A kormány ezúttal a bevándorlás ügyének napirendre emelésével igyekszik visszaszerezni a politikai kezdeményező szerepet. A megfogalmazott üzenetek népszerűek lehetnek, mivel a társadalom többsége elutasító a migránsokkal szemben, az viszont más kérdés, hogy mennyire érdekli a választókat ez a téma. Az Eurobarometer adatai szerint a bevándorlást a magyarok három százaléka sorolja a legfontosabb problémák közé, a terrorizmust illetően pedig ugyanez az arány egy százalék.
A párizsi terrorcselekmények után a magyar kormány a bevándorlás témájában vélte felfedezni azt az újabb csodaszert, amely megoldást jelenthet a bajaira. A múlt év utolsó hónapjaiban jelentős népszerűségvesztést elszenvedő kormányoldal ugyanis a sorozatos korrupciós botrányok és népszerűtlen kezdeményezései (pl. internetadó, útdíj, vasárnapi zárva tartás) miatt egyre inkább védekező pozícióba szorult. A Fidesz-KDNP harcos, átideologizálható és legalább a saját tábor körében népszerűnek gondolt ügyekkel igyekszik visszavenni a kezdeményezést. Ebbe a sorba tartozik a kitiltási botrány kapcsán felpörgetett Amerika-ellenesség, a drogteszt ötlete, legújabban pedig a bevándorlás ellen hirdetett zéró tolerancia, amely egyébként ellentmond a kormány által 2013-ban elfogadott migrációs stratégiának. Így bár vannak olyan sajtóértesülések, amelyek szerint a bevándorlás témájának középpontba emelése mögött nemzetközi megfontolások állnak, az ok valószínűleg inkább belpolitikai.
A bevándorlással kapcsolatban megfogalmazott üzenetekkel a kormány sok kockázatot nem vállal, hiszen a hazai társadalom többsége előítéletes a migránsokkal szemben. A Tárki kutatásai szerint a nyílt idegenellenesség 2012-ben 40% körüli értéket mutatott, a Political Capital DEREX mutatójának előítéletességet és jóléti sovinizmust mérő alindexe pedig szintén azt jelzi, hogy a lakosság csaknem fele (45%) fogalmaz meg szélsőségesen kirekesztő véleményt kisebbségi csoportokkal szemben.
Csakhogy ettől még nem biztos, hogy a kormány terve beválik, a hazai bevándorlás-ellenesség ugyanis jórészt – jelentősnek nevezhető bevándorlás hiányában – az ismeretlentől való félelemre vezethető vissza. Ebből következően nem meglepő, hogy a magyar társadalomban mérhető magas idegenellenesség ellenére nagyon kevesen tartják fontos problémának a bevándorlást. Az Eurobarometer 2014 végén publikált nemzetközi összehasonlító kutatása szerint a magyar válaszadók mindössze 3 százaléka sorolható ebbe a körbe, a terrorizmust illetően pedig 1 százalék ez az arány. Az tehát, hogy ez az ügy a választók többségét valóban érdeklő, fontos politikai témává nője ki magát, egyáltalán nem garantált.
(A Standard Eurobarometer 82 kutatásban a megkérdezettek a Mit gondol, mi az a két legfontosabb probléma, amelyekkel ma Magyarország szembenéz? kérdésre az alábbi lehetőségek közül választhattak ki legfeljebb kettőt: bűnözés; gazdasági helyzet; áremelkedések és infláció; adózás; munkanélküliség; terrorizmus; lakásügy; államadósság; bevándorlás; egészségügyi és szociális biztonság; oktatási rendszer; nyugdíjak; környezetvédelmi, éghajlati és energia ügyek. Az ábra a bevándorlást említők arányát mutatja.)
Az adatokból kiderül, hogy a választók azokban az országokban látják fontos kérdésnek a bevándorlást, ahol valóban jelentős számban élnek migránsok. Az inkább tranzit-, és nem célországnak mondható Magyarországon azonban a nem magyar nemzetiségű bevándorlók teljes népességhez viszonyított aránya alig 2 százalékra tehető.
Éppen ezért a bevándorlásellenességben a Jobbikkal versenyző kormányoldal, illetve a jobboldali és a szélsőjobboldali sajtó egy része most ezt az értéket és a migránsokkal kapcsolatos félelmeket igyekszik felerősíteni. A – valamilyen menekültstátuszt kevés esetben elnyerő – menedékkérők számának megugrásáról, illetve az országon átrobogó illegális bevándorlók „özönéről” szóló hírek igyekeznek igazolni a migrációs politikák szigorítására irányuló törekvéseket. A bekeményítés ellen aligha tiltakoznak majd tömegek Magyarországon, abban viszont valószínűleg hiába bízik a kormány, hogy a bevándorlást fontos problémának tartók aránya érdemben növekedhet.
A bejegyzést 2022.04.03-án frissítettük, erről bővebb információ az írás végi megjegyzésben található. A magyarországi szélsőjobboldali szereplők többsége jól bejáratott gondolkodási...
Az ezredfordulót követően kibontakozó nemzeti radikális mozgalom 2010 után fokozatosan háttérbe szorult, majd az évtized közepére válságba került. Az egyre...
Orbán Viktor első kétoldalú találkozója Alekszandr Lukasenkoval az autokratikus keleti rezsimekkel való politikai és gazdasági kapcsolatépítés újabb lépcsőfoka. Az európai...
A(z) https://pcblog.atlatszo.hu oldal sütiket és más kódokat használ a honlap megfelelő működésének biztosítása céljából, a weboldalon nyújtott felhasználói élmény fokozása érdekében, továbbá ennek segítségével készít elemzéseket az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállításához. Bővebb információt az adatkezelési tájékoztatónkban talál.