Nem tekinthető véletlen elszólásnak, hogy Orbán Viktor kormányfő az amerikai elnökválasztással kapcsolatban kiállt Donald Trump mellett. A miniszterelnök ugyanis a romániai Tusnádfürdőn elmondott beszédében és az osztrák kancellárral folytatott tárgyalása után is egyértelműen arról beszélt, Trump lenne a jobb Európa és Magyarország számára. Ezzel hivatalban lévő kormányfőként Európában elsőként állt ki a megosztó republikánus jelölt mögött. A Political Capital ezzel kapcsolatban öt szempontot tart fontosnak kiemelni:
Eddig mindössze néhány közismerten oroszbarát szélsőjobboldali politikust (többek közt a francia Front Nationale-t vezető Marine Le Pen, a görög Arany Hajnalban politizáló Iliasz Panagiotarosz és szerb radikálisok korábbi vezére, Vojislav Seselj) leszámítva senki sem fejezte ki támogatását a republikánus jelölt iránt.
Habár a felfokozott reakciókat látva Havasi Bertalan miniszterelnöki sajtófőnök utólag leegyszerűsített újságírói következtetésnek minősítette, hogy a miniszterelnök kiállt volna a republikánus elnökjelölt mellett, Orbán Viktor megerősítette álláspontját. A magyar kormányfő szerint a demokraták külpolitikája Európának rossz, Magyarországnak halálos, ezzel szemben a republikánusok külpolitikája az életet jelenti hazánknak. Orbán Viktor olyan javaslatai kapcsán méltatta Trumpot, mint a bevándorlás ellenzése, a titkosszolgálatok fejlesztésére irányuló törekvése és az amerikai demokráciaexporttal való leszámolás. Habár Orbán a demokráciaexporttal történő felhagyás fontosságát a közel-keleti konfliktusokkal kapcsolatban említette, egyértelműnek látszik, hogy Trump elnöksége általában az illiberális államok vezetőinek, így Orbánnak is kedvezne. Nem nehéz belátni: a jelenlegi magyar vezetésnek ebből a szempontból jobban kedvezne a Trump által meghirdetett, izolacionista amerikai külpolitika, amelynek keretében az amerikai vezetés talán kevésbé kritikusan viszonyulna a fékek és ellensúlyok rendszertét lebontó, az emberi jogokat megsértő rezsimek működéséhez. Ezzel szemben egy demokrata adminisztráció jóval keményebb fellépést tanúsítana, ahogyan láthattuk ezt Hillary Clinton külügyminisztersége idején: a demokraták elnökjelötje korábban többször is élesen bírálta az Orbán-kormányt.
A migrációval kapcsolatos véleményazonosság mellett a magyar miniszterelnök elsősorban saját elitellenes retorikáját látja igazolva Trump politikájában, akit részben az amerikai társadalom fokozódó anti-establishment érzülete juttatott az elnökjelöltségig. Orbán Viktor az európai mainstream vezetést ostorozva folyamatosan arról beszél, hogy a hagyományos politikai elit megbukott, és Trumphoz hasonlóan ő sem tartja sokra a politikai korrektséget.
Forrás: 24.hu
A Donald Trump melletti kiállás ugyanakkor nehezen magyarázható a magyar diplomáciai érdekek felől, tekintve, hogy Trump egyes nyilatkozatai szerint átírná az USA NATO-n belüli szerepfelfogását. Egy orosz támadás esetében például arra hivatkozva nem garantálna védelmet a veszélyeztetett Balti államoknak, hogy azok nem megfelelő mértékben költenek védelmi kiadásokra. Ezzel gyakorlatilag megkérdőjelezi a transzatlanti katonai együttműködés 5-ik cikkelyének létjogosultságát, amely szerint, ha bármelyik tagállamot támadás éri, számíthat a szövetség védelmére. Mindez egybecseng a transzatlanti együttműködést gyengíteni szándékozó Vlagyimir Putyin orosz elnök geopolitikai törekvéseivel.
Orbán kijelentése azáltal is egybecsengeni látszik az orosz érdekekkel, mert a Wikileaks egy nappal előtte hozta nyilvánosságra a 19 ezer, Demokrata Párt szervereiről származó emailt, amely rossz színben tünteti fel Trump demokrata ellenfelét. A szóban forgó dokumentumok szerint Hillary Clinton nem tisztességes versenyben nyerte el a jelöltséget Bernie Sanders-szel szemben, a kiszivárogtatási akció mögött pedig az orosz titkosszolgálat állhat. Trump oroszbarátságát támasztja alá, hogy elismerően beszél Vlagyimir Putyinról, kifejezetten megengedő hozzáállást tanúsít a Kreml-lel szemben és Moszkva geopolitikai törekvéseinek visszaszorítása helyett bevallottan kiegyezésre törekedne az orosz vezetéssel. Orbán Viktor ugyancsak jó kapcsolat fenntartására törekszik Vlagyimir Putyinnal, tehát a magyar kormányfő és a republikánus elnökjelölt között érdekazonosság mutatható ki Oroszországgal kapcsolatban.
A bejegyzést 2022.04.03-án frissítettük, erről bővebb információ az írás végi megjegyzésben található. A magyarországi szélsőjobboldali szereplők többsége jól bejáratott gondolkodási...
Az ezredfordulót követően kibontakozó nemzeti radikális mozgalom 2010 után fokozatosan háttérbe szorult, majd az évtized közepére válságba került. Az egyre...
Orbán Viktor első kétoldalú találkozója Alekszandr Lukasenkoval az autokratikus keleti rezsimekkel való politikai és gazdasági kapcsolatépítés újabb lépcsőfoka. Az európai...
A(z) https://pcblog.atlatszo.hu oldal sütiket és más kódokat használ a honlap megfelelő működésének biztosítása céljából, a weboldalon nyújtott felhasználói élmény fokozása érdekében, továbbá ennek segítségével készít elemzéseket az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállításához. Bővebb információt az adatkezelési tájékoztatónkban talál.