Az elmúlt években látványosan felerősödött a gender- és LMBTQI-ellenes mobilizáció Magyarországon és Lengyelországban is. A téma a magyar és a lengyel kormány és kormánypártok politikájának egyik központi elemévé és a hatalom megszerzésének és megtartásának egyik fő eszközévé vált. A látványos hasonlóságok mellett azonban különbségek is megfigyelhetők a két ország között.

Ezek feltárására vállalkozott a Political Capital: kutatás keretében lengyel partnerünkkel, a Projekt: Polska Alapítvánnyal közösen megvizsgáltuk a magyar és a lengyel gender- és LMBTQI-ellenes mobilizáció fejlődését, politikai, társadalmi és jogi kontextusát, főbb szereplőit és narratíváit.

• A kutatás eredményei lentebb olvashatók, vagy meghallgathatók ebben a rövid videóban.
• A kutatás alapján készült angol nyelvű össszehasonlító tanulmány itt olvasható: Research report – A comparison of the anti-gender and anti-LGBTQI mobilisation in Hungary and Poland

A kutatás mellett zártkörű kerekasztal-beszélgetést és nyilvános konferenciát is szerveztünk, hogy a mobilizáció érintettjei tapasztalatokat és ötleteket cseréljenek, és közösen gondolkodjanak a mobilizicációval szembeni fellépés lehetőségeiről.

A konferencia visszanézhető itt, összefoglalója pedig itt olvasható: Conference summary- How to counter anti-gender and anti-LGBTQI mobilisation in Hungary and Poland

A zártkörtű kerekasztal összefoglalója itt olvasható: Online Roundtable Summary – How to counter anti-gender and anti-LGBTQI mobilisation in Hungary and Poland

A projekt során két podcastot is készítettünk (hamarosan elérhetők lesznek):

• Dombos Tamás (Háttér Társaság), Kováts Eszter (a témában frissen PhD-fokozatot szerzett kutató) és Sarkadi Nagy Márton (Átlátszó) a magyarországi mobilizációt elemezték magyar nyelvű podcastunkban.
• Kováts Eszer (a témában frissen PhD-fokozatot szerzett kutató), Milosz Hodun (Projekt:Polska Alapítvány) és Víg Dávid (Amnesty Magyarország) a magyar és lengyel helyzetet hasonlította össze angol nyelvű podcastunkban.

A projekt létrejöttét a Friedrich Naumann Foundation for Freedom támogatta. Kiemelt köszönettel tartozunk továbbá Milosz Hodunnak, lengyel partnerünknek, valamint három személynek, akiknek korábbi kutatásai és munkái elengedhetetlenek voltak a mi kutatásunkhoz, és akiktől számos meglátást kölcsönöztünk. ABC-sorrendben: Bálint Kata, az Institute for Strategic Dialogue elemzője, Kováts Eszter, a genderellenes politika kutatója, aki frissen doktorált a témában, és Sarkadi Nagy Márton, az Átlátszó újságírója.

A kutatás főbb megállapításai

• Míg a társadalmi kontextus mutat különbségeket a két országban a gender- és LMBTQ-ellenes mobilizációval kapcsolatban, a politikai kontextus nagyjából hasonló.
• A magyar társadalom jellemzően világi és individualista, ellenzi az állam beleavatkozását a magánügyekbe, például a szigorú abortuszszabályozás bevezetését. A lengyel társadalom ezzel szemben vallásosabb, a katolikus egyháznak kiemelt hatása van a társadalmi ügyekre és értékekre. Ezzel együtt Lengyelországban heves társadalmi ellenállás szerveződött a gender- és LMBTQ-ellenes mobilizációval szemben.
• A kormányzó pártok, Magyarországon a Fidesz és Lengyelországban a Jog és Igazságosság párt (Prawo i Sprawiedliwość, PiS), mindkét országban ugyanazt a stratégiát alkalmazzák a politikai hatalom megszerzésére és megtartására, a jogállam leépítésére: folyamatosan az országot állítólag fenyegető ellenségképeket teremtenek, amely ellen szimbolikus harcot vívnak. Bár időben kicsit eltolódva, de nagyjából a 2010-es évek végére mindkét országban a „gender és LMBTQI ideológia/propaganda” vált a fő szimbolikus ellenséggé.
• Az LMBTQI jogokat tekintve vannak eltérések és hasonlóságok is. Míg Lengyelországban olyan alapvető jogok, mint az azonos nemű párok élettársi kapcsolata vagy az abortuszhoz való jog nincsenek biztosítva, mindkét ország korlátozza az örökbefogadást az azonos nemű párok számára csakúgy, mint a nemváltás jogi elismerését. Bár Lengyelország és Magyarország is gyakorlatilag kitiltotta a szexuális felvilágosítást és az LMBTQI-emberekkel kapcsolatos érzékenyítést az oktatásból, a magyar szabályozás még szigorúbb, hiszen teljesen tiltja az LMBTQI-személyekkel kapcsolatos tartalmak kiskorúak által is elérhető megjelenítését.
• A mobilizáció főszereplői mindkét országban a kormánypártok.
  • Magyarországon nagyjából 2017 óta a Fidesz a mobilizáció központi szereplője és szervezője. A magyarországi mobilizáció szinte minden szereplőjéhez kapcsolódik valamilyen módon, aktívan irányítja a téma jelenlétét és kijelöli a mobilizáció irányát. Ennek érdekében forrásokat biztosít, eseményeket szervez, formálja a közbeszédet, szabályozásokat vezet be, partnerségeket épít, és új szervezeteket hoz létre.
  • Bár Lengyelországban is a PiS a mobilizáció főszereplője, itt jelen vannak olyan független szereplők is, amelyek befolyással bírnak a kormány tevékenységére is. Az egyik ilyen szereplő a katolikus egyház, amelynek nagy hatása van a közvéleményre és a politikára is, a másik befolyásos független szereplő pedig az Ordo Iuris konzervatív think-tank.
• A magyar és a lengyel szereplőknek is erős nemzetközi kapcsolataik vannak a témában. Ezeknek főleg a magyar kormány számára van nagy jelentősége mind a külföldi befolyásépítés, mind a látszólagos nemzetközi legitimáció megteremtése szempontjából. Lengyelországban ezek a nemzetközi kapcsolatok sokkal kevésbé hangsúlyosak a mobilizációban. Itt főleg a független szereplőknek van erős nemzetközi hálózata, elsősorban Kelet-Közép Európában, amelyeknek sok esetben ők a központi szereplői.
• Alapvetően ugyanazon gender- és LMBTQI-ellenes narratívák figyelhetők meg a magyar és a lengyel mobilizációban is. Ezek nagy része ugyanarra a keretre épül fel, amely szerint a „gender- és LMBTQI-ellenes ideológia/propaganda” a „normalitást” támadja. A normalitás egyaránt jelentheti a konzervatív értékeket, a kereszténységet, a gyerekeket és a családokat. A narratívák szerint a „gender- és LMBTQI ideológia/propaganda” fő terjesztői általában azok, akik valamilyen szempontból szemben állnak a kormánnyal, például a liberálisok, a baloldal, a Nyugat/Brüsszel/EU

A Friedrich Naumann Foundation for Freedom (FNF) nem tartozik felelősséggel a publikáció tartalmáért és annak bármilyen felhasználásáért. Az itt kifejtett nézetek a projektgazdáé, nem feltétlenül tükrözik az FNF nézeteit..