A kormány a jövő évi választások közeledtével nagyobb fokozatra kapcsolt a Brüsszel elleni csatározásban: Orbán Viktor évértékelőjében öt Brüsszelből érkező fenyegetést azonosított az Európai Bizottsággal folytatott szabadságharc jegyében. Ennek egyik legfontosabb eleme a rezsicsökkentés, a 2018-as választási kampány egyik központi kormányzati üzenete ugyanis az lesz, hogy Brüsszel az energiaunió létrehozásával akarja kivenni a „magyar emberek kezéből” az energiaárak szabályozásának lehetőségét. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb.

A Fidesz tavaly novemberben kezdeményezte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) jogszabály-alkotási joggal történő felruházását; a kormánypárt értelmezésében ugyanis csak ez védheti meg a rezsicsökkentést azokkal a bizottsági törekvésekkel szemben, amelyek eltörölnék a hatóságilag szabályozott árakat a lakossági energiaellátásban. A magyar kormány azt kifogásolja, hogy az EU „Tiszta Energia Minden Európainak” elnevezésű átfogó energiapiaci szabályozási csomagja (egyelőre még csak a villamosenergiával kapcsolatban) a hatósági árak megszüntetését célozza.

Az Európai Bizottság 2016. november 30-án ismertette a szóban forgó tiszta energia csomagot a jövőben kialakítandó Energia Unió részeként. A „Téli csomagnak” is nevezett jogszabály-tervezet egy teljesen új alapokon működő, fogyasztóközpontú és intenzívebben versenyző energiapiacot hozna létre. Mindez azonban az Európai Bizottság szerint korántsem akadályozza a hosszú távú és fenntartható rezsicsökkentést. „A Bizottság „téli csomagjának” javaslatai Magyarország számára is fontos területeket érintenek, például az energiaellátás biztonsága, a lakóépületeink energiahatékonyságának javítása szempontjából” – mondta el a PC Blognak Deák Zoltán, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének politikai és gazdasági elemzési részlegvezetője. Deák hangsúlyozta, hogy az Országgyűlésnek 2017. november 15-én benyújtott, a MEKH-t érintő jogszabályi változások nem kapcsolhatók össze a Bizottság novemberi 30-ai javaslataival.

Fidesz: Brüsszel egyenesen az emberek kezéből veri ki a rezsicsökkentést

 Brüsszel elsősorban azt kifogásolja, hogy a magyar kormány által megszabott energiaárakkal kapcsolatos kedvezmény kizárólag lakossági fogyasztókra érvényes – ez ügyben 2015-ben kötelezettségszegési eljárást is indított Magyarország ellen. A fenti gyakorlat ugyanis oda vezethet, hogy egyazon szolgáltatásért két külön díjat számítanak fel, ami ütközhet a diszkriminációmentesség elvével, vagyis az egyik fogyasztói csoporttal fizettetik meg egy másik fogyasztói csoport költségeit. A gond tehát az, hogy a kormány az árakat rendeletben, ráadásul diszkriminatív formában határozza meg. Brüsszel az energiaunió keretén belül mindössze javaslatot tesz arra, hogy a hatóságok helyett a fogyasztó kezébe kerüljön a döntés arról, mennyiért és honnan szeretne elektromos áramot vásárolni. Németh Szilárd kormányzati rezsibiztos szerint azonban a Bizottság éppen hogy „kiverné a magyar emberek kezéből” a rezsicsökkentés fenntarthatóságának és folytathatóságának lehetőségét. „A szabályozott ár és piac hiányában ugyanis semmi nem akadályozná meg a szolgáltatók „áremelési indulatait”, és minden költséget elszámolnának, „ami a csövön kifér” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a hivatal hatósági árról szóló rendeleteit csak az Alkotmánybíróság előtt lehetne megtámadni.

A villamosenergia-piacról vezetnék ki a hatósági árszabást

Deák Zoltán szerint ugyanakkor az energiaunió keretében mindenki számára azonosan, a piaci folyamatoktól függetlenül meghatározott árakat felváltaná egy rugalmasabb és hatékonyabb rendszer, amelyben az árképzés a nemzeti szabályozók hatáskörében maradna. Hozzátette: a Bizottság kiterjedt javaslatcsomagjának egyik pontja valóban azt célozza, hogy a szabályozás életbe lépését követő öt év alatt a tagállamok kivezessék a hatósági árszabást a villamosenergia-piacról. (A gázpiacra nem vonatkozik a javaslat.) Az energiaunió mindemellett egységes és átlátható kereskedelmi rendszert teremtene az országok között, a magyar kormány azonban nem támogatja, hogy a testület hozzáférhessen az energiavásárlási szerződésekhez. A hatósági árszabályozás ügyében várhatóan 2017 végén, 2018 elején születik majd uniós döntés, a Bizottság javaslatait a tanácsi munkacsoportokban a magyar kormány is alakíthatja, dönteni pedig a magyar kormány képviselőjét is magába foglaló Miniszterek Tanácsa fog az ügyben. Mindettől függetlenül az Orbán-kormánynak kapóra jön, hogy a folyamatban lévő energiapolitikai diskurzus apropóján ütheti a Bizottságot a túlzott brüsszeli befolyás visszaszorításának jegyében.

Tovább szorul az energiapóráz

 Egyébként a rezsicsökkentés, amely 2014-ben egyszer már győzelemre segítette a Fideszt, elsősorban az olcsó orosz földgáztól függ, már 2015-ben, a kétoldalú gázszállítási szerződés meghosszabbításakor is ez volt a legfőbb kormányzati érv. Mindez nem kifejezetten csökkenti Magyarország energiakitettségét Oroszország irányába, nem is beszélve a hazai energiaellátás alfája és ómegájaként meghatározható paksi nukleáris beruházásról, amit a Fidesz a magyar energiafüggetlenedés és energiabiztonság növelését célzó beruházásként tart számon. „A Fidesz semmilyen érdemi lépést nem tett az energiaellátás diverzifikálására, a függetlenséget szavatolandó megújuló energiaforrások felhasználását (például a napelemek megadóztatásával) pedig egyszerűen ellehetetleníti” – mondta Ungár Péter, a Lehet Más a Politika külpolitikai szakszóvivője. Ungár szerint nonszensz például, hogy a Magyarországnál jóval kisebb területen, ráadásul északabbra fekvő Szlovákiában több napenergia kapacitás van, mint hazánkban.

A cikk a Visegrád és az EU jövője című projekt keretén belül készült. A Nemzetközi Visegrádi Alap által támogatott projektben a Political Capital a szlovák, a cseh és a lengyel EurActivval közösen vesz részt.