Bezárás
Oroszország

Bankhadosztály? Az orosz Nemzetközi Beruházási Bank központjának Magyarországra költözéséről

A magyar Országgyűlés 2019. március 5-én megszavazta azt a törvényt, amely a Nemzetközi Beruházási Bank (Mezsdunarodnüj Inveszticionnüj Bank) központjának Budapestre költöztetéséről szól. Ha a törvény változatlan formában kerül kihirdetésre, az több olyan, elsősorban biztonsági problémát is felvet, amelyek kapcsán helye lett volna a társadalmi vitának és érdemi érdekegyeztetésnek is.

A bank eredetileg 1970-ben jött létre és célja a KGST-n belüli árucsere és hitelezés segítése volt. Eredeti funkcióját azonban a tervgazdasági rendszer sajátosságai miatt csak korlátozottan tudta betölteni, amint azt David R. Stone 2008-as kiváló tanulmányában részletesen leírja. Mivel azonban széleskörű, kiterjedt nemzetközi hálózattal rendelkezett, nem volt meglepő, hogy a szovjet titkosszolgálat, a KGB igen gyakran használta a bankot fedőszervként. Illusztris példa lehet erre Georgij Matyuhin, aki a Szovjetunió felbomlása után az orosz nemzeti bank elnöki posztját is betöltötte, a hidegháború alatt viszont, a KGB tisztként tizenhárom évig dolgozott a Nemzetközi Beruházási Bankban betöltött állásának fedésében: két évet a bank állandó alkalmazottjaként, további tizenegy esztendőt pedig tanácsadói minőségben.

A keleti blokk széthullása után a bank lényegében feladat nélkül maradt, Magyarország az első Orbán-kormány alatt ki is lépett az addigra tetszhalott állapotba került szervezetből. A bankot csak a 2010-es évek elején élesztik újjá, új menedzsment került a szervezet élére, 2015-ben pedig a bank Pozsonyban megnyitotta első külföldi kirendeltségét is. Magyarország ugyancsak 2015-ben csatlakozott újra a szervezethez.

A jelenlegi tagok Oroszország, Bulgária, Magyarország, Csehország, Románia, Szlovákia, Kuba, Mongólia és Vietnám. A befizetett tőke alapján Magyarország a harmadik legnagyobb részvényes a maga 12,27%-os részesedésével, Oroszország 46,03%-os és Bulgária 12,95%-os részesedése után.

Fontos részlet ugyanakkor, hogy a bank szerepel az Oroszországi Föderáció hivatalos kormányzati és igazgatási szerveinek hivatalos regiszterében (71014-es számmal, Международный инвестиционный банк ) Másképp fogalmazva tehát a bank az orosz államigazgatás szerves része. Ebből adódóan legalábbis tévesek azok a kormányközeli sajtóban megjelent értelmezések, hogy a magyar részesedés miatt ez valamiféle részben magyar bank lenne.

Ami a most aláírt törvényt illeti, a magyar sajtóban kiemelt figyelmet kapott a bank kormányzója, az 1955-ben született ifjabb Nyikolaj Koszov, és főleg családjának KGB-s múltja. Kétségtelenül van bizonyos pikantériája, hogy az a Koszov jön Budapestre, akinek az édesapja több, mint egy évtizedig vezette a KGB magyarországi rezidentúráját.

A banknak személyi állományának adott magyarországi kedvezmények

Ezzel együtt a magyar kormány és a bank között kötött megállapodást törvénybe iktató jogszabály elsősorban nem Koszov személye miatt érdekes, hanem a banknak adott roppant széleskörű kedvezmények miatt. Nemzetközi jogállással bíró bankok esetében ez önmagában véve nem volna szokatlan, ezzel együtt az NBB-re vonatkozó jogszabályban van néhány nem hétköznapi elem is.

A bank kormányzói a Magyarországon szolgáló diplomatákkal megegyező mentességeket élveznek, ideértve a beutazási korlátozások alóli mentességet is. Ez a törvény szerint úgy jár nekik, hogy ebbe a magyar államnak semmiféle beleszólása nincs, eltérően a Magyarországra akkreditált diplomatáktól. Fontos látni ugyanakkor, hogy ez a roppant széles körű mentesség csak a bank kormányzóit illeti meg, tehát az igazgatókat, a munkatársakat, a családtagjaikat, valamint a bank vendégeit.

Az elnök és a bank személyzete ezzel együtt is számos mentességet élveznek:

  1. mentesség minden bírósági és közigazgatási eljárás alól, a hivatalos minőségükben tett cselekedeteikre vonatkozólag. Ez az mentesség nem alkalmazandó polgári felelősségre a közúti balesetekből származó kártérítési perekben;
  2. családjukkal együtt élvezhetik a hazatelepítésre vonatkozó kiváltságokat, melyeknek meg kell egyezni azokkal a kiváltságokkal, melyek a Magyarországon lévő diplomata missziók személyzetét megilleti;
  3. mentesség a személyes vagy családi használatra szánt importált árukkal kapcsolatban fizetendő vámok, adók, vagy egyéb közterhek alól;
  4. mentesség a Bank által számukra kifizetett illetmény vagy egyéb díjazás után fizetendő adók valamint társadalombiztosítási hozzájárulások alól;
  5. mentesség a nemzeti hadkötelezettség alól.

Kiemelten érdekes, hogy a 15.5, illetve a 16.5. pont szerint magyar állampolgárokat a fenti kedvezmények nem illetik meg, kivéve a a) és a d) pontban foglaltakat. Ez a kitétel, ha változatlan formában valósul meg, azt fogja jelenteni, hogy ha a bank elnökként, igazgatóként vagy munkatársként magyar állampolgárokat alkalmaz, az illetők teljes mentességet kapnak majd bármiféle bírósági és közigazgatási eljárás alól, ami a hivatalos tevékenységükkel összefügg, ideértve a magyar piacon végrehajtott pénzügyi műveleteket is.

A jogszabály előírja azt is, hogy a magyar kormány köteles szabad mozgást biztosítani nemcsak a bank vezetői, de a bank személyzete, az eltartott rokonok, a szakértők és tanácsadók, valamint a bank által meghívott egyéb vendégek részére is. Noha ez nem azonos a diplomáciai mentességgel, így is felvethet bizonyos problémákat, emlékezzünk csak vissza Matyuhin fentebb leírt „tanácsadói” karrierjére.

Szembetűnő az is, hogy a törvény nem határoz meg semmiféle létszámkorlátozást arra vonatkozóan, hogy bank hány munkatársat foglalkoztathat, vagy hány vendéget utaztathat be Magyarországra. A 16.4. pont mindössze azt rendeli el, hogy a bank köteles megadni a kedvezményekre jogosultak nevét a magyar hatóságoknak, akik viszont semmiféle beleegyezési vagy ellenőrzési joggal nem rendelkeznek. A törvény számukra csak kötelezettségeket ír elő, konkrétan azt, hogy kötelesek mielőbb kiállítani a bank által megadott személyek számára a szükséges dokumentumokat. A szöveg alapján tehát az is lehetséges, hogy adott esetben akár több száz, a bank vendégeként érkező külföldi állampolgár utazhat be Magyarországra és mozoghat teljesen szabadon, és ebbe a magyar államnak semmiféle beleszólása nem lehet.

A bank tevékenységére vonatkozó kedvezmények

Nemcsak a személyi mentességek relevánsak. A jogszabály előírja azt is, hogy a bank és műveletei nem lehetnek alávetve semmilyen pénzügyi vagy szabályozói felügyeletnek vagy ellenőrzésnek, a bank nem köteles betartani a számviteli szabályokat, és nem kell megfelelnie az engedélyeztetési vagy regisztrációs kötelezettségeknek sem. Ez különösen annak fényében pikáns, hogy a bank ugyanakkor betéteket kezelhet és hiteleket is nyújthat, befektetési és banki szolgálgatásokat is nyújthat, értékpapír ügyletekben vehet részt, stb. Ennek alapján tehát kezelheti akár magyar állami vállalatok vagyonát is, vagy nyújthat hiteleket a magyar állam által a bankba befizetett tőkéből magyar üzletembereknek, és teheti mindezt bármiféle ellenőrzés vagy felügyelet nélkül. Legalább egy ilyen eset már volt: az NBB finanszírozást nyújtott a MET csoportnak a Tigáz megszerzésére, amint az a bank honlapján is szerepel.

A bank hivatali gépjárművei a törvény szerint mentesülnek az átkutatás, kisajátítás, lefoglalás, vagy a kötelező jellegű elidegenítés alól. A törvény azonban ismét nem tartalmaz semmiféle korlátozást a járművek számára, jellegére vagy típusára vonatkozóan. Elméletileg tehát a bank bármennyi olyan járművet használhat, ami közúti forgalomba helyezhető, és ezek a járművek teljesen érinthetetlenek lesznek a magyar hatóságok számára.

Hasonló lesz a helyzet a bank budapesti központjával is. A törvény hosszan részletezi, hogy az épület területén a magyar hatóságoknak semmiféle jogosítványuk nem lesz, oda semmilyen körülmények között nem léphetnek be és ott intézkedést nem hajthatnak végre. Az irodaépületben a bank a törvény szerint bármilyen (!) szabályt kialakíthat, ami ahhoz szükséges, hogy az épületben a tevékenységét gyakorolja. Némiképp szokatlan módon a jogszabály nyitva hagyja azt a kérdést is, hogy mi a helyzet például tűzvédelmi vagy vészhelyzeti okok fennállása esetén. A szöveg csak annyit ír elő, hogy erről a későbbiekben a bank és a kormány megegyezhetnek – de ez a lehetőség nem kötelezi egyik felet sem. Ez a kérdés tehát jelen állás szerint szabályozatlan marad, ergo az általános tiltás lesz egyelőre az érvényes. Az, hogy egy ilyen fontos kérdés nyitva maradt, arra utal, hogy a megállapodás megkötése a magyar oldalnak igen sürgős lehetett.

A törvény előírja azt is, hogy a bank épülete a diplomáciai épületekkel megegyező szintű védelemben részesül a kommunikáció területén is, a magyar kormánynak semmiféle felügyeleti vagy ellenőrzési joga nem lesz.  A bank tulajdona és eszközei is teljes mentességet élveznek, bárhol is helyezkedjenek el. A bank jogosult kódolt kommunikációt folytatni, és küldeményei a diplomáciai futárokkal és postával megegyező szintű védelmet élveznek majd.

Fontos hangsúlyozni, hogy az itt felvetett problémák nem feltétlenül és automatikusan válnak tényleges fenyegetéssé. Ezzel együtt a március 5-én elfogadott jogszabály számos olyan kérdést szabályozatlanul hagy, vagy éppenséggel a magyar hatóságok kezét teljesen megkötő módon szabályoz, amelyekből jelentős kockázatok fakadhatnak, elsősorban pénzügyi biztonsági és belbiztonsági területen.

Rácz András

Címlapfotó: Varga Mihály az NBB moszkvai központjában, 2019. február 20-án. Forrás: Nemzetközi Beruházási Bank.

További elemzéseinkért látogasson el a Political Capital honlapjára.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom