Putyin újra Magyarországon: sportdiplomáciai köntösbe bújtatott stratégiai egyeztetés

Fotó forrása: Magyar Nemzet
Fotó forrása: Magyar Nemzet

Idén másodszor látogatott Magyarországra Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki a Dzsúdó Világbajnokság helyszínén megbeszélést folytatott Orbán Viktor miniszterelnökkel. Ez volt a hetedik kétoldalú találkozó a felek közt, a Krím elcsatolása óta pedig a negyedik, ami példanélküli az európai vezetők körében. Miközben a magyar kormány a szokatlanul intenzív kétoldalú kapcsolatokat általában az energiapolitikai függés pragmatizmusával indokolja, tovább fokozza Magyarország sérülékenységét az orosz befolyás irányába. Putyin számára Magyarország állandó belépési ponttá vált az Európai Unióba, ami hozzásegíti őt a nemzetközi elszigeteltség feloldásának látszatához. Orbán pedig 2018-ban is választást szeretne nyerni, amihez az alacsony energiaárak által lehetővé tett rezsicsökkentés egyszer már hozzásegítette.

A részleteket illetően az idei második Orbán-Putyin találkozó az alábbi pontokon bír jelentőséggel:

  1. Szimptomatikus találkozó: Putyin idei második látogatása több szempontból is szimptomatikusnak tekinthető, leképezve az orosz-magyar kétoldalú kapcsolatok természetét. Bár a magyar kormány előzetesen sportdiplomáciai eseményként igyekezett feltüntetni a látogatást, a Kreml hivatalos honlapján jelezte, hogy az orosz elnök Orbán személyes meghívására érkezett Budapestre. Maga a folyamat legalább olyan átláthatatlan, mint például a paksi bővítésről szóló megállapodás, vagy a nem olyan régen aláírt, de a magyar külügyminisztérium által a nyilvánosság elől elzárt Gazprom-megállapodás.
  2. „Paks 2-t már semmi nem állíthatja meg”: A találkozó elsősorban a kétoldalú energetikai megállapodások terén bír jelentőséggel: a nyilvánosságra hozott információk alapján az egyik napirendi pont a részleteiben titkosított, Magyarországot évtizedekre Oroszországhoz kötő paksi beruházás volt, amit a Fidesz paradox módon az energiafüggetlenedés és energiabiztonság növelését célzó beruházásként ábrázol. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter bejelentette, hogy 2018-ban megkezdődik az építkezés. A magyar kormány – hasonlóan a februári találkozóhoz –megerősítette továbbá, hogy a kétoldalú kereskedelem hosszú évek óta tartó visszaesését követően – részben az uniós szankciók ellenére – növekszik. Az orosz befolyásszerzés további jelének tekinthető fejlesztésekről és beruházásokról (pl. metrófelújításról vagy helikopterbeszerzésről) nem szivárogtak ki információk.
  3. Fontos az időzítés, feszültebbé váltak a transzatlanti kapcsolatok: A magyar-orosz kapcsolatok továbbra is aszimmetrikus, összetett érdekeken alapuló, korántsem bizalmi viszonyrendszerként jellemezhetők, ahol Putyin számára Magyarország egyfajta eszköz a Kreml stratégiai céljainak eléréséhez. Ennek keretében Budapest feladata, hogy legalább retorikai szinten bomlassza az Oroszországgal szembeni szankciók egységét az Unióban. Magyarország önmagában kevés a szankciók feloldásához, de fontos, hogy az Orbán-kabinet lépten-nyomon a büntetőpolitikát ostorozza az orosz média által „faltörő kosként” ábrázolt szerepben. Ez azért is fontos a Kreml számára, mert az USA által szigorított szankciók következtében a transzatlanti kapcsolatok különösen feszültté váltak, ez pedig további éket verhet a nyugati partnerek közé.
  4. Jelzésértékűek a magyar fél részéről érkező politikai gesztusok: Putyin díszpolgári kinevezése jól illeszkedik az ortodox templomok felújításával, az első és második világháborús szovjet emlékművek felavatásával jellemezhető sorba. Az efféle szimbolikus gesztusok hozzájárulhatnak ahhoz is, hogy a magyar közvéleményt finoman áthangolják: míg a magyarok 44 százaléka szimpatizál Putyinnal, addig Angela Merkel német kancellár politikáját már csak 38 százalék tartja támogatandónak.
  5. Tovább fokozza a sérülékenységet, hogy a magyar kormány hivatalosan továbbra sem tekinti kockázatnak az orosz információs hadviselést, annak ellenére sem, hogy az információs fegyvert több alkalommal bevezették Magyarország ellen (például a T72-es tankbotrány esetében). A magyar titkosszolgálatok elvileg dolgoznak az orosz befolyás felmérésén, de a szakmai szempontokat gyakran felülírják a politikai érdekek (lásd például a Magyar Nemzeti Arcvonal orosz hírszerzőkkel fenntartott kapcsolatainak kérdését). Ráadásul a külföldi befolyás kérdése a magyar kormány részéről kizárólag a politikai érdekek kontextusában jelenik meg; ezt igazolta például az EU ellen Oroszország érdekében kémkedő Kovács Béla ügyének leleplezése a választási kampány idején, illetve a civil szervezetek és Soros György nemzetbiztonsági kockázatként való emlegetése.
  6. Tovább rontja Magyarország nemzetközi megítélését, hogy az orosz elnök látogatása szinte egybeesett egy újabb diplomáciai botránnyal a hollandiai magyar nagykövet visszahívása kapcsán. Szijjártó Péter a Putyin-látogatást követő nyilatkozatok között említette meg, hogy Magyarország azt követően sem hajlandó helyreállítani a nagyköveti szintű kapcsolatokat, hogy a holland kormány elhatárolódott leköszönő magyarországi nagykövete Magyarországot becsmérlő véleményétől. Mindez ráirányítja a figyelmet az orosz féllel szembeni megengedő magyar magatartásra: sem az 1956-os forradalom emlékének orosz médiában történt meggyalázásának, sem pedig az orosz katonai titkosszolgálat magyarországi aktivitásának nem lett komolyabb diplomáciai következménye.

Az elemzést angol nyelven itt olvashatja. Korábbi elemzéseinket az orosz-magyar, orosz-európai kapcsolatokról itt találja.

  • elemző

    “Az igazán nagy kihívás: elérni azt, hogy a sorozat áttörje az ingerküszöböt, érdemi vita alakuljon ki az RMDSZ által kezelt költségvetési támogatások kérdéséről, és így az RMDSZ számára ne maradjon opció a legkényelmesebb – és leghatásosabb – kommunikációs stratégia: a hallgatás.”

    Nem hinném, hogy a leghatásosabb kommunikációs stratégia a hallgatás, tudjuk, hogy a vállalkozások esetében, inkább beismerik teljes mértékben a hibáikat, minthogy hallgatnának. Ha az utóbbit teszik mindenki leírja őket.

    Nem is vitatnám azt, hogy joga van-e az RMDSZ-nek elkölteni ezeket a pénzeket, mert képviseleti demokráciában vagyunk, és így a vonatkozó jogszabályok alapján a döntéshez joga van, de ugyanakkor kötelessége elszámolni az összegekkel, mert ez közpénz.

  • http://blog.erdely.ma/arus_zsolt/ Árus Zsolt

    A történetnek volt egy olyan momentuma, ami kulcs lehet sokmindenhez.
    Ugyanis volt idõ, amikor az RMDSZ pártként kapott költségvetési pénzt, a romániai magyarságnak járó keretet pedig más kezelte (EMKE, Communitas). S eljött az a pillanat, amikor az RMDSZ lemondott a pártként neki járó pénzrõl, azért, hogy lehessen kezelõje ennek az összegnek. Konrét számokat most ne kérdezzen senki, de igen valószínû, hogy az államnak ez így kevesebbe kerül, mert a magyarságnak járó összeget nem növelték meg látványosan akkor, amikor az RMDSZ a másik pénzrõl lemondott. Ha pedig ez így van, akkor az RMDSZ ezzel a lépéssel megrövidítette a romániai magyarságot, mert attól a perctõl az annak szánt pézbõl fedezi a párt nem kis költségeit is. (Ha ebben tévednék, akkor várom az RMDSZ adatokkal alátámasztott kiigazítását, s utána elnézést fogok kérni.)
    Valószinûleg nem tévedek nagyot ha arra tippelek, hogy az RMDSZ vezetõi (vezetõje?) azért hozta meg ezt a döntést, mert szóltak neki(k), hogy az nem lehet, hogy az általa/uk alapított Communitas kapja a magyar közösségnek járó pénzt, nevezzen(ek) meg egy másik szervezetet. S minthogy kiengedjék a kezükbõl ezt az összeget (amibõl azért – hála annak, hogy a Communitas sokat nem akadékoskodott – bizonyára bõven költöttek magukra is), inkább lemondtak a pártként megkapható pénzrõl.
    Ha mindez így volt ahogy írom, még mindig adott elvileg az a lehetõség, hogy attól féltek, hogy más majd nem tudja olyan igazságosan és hatékonyan kezelni ezt a keretet, de ennek az esélye ugye annyira kicsi, hogy nyugodtan elhanyagolható ez a feltételezés. Marad tehát a másik: ha kevesebb is a pénz, de ellenörzésük alatt marad, hisz ez egy fontos eszköz a hatalmuk, befolyásuk építésére, megerõsítésére.
    S még ezzel sem lenne gond, ha azt látnánk, hogy szakadnak bele, úgy képviselik a magyar érdeket Bukarestben. De nem ezt látjuk. (S akkor nagyon finoman fogalmaztam.)

  • Vidéki

    A tudathasadás egy pontatlan, köznapi kifejezés, melyet egyaránt használnak a skizofrénia és a disszociatív személyiségzavar (többszörös személyiség) tünetegyüttesének jelölésére.

    A hazai ellenzék és ellenzéki sajtó narratívája Putyinnal kapcsolatban roppant egyszerű. A szocialisták és főleg Gyurcsány annak idején még a »jó« Putyinnal találkozott, de Orbán már a »rossz« Putyinnal találkozik. Tehát bűnt követ el.

    Az Origo 2007 márciusában írta, »Gyurcsány Ferenc bő egy éven belül harmadszor találkozik Vlagyimir Putyinnal«.

    Putyint első látogatásakor katonai parádéval fogadták Budapesten. És volt minden, ami szem szájnak ingere. Vendéglátás a Gyurcsány-villában, gyerekek, pulikutya, ha Putyin még öt percet marad, akkor szereztek volna egy fókát is, ami nagy, csíkos strandlabdát egyensúlyoz az orrán.

    MTI, [ORIGO]2009.11.25. 10:59
    Együtt vacsorázott kedd este Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök Vlagyimir Putyin orosz kormányfővel. Gyurcsány szerint beszélgettek a gyerekekről és a nemzetközi politikáról is.

    Vlagyimir Putyin orosz kormányfő szűk körű, magánjellegű vacsorán látta vendégül Gyurcsány Ferencet kedden este Moszkvában, az orosz kormányfő honlapja szerint egy ukrán étteremben. A korábbi miniszterelnök feleségével, Dobrev Klárával Putyin meghívására, DE SAJÁT KÖLTSÉGÉN UTAZOTT MAGÁNLÁTOGATÁSRA MOSZKVÁBA.

    PUTYIN 2006 TAVASZI HIVATALOS MAGYARORSZÁGI LÁTOGATÁSAKOR RÓZSADOMBI VILLÁJUKBAN EBÉDELT, (Gyurcsányékkal)

    • acsipak

      Jó hát Gyurcsány alatt mondjuk az oroszok nem szállták meg a Krímet, meg segítettek káoszba borítani Ukrajna Keleti végét. Volt helyette grúz meg csecsen konfliktus, de azokat a Nyugat mindig inkább a posztszovjet világ belügyének tekintette.
      Ill. mondjuk nem volt ilyen jellegű feszültség a Nyugat/NATO és az oroszok között. Kicsit ment a helyezkedés akkoriban is, hogy most akkor hova ki építsen gázvezetéket, de pl. nem volt szabad szemmel látható orosz beavatkozás a nyugati választásokba ill. népszavazásokba. Nem volt több tucat olyan EU tagállam, amiben szélsőséges politikai pártokat támogatott Oroszország. Nem volt kiépült trollhadsereg meg internetes dezinformációs hálózat, ami napi szinten ontja magából a hülyeséget.
      Szóval ~10 éve elég sok minden nem volt, ami most meg van, és kelti a feszültséget.
      De igen, elég érdekes, hogy pl. a jobberek annak idején napi szinten hörögtek pl. a szovjet emlékmű miatt, most meg alig férnek el Putyin segge körül.

      • Vidéki

        Azért szorosabb volt a kapcsolat Gyurcsány és Putyin között, mint ahogyan azt acsipak a szemeit elborító csipákon keresztül látja.

        Írja: “Szóval ~10 éve elég sok minden nem volt, ami most meg van, és kelti a feszültséget”.

        Kevesebb mint 8 éve történt, akkor, amikor Gyurcsány már nem volt miniszterelnök, (2009 november vége felé) Vlagyimir Putyin orosz kormányfő szűk körű, magánjellegű vacsorán látta vendégül Gyurcsány Ferencet kedden este Moszkvában, az orosz kormányfő honlapja szerint EGY UKRÁN ÉTTEREMBEN.

        Gyurcsány a feleségével, Dobrev Klárával Putyin meghívására, DE SAJÁT KÖLTSÉGÉN UTAZOTT MAGÁNLÁTOGATÁSRA MOSZKVÁBA.

        Annyira hiányzott Gyurcsánynak Putyin társasága, hogy nem sajnálta saját keservesen megkeresett pénzecskéjét sem!

        • acsipak

          Mennyivel jobb ugye az, amikor a köz pénzén, a köz kárára zárják le a fél várost, meg behívják az összes rendőrt az út szélén állni miatta…
          Egyébként nem teljesen értem, hogy mit akarsz bizonyítani ezzel az érveléssel? Attól, hogy Gyurcsány brahizott Putyinnal, Orbánnak is kötelező lett ugyanez?
          Vagy ez most ilyen pöcsméregetés, hogy az én miniszterelnököm nyelve mégse jutott olyan mélyen különböző diktátorok, autokraták stb. seggében, mint a tiéd?
          (Nem mintha én bármelyiküket, vagy akár korábbi kormánytagokat különösképpen a magaménak tudnám tekinteni.)

          • Vidéki

            A hazai ellenzék és ellenzéki sajtó narratívája Putyinnal kapcsolatban roppant egyszerű. A szocialisták és főleg Gyurcsány annak idején még a »jó« Putyinnal találkozott, de Orbán már a »rossz« Putyinnal találkozik. Tehát bűnt követ el.

            Acsipak lehet, hogy nincsen tisztában azzal, hogy Magyarország 93000 négyzetkilométernyi területén nem találhatók meg azok az erőforrások, amelyek egy modern gazdaság működtetéséhez szükségesek, ezért rá vagyunk utalva az együttműködésre azon országokkal, akik rendelkeznek a nálunk hiányzó erőforrásokkkal.

            Németország valamivel jobb helyzetben van: “Valami van, de nem az igazi!”

            Németország területe 357 376 km².
            Az Egyesült Államok 9,83 millió négyzetkilométeres területével 27,5-ször ekkora nagy és természeti erőforrásokben rendkívül gazdag.
            Németország nem tudna megélni import nélkül, az Egyesült Államok könnyedén megtehetné ezt.
            Németországban képesek felfogni, hogy teljes önellátásra berendezkedve például le kellene állítani a közúti közlekedést kőolaj származékok hiányában, vagy földgáz hiányában nem tudnák fűteni a lakásokat és le kellene állítani a rendkívül jó hatásfokú kombinált ciklusú erőműveiket.

            Rá vannak utalva az orosz energiahordozók importjára, ezért nem zárkóznak el az Oroszországgal folytatott gazdasági kapcsolatoktól.

            A Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlat 2 gázvezeték 2019-re tervezett elkészülte után

            ÉVI 55 MILLIÁRD KÖBMÉTER FÖLDGÁZT SZÁLLÍTANA OROSZORSZÁGBÓL NÉMETORSZÁGBA

            a balti országok, Lengyelország és Ukrajna kihagyásával.

            “Gerhard Schröder volt német kancellár, aki jelenleg a Nord Stream gázvezeték részvényesi tanácsának elnöke, bekerülhet a Gazprom igazgató tanácsába – írja a Vedomosztyi című lap.
            A vezeték teljes kapacitása évi 55 milliárd köbmétert tesz ki, s ez a hatalmas tartalékokat rejtő Stokman és a Juzsno-Russzkoje lelőhelyekről érkezik a leningrádi területen lévő Viborgba, s onnan a németországi Greifswaldba.” (hvg 2011. május. 23. 12:14)