Bezárás
Oroszország

A Putyin-korszaknak nincs vége, de elkezdődött az orosz politikai struktúra átalakítása

Január 15-ei, az orosz törvényhozásnak címzett beszédében Vlagyimir Putyin nyilvánvalóvá tette, hogy nem indul újra az elnöki székért. Sem tehát a sokak által vizionált, Fehéroroszországgal való egyesülés révén, sem a Dmitrij Medvegyevvel való 2008-2012 közötti helycsere megismétlésével nem kerüli meg a törvényt. Mégsem valószínű, hogy Putyin messzire menne, ahogy lemond(at)ott miniszterelnökét is a közelében, az általa vezetett biztonsági tanácsban tartja, elnökhelyettesi minőségben. Medvegyev távozásában szerepet játszott hosszabb ideje tartó népszerűtlensége is, ami már az elnöknek is kezdett terhes lenni: míg a Levada mérése szerint Putyin népszerűsége az utóbbi évben 70 százalék körül, Medvegyevé tartósan 40 százalék alatt alakult.

Vlagyimir Putyin elfogadottságának alakulása (1999-2019)

Forrás: Levada-Center

Dmitrij Medvegyev elfogadottságának alakulása (2007-2019)

Forrás: Levada-Center

A Putyin által bejelentett alkotmánymódosítási javaslatcsomagból kirajzolódnak a 2024 utáni felállás kontúrjai.

  • Megnyirbálnák az elnöki jogköröket, és bár ettől az ország továbbra is elnöki köztársaság maradna, több hatalmat ruháznának a parlament alsó- és felsőházára is.
  • Szigorítanák az elnöki pozíció betöltésének feltételeit. A javaslat szerint nemcsak egymás után, hanem összesen sem tölthetne be két elnöki ciklusnál többet senki. A tisztségért való indulás kizáró okának minősülne, ha az elnökjelöltnek bármikor is volt külföldi állampolgársága vagy letelepedési engedélye, illetve, ha az indulást megelőző 25 évben élt külföldön. Ezzel például az ismert ellenzék politikus, Alekszej Navalnij még távolabb kerülne az indulás lehetőségétől, mivel 2010-ben az Egyesült Államokban tanult. A módosítás értelmében a külföldi állampolgárság vagy a letelepedési engedély a bírák, a kormánytagok és az ország föderális szubjektumainak élén is kizáró okká válna. Világos, hogy a külföldre, jellemzően Nyugatra költözött oroszok kizárásával Putyin egy nyugatos, liberális fordulat esélyét kívánja minimalizálni. A pozíció gyengítésével és a vázolt módosításokkal azt is megpróbálja megelőzni, hogy utódja az övéhez hasonló hatalmat halmozzon fel, illetve azt, hogy az országot gyökeresen más irányba kormányozza.
  • Megerősítenék az Államtanácsot, ami eddig egy jelképes hatalommal bíró és az elnök melletti tanácsadó-testületként működött. Ez az az egyeztető fórum, ahol a kormány, a kormányzók, az elnöki adminisztráció, az Egyesült Oroszország Párt, az állami óriásvállalatok és a bankok képviseltetik magukat. Az Államtanács feladatait és jogállását most alkotmányban rögzítenék; vélhetően ennek a szervezetnek az élére kerül majd Putyin. Ebből a pozícióból erős maradna a formális politikai befolyása is, de részben a rendszeren kívülről, „felülről”. Az Államtanács szerepe egyébként az utóbbi időben alkotmányba foglalás nélkül is fokozatosan felértékelődött.
  • Az orosz alkotmány felülírná a nemzetközi jogot. Ez azt jelenti, hogy például az Emberi Jogok Európai Bíróságának (ECHR) ítéleteit nem lehetne végrehajtani, amennyiben azok ellentmondanak az orosz alkotmánynak. Ez sok esetben eddig is így volt, a változtatás tehát csak törvényesítené a gyakorlatot.

Az alkotmánymódosítás-csomagot várhatóan gyorsan elfogadja az orosz parlament, majd egy népszavazás következik. Ez utóbbi fórumon sem várható ellenállás, hiszen Putyin elnök személyes népszerűsége továbbra is viszonylag magas, sok ellenzéki szavazó pedig egy parlamentáris demokráciához való közeledést lát a módosításokban, ezért támogathatja őket.

A beszéd után a kormány azonnal lemondott. Az új miniszterelnök Mihail Misusztin lett, aki az elmúlt tíz évben a Szövetségi Adószolgálatot vezette. A viszonylag ismeretlen technokrata jelölése váratlan volt, mivel nem tartozik Putyin legközelebbi köreihez. Munkájával a jelek szerint elégedett volt az elnök, vezetése alatt az adóhatóság komoly lépéseket tett a digitalizáció felé, és jelentősen csökkent az adóelkerülés mértéke is. A várakozások szerint átláthatóbbá fogja tenni a kormányzati költéseket.

A Putyin-korszaknak tehát nincs vége, de elkezdődött az orosz politikai struktúra átalakítása és a 2024 utáni lapok osztása, amikor Vlagyimir Putyin orosz elnöknek lejár a jelenlegi, és egyben a (hatályos és a módosított alkotmány szerint egyaránt engedélyezett) utolsó ciklusa.

Takácsy Dorka

(Kiemelt kép forrása: 444.hu eredetileg Mikhail Klimentyev/AFP)

További elemzéseinkért látogasson el a Political Capital honlapjáraA Political Capital hírlevelére itt iratkozhat fel:

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom