Előző bejegyzésünkben az antiszemitizmus és a pártpreferenciák összefüggéséről írtunk a Political Capital júniusi kutatása alapján, az alábbiakban pedig a jelenség tágabb társadalmi és politikai hátterét vizsgáljuk. Eredményeink ezúttal is azt mutatják, hogy az antiszemita összeesküvés-elméletekben való hit erősségét sokkal inkább befolyásolja a politika, mint a társadalmi helyzet és az abból adódó egyéni tapasztalatok. A még ma is gyakori közhiedelemmel ellentétben nem a legnehezebb anyagi helyzetben élőkre vagy a képzetlenekre jellemző az antiszemitizmus. Akik kijönnek a jövedelmükből vagy még megtakarításaik is vannak, társadalmi státuszuk féltéséből adódóan nagyobb arányban fogékonyak az antiszemita hangokra.

Bár a közismert vicc úgy tartja, hogy antiszemitizmusra ott is lenne igény, ahol éppen nincs, a kutatások inkább arra mutatnak rá, hogy ezt az igényt elsősorban a politika képes megteremteni. Ez már abból is jól látszik, hogy a politikai pártok szavazótáborai között jelentős eltérések mutathatók ki az összeesküvéses antiszemitizmus terén: a Jobbik támogatói közül többen és erősebben hisznek ezekben az elméletekben, míg más pártok hívei körében a magyarországi átlagnak megfelelő arányok mérhetők.

A politikai közbeszéd alakítóinak felelősségére hívja fel a figyelmet az is, ha a pártpreferenciáknál általánosabb jellemzőket vizsgálunk. Így például biztosan állítható, hogy minél inkább érdeklődik valaki a politika iránt, annál inkább van véleménye ezekről a kérdésekről. A politika iránt nagyon érdeklődők szűk csoportjában a legmagasabb a konspiratív antiszemiták aránya. A politika iránti érdeklődés csökkenésével pedig az antiszemiták aránya is csökken. Azok között, akiket egyáltalán nem érdekel a politika, csupán minden ötödik hisz ezekben a zsidóellenes összeesküvés-elméletekben. Az is érdekes ugyanakkor, hogy az ilyen elméleteket elutasítók aránya a politika iránt nagyon érdeklődők között a legalacsonyabb. A politika iránt inkább érdeklődő és az inkább nem érdeklődő két csoport között nincs jelentős különbség. Az inkább érdeklődők között kevesebb a bizonytalan és ez együtt jár mind a konspiratív antiszemiták, mind a tételeket elutasítók magasabb arányával.

Ehhez képest a különféle szociodemográfia tényezők hatása kevésbé látszik meghatározónak. A konspiratív antiszemitizmust mérő kérdésekre adott válaszok alapján nincs érdemi különbség a magyar társadalom különböző csoportjai között a nem, az életkor vagy az iskolázottság alapján. A férfiak körében ugyan valamivel magasabb (31%) az antiszemita összeesküvés-elméletekben hívők aránya, mint a nők esetében (26%), de ez nem jelentős különbség. Az életkor és az iskolázottság vonatkozásában pedig még ekkora eltérések sincsenek. Ezen szociodemográfiai tényezők alapján képzett társadalmi csoportokban egyaránt 30 százalék körül van a konspiratív antiszemitizmusra nyitottak aránya. Ennek alapján is elmondható tehát, hogy a magyar társadalomban nincs többsége az ilyen nézeteknek.

Az anyagi helyzetet tekintve már jelentősebb különbségek láthatók. Az eladósodottak és a megtakarításaikat felélők körében jelentősen alacsonyabb az zsidóellenes összeesküvés-hivők aránya, mint azok esetében, akik éppen csak kijönnek a jövedelmükből, vagy képesek megtakarítani. A háztartás nettó jövedelmének emelkedésével csökken a bizonytalanok aránya, ezzel párhuzamosan nő az antiszemiták aránya. Az elutasítást tekintve nincs ilyen összefüggés: épp a középső jövedelem osztályban (havi nettó 200-250 ezer forint) van a legkevesebb elutasító, az alacsony jövedelműek között pedig a legtöbb. A gyakran hangoztatott közhiedelemmel ellentétben tehát a jobb anyagi helyzetben lévők körében erősebb az antiszemitizmus.

A területi eltéréseket tekintve Észak-Dél törésvonal rajzolódik ki az antiszemitizmus vonatkozásában. A zsidóellenes összeesküvés-elméletekben való hit Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön a legerősebb, ami feltehetően azzal függ össze, hogy a Jobbik hatása ezekben a régiókban a legnagyobb. Ugyanakkor a fővárost is magában foglaló Közép-Magyarország sem sokkal marad le a két északi régió mögött. Magyarország déli régióiban ezzel szemben gyengébb a konspiratív antiszemitizmus, a két déli régióban 50 százalék felett van azok aránya, akik elutasítják ezeket az elméleteket.

A kutatást a Political Capital megrendelésére az Ipsos Zrt. végezte 1000 fős mintán, személyes kérdezéssel, 2014 júniusában. A minta a 18 év feletti felnőtt magyar lakosságot reprezentálja nem, kor, iskolai végzettség és lakóhely településtípusa szerint. A statisztikai hibahatár +/-3,1 százalékpont.