Bezárás
V4

Visegrád “puha brexitben” érdekelt

A brit kilépést övező tárgyalás egyike azoknak a stratégiai fontosságú uniós kérdéseknek, amelyek mentén a magyar kormány nem vállal komolyabb konfliktust Brüsszellel. A visegrádi országoknak összességében kedvez, hogy a brit kormány legutóbbi tervezete szabadkereskedelmi övezet kialakítását javasolta az EU-nak.

Az Európai Uniónak annyiban mindenképpen sikerült nyomást gyakorolnia Theresa May brit miniszterelnökre, hogy az múlt héten feladta egyik alapvető brexittel összefüggő törekvését, miszerint Londonnak az uniós igazságszolgáltatási rendszer mellett a vámunióból és a közös piacból is távoznia kell.  May feltehetően belátta: amennyiben el akarja kerülni, hogy kemény szárazföldi határ jöjjön létre a Nagy-Britanniához tartozó Északír Tartomány és az Ír Köztársaság között, egyszerűen nem ragaszkodhat a teljes körű brit kivonuláshoz.

A London által elfogadott legújabb javaslat szabadkereskedelmi övezetet irányoz elő egyfajta kombinált vámtérség létrehozásával. May ezzel félig bent tartaná Nagy-Britanniát az európai vámunióban, ami elfogadhatatlan volt a párt kemény brexitet szorgalmazó szárnyának. Ezért lemondott tisztségéről Boris Johnson keményvonalas EU-szkeptikus brit külügyminiszter és a brexit-ügyi tárca addigi vezetője, David Davis is.

Azt a módosító indítványt viszont már nem tudták keresztülverni az alsóházon, amelynek alapján a brit kormánynak vámuniós megállapodásról kellett volna tárgyalásokat kezdenie az EU-val, ha a brit uniós tagság megszűnése előtt nem tudna szabadkereskedelmi egyezményre jutni Brüsszellel. Egyelőre nem tudni, hogy az alsóházi tory frakció keményvonalas brexit-csoportja végül nekifut-e May megbuktatásának, ahogy azt sem, hogy az EU miként reagál a legutóbbi brit kormányzati javaslatra. Az sem kizárt, hogy végül elutasítják London javaslatát, mivel  az EU kezdettől fogva elutasított bármilyen „szemezgetési” gyakorlatot a közös piacban való részvétellel kapcsolatban.

Mindenesetre a szabadkereskedelmi övezet összhangban áll a visegrádi országok érdekével, akik a nyugati országokhoz (Németország, Olaszország) képest alacsonyabb intenzitású kereskedelmet folytattak ugyan Nagy-Britanniával, ám a lehető legszorosabb gazdasági együttműködésben bíznak. A szigetország és a V4-csoport közötti kereskedelem eddig megközelítette az évi 10500 milliárd forintot, Lengyelországnak pedig Németország után Nagy-Britannia a második legfontosabb kereskedelmi partnere. A brit cégek jelentős üzleti kapcsolatokat építettek ki a térség további részeiben: a BP Csehországot, a Rolls Royce Magyarországot választotta közép-európai központjának.

Nagy-Britannia ugyan csak a tizenegyedik legfontosabb kereskedelmi partnere Magyarországnak, a kétoldalú kereskedelmi forgalom így is jelentős, tavaly meghaladta az 5 milliárd eurót, valamint több mint 800 brit cég hozzávetőleg 50 ezer embernek ad munkát Magyarországon. A PwC elemzése szerint Magyarország brexittel kapcsolatos kitettsége elsősorban a német exporttól való függése miatt látványos, amely jelenleg a brit import 15 százalékát adja. Amennyiben ez számottevően visszaesne, a magyar ipar is jelentős piacveszteséget szenvedhetne.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter június 25-ei londoni látogatásán hangsúlyozta: Magyarországnak érdeke, hogy a brexit-tárgyalások eredményeként mély és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás jöjjön létre Nagy-Britannia és az Európai Unió között, ellenkező esetben ugyanis tovább gyengülhet az EU versenyképessége, tekintettel arra, hogy a brit gazdaság az EU teljes gazdasági teljesítményének 14 százalékát adja. A brit kormány jelenlegi javaslata annyiban mindenképpen kedvez Magyarországnak, hogy a vámközösség értelmében korlátoznák ugyan a határokon átnyúló pénzügyi szolgáltatásokat, de a fizikai áruk esetében továbbra is vámmentesség maradna érvényben. Ez pedig egyelőre többek között a magyarországi autóipari gyártóknak jó hír. A magyar kormány eddigi hozzáállása alapján elmondható, hogy az EU-ellenes retorikát leszámítva a brexit kérdésében nem vállal komolyabb konfliktust Brüsszellel.

További fontos szempont a V4-országoknak, hogy a szigetországban letelepedett munkavállalói ne szenvedjenek hátrányt a kilépést követően sem. A brit belügyminisztérium júniusban ismertette a Nagy-Britanniában élő uniós állampolgárok további tartózkodásának lehetővé tevő rendszert. Eszerint azoknak az EU-s állampolgároknak, akik a brexit után is a szigetországban szeretnének maradni, mindössze annyi dolguk lenne, hogy hitelesen igazolják személyazonosságukat, valamint hogy életvitelszerűen Nagy-Britanniában élnek, illetve jelezzék, ha a múltban született ellenük bármilyen bírósági határozat bűncselekmény elkövetésének vádjával.

Közös nevező: a nemzetállami szuverenitás

Visegrád és Nagy-Britannia viszonyrendszerében a gazdasági kapcsolatokkal egyenértékű, hogy a jelenlegi kormányok, elsősorban a magyar és a lengyel, stratégiai partnerként tekintett a nemzetállami szuverenitást védelmező euroszkeptikus brit konzervatív kormányokra. Szijjártó Péter júniusban az akkor még külügyminiszteri tisztségben lévő Boris Johnson társaságában erősítette meg, hogy Nagy-Britannia Magyarország egyik legfontosabb szövetségese, akire mindig számított a szuverenitás fontosságának védelmezésében. A lengyel kormány ugyancsak ennek jegyében nevezte Londont stratégiai partnerének.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök pedig a brit népszavazás óta igyekszik politikai aprópénzre váltani a brexitet saját EU-ellenes, szuverenitáspárti retorikájának legitimálására. Noha a magyar kormányfő állításával szemben a brit népszavazáson korántsem az EU (közösségi formában továbbra sem létező) migrációs politikája miatt győztek a kilépéspártiak, hanem többek között (ironikus módon) a kelet-közép-európai munkavállalók miatt, az Orbán-kormány továbbra is ebben a kontextusban értelmezi a brexitet .

Mindez lehetőséget adott a Visegrád élén álló magyar miniszterelnöknek arra is, hogy a hagyományosan szuverenitáspárti brit kormány kiválásával az euroszkepticizmus központja keletebbre tolódjon, s ezáltal a nemzetállami szuverenitást hangsúlyozó V4-csoport is hallhatóbbá váljon. Mindezt a nyugat-európai radikális populista pártok (az olasz Liga és az 5 Csillag Mozgalom, az osztrák Szabadságpárt) kormánykoalícióba kerülése erősíti fel.

Visegrád egységes uniós érdekérvényesítését azonban sokkal inkább meghatározza a brexit utáni EU jövőjéről szóló intézményes vita, ahol a V4-országok továbbra is eltérő preferenciákkal rendelkeznek. Szlovákia eurózóna-tagságából eredően abban érdekelt, hogy a gazdasági és monetáris unió bázisán történő mélyítésesetén a magországokkal tartson a V4-ek helyett. E tekintetben kulcsfontosságú lesz az is, hogy melyik tagállam milyen álláspontot képvisel majd az eurózóna kapacitásának megerősítéséről. A magyar és a lengyel kormány például azzal érvel, hogy támogatják ugyan az eurozóna megerősítését, de a Merkel és Macron által javasolt különálló eurózóna büdzsé csak akkor elfogadható számukra, ha azt egyedül a valutaövezet tagállamai finanszírozzák. Ugyancsak szkeptikus hangot ütött meg a cseh kormány, amely jelenleg is rendelkezésre álló mechanizmusokban (Eurocsoport, ESM) látja a megoldás kulcsát. Jól tükrözi  azonban a visegrádi megosztottság természetét, hogy itt is a szlovák kormány szól ki a kórusból a különálló büdzsé támogatásával.

A szerző Zgut Edit, a Political Capital varsói külpolitikai elemzője. 

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom