társadalomban elviselhetetlenné válnak az egyenlőtlenségek”), és 28 százaléknyian az „öko-erőszakot” (ha veszélybe kerülnek a természeti értékek és a jövő generáció sorsa). Az erőszakot elutasítók ezen kérdéseknél relatív többségben vannak, arányuk 35-37 százalék között mozog.

pcblog_20140804_a

Figyelemre méltó eredmény tehát (mely nem elhanyagolható társadalmi veszélyeket hordoz), hogy a lakosság jelentős része helyénvalónak tartja az erőszakot politikai célok elérése érdekében. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ezen válaszadók maguk is hajlandóak lennének elkövetni erőszakos cselekményeket. annyit azonban bizonyosan, hogy adott esetben társadalmi támogatást és morális igazolást adhatnak az ilyen cselekményekhez.

A pártpreferencia szerepe meghatározó. A Jobbik szavazói mind a hét helyzetben sokkal inkább igazolhatónak tartják az erőszakot, mint a többi párt szimpatizánsai. Érdekesség, hogy a Fidesz szavazói nemcsak a Jobbik, de a balközép pártok szavazótáboránál is kevésbé tartják elfogadhatónak az erőszakot a vizsgált helyzetekben – így érdekes módon abban is, amikor a magyar nemzetet fenyegeti veszély. Ez valószínűleg arra vezethető vissza, hogy – különösen a magyar társadalomban – a mindenkori kormányzó párt híveiben szinte minden intézménnyel és élethelyzettel kapcsolatban kisebb az elégedetlenség. Így a kormány támogatói minden olyan reakciótól idegenkednek, ami felfordulást kelthet, hiszen az az általuk kedvezőnek ítélt viszonyokat, a status quot megbonthatja.

A férfiak között jelentősen többen vannak azok, akik a felsorolt célok érdekében elfogadnák az erőszakot is. A település mérete is meghatározó: a községekben élők kisebb mértékben tartják igazolhatónak az erőszakot. A korcsoportok között mért eltérések csupán egyetlen helyzetben voltak szignifikánsak: a személyes szabadság korlátozása esetén a 30 év alattiak sokkal nagyobb arányban fogadják el az erőszakot, mint az idősebbek.

pcblog_20140804_b

 

2. Mely csoportokkal szemben igazolható az erőszak?

Az erőszak alkalmazhatósága nem csak helyzet-, illetve célfüggő, hanem az is lényeges, hogy kikkel, mely csoportokkal szemben tartják azt igazolhatónak. Ennek körüljárására vállalkoztunk, amikor azt kérdeztük a kutatásban résztvevőktől, hogy különböző csoportokkal szemben igazolhatónak tartják-e az erőszakot. A 14 felsorolt csoport a következő volt: (1) bűnözők; (2) terroristák; (3) radikális jobboldali csoportok; (4) radikális baloldali csoportok; (5) a nemzet ellenségei, hazaárulók; (6) cigányok; (7) politikusok; (8) bankok; (9) zsidók; (10) multinacionális vállalatok; (11) kábítószeresek; (12) természetrombolók; (13) homoszexuálisok; (14) a demokráciát fenyegető, tekintélyelvű vezetők.

A társadalom döntő többsége elfogadhatónak tartja az erőszak alkalmazását, amennyiben az terroristák (63%), illetve bűnözők (57%) ellen irányul. A létező büntetőjogi kategória és a politikailag megkonstruált ellenségkép határán lévő „hazaárulók, nemzet ellenségei” csoport ellen is a relatív többség igazolhatónak véli az erőszakos fellépést. A kábítószeresekel szemben nem alakult ki többség, 35 százalék elfogadja, 35 százalék elutasítja az erőszakot.

A kisebbségek – és az általunk vizsgált 14 csoport – közül legkevésbé a melegek és a zsidók elleni erőszakos fellépést tartják igazolhatónak (14%, illetve a 16%). Az abszolút többség pedig elutasítja azt. Más a helyzet azonban a cigányokkal kapcsolatban, ahol a megkérdezettek 29 százaléka vélekedett úgy, hogy inkább, vagy teljes mértékben igazolható a velük szembeni erőszak.

pcblog_20140804_c

A Jobbik szavazói elfogadóbbak a konkrét csoportokkal szembeni erőszakos fellépés iránt is. Ez alól egyedül a radikális jobboldali csoportok jelentik a kivételt: velük szemben a jobbikosok a Fidesz szavazóknál kevésbé tartják elfogadhatónak az erőszakot. Az igazolhatóság átlagának sorrendjét tekintve a radikális jobboldali csoportok a Fidesz szimpatizánsai között a 6., a bal-közép pártok szavazói között az 5., a Jobbik szavazók között pedig csupán a 12. helyen szerepelnek.

A kisebbségi csoportokkal (kábítószeresek, zsidók, melegek) szemben a fideszesek jobban elfogadják az erőszakot. Kivételt jelent a cigányokkal szembeni fellépés, amelynek elfogadottsága szintje egyforma a két pártpreferencia csoportban. A kormány által erősen kritizált bankok, illetve multinacionális vállalatokkal szemben is igazolhatóbbnak gondolják a Fidesz szavazói az erőszakot, mint a baloldali szavazók. A bűnözőkkel, a politikusokkal és a demokráciát fenyegető, tekintélyelvű vezetőkkel szemben ugyanakkor a kormánypárt szimpatizánsai nagyobb mértékben utasítják el az erőszakot, mint a bal-közép szavazók.

 

A kutatás egy, a Political Capital, a Social Development Institute és a Demos UK által folytatott, az Európai Bizottság (ISEC) támogatásával és az Open Society Institute társfinanszírozásával megvalósuló, a politikai erőszakra fókuszáló kutatási projekt része. A projekt címe: Developing innovative methods for comparative researches on violent radicalisation among the youth to help prevention.
 

Táblázatok

pcblog_20140804_d

 

pcblog_20140804_e

  • Zsiráf Zoli

    Érdekes lenne egy olyan kutatás, hogy a roma közösségben mennyire tartják igazolhatónak a nem romákkal szembeni erőszakot :)

    • Laszlo Bela

      annyi gyulolet es megvetes utan remelem, hogy teljesen elfogadhatonak talaljak…

      • Zsiráf Zoli

        Tehát azt mondod, hogy a romák erőszakoskodhatnak rajtunk zsidókon/magyarokon, azért mert néhány zsidó/magyar megveti őket? Ha ezt elvi szinten és vica versa elfogadnánk, akkor gyorsan polgárháborúvá fajulna a helyzet.

        A romák elfogadásához az lenne a leggyorsabb út, ha ők is békésen viszonyulnának a többségi társadalomhoz és a normák ellen vétőket az ő közösségeik is megbélyegeznék.

  • Vázsonyi Ferenc

    Azért a D/K tüntetéseken óvatosan,mert hamar kaphatsz egy (Denokratikus ) verést !

  • Gabor Por

    Beszelgettem a minap egy orosz blogerrel. O meslete, hogy milyen erdekes, hogy igen sok blogot az elerhetoa “statisztikak” szerint 2995-en olvassak. Csak veletlen egybeseeses lehet, hogy 3000 olvaso felett kell regisztralni. :-)

  • Justin Time

    A folyókba meg belevezetik a szennyvizet, a talajvíz meg tele vegyszerekkel, műtrágyával, sőt egyes gyárak füstölnek, a tartályhajók szivárognak,némely cég hulladékai még sugároznak is. A multikban pedig legritkább esetben van papírtáska, pedig csak abban szeretem vinni a polisztirolba,poliuretánba, polivalamibe csomagolt szarjaimat… atomot nekünk!

  • Jozsef Kolowrat

    Azert ez nem egeszen igy van, de az biztos, hogy kulso(kornyezet) es belso(hozzaallas) kerdese is 80%-ban.

  • rotoyog

    havi 10.000?te meghibbantal???? es megis hogyan? na meseld el… kivancsi vagyok ra rettenetesen!

  • törzsmókus

    úgy tudom, zónákra van osztva a kerület, tehát nem bárhol, csak egy közepesen nagy területen