A VSquare értesülései nyomán közéleti vita tárgya, sőt kampánytéma lett, hogy az orosz vezetés igyekszik befolyásolni a magyar országgyűlési választást. Ismerve az elmúlt évek grúz, örmény, román, moldáv vagy épp a lengyel, német, osztrák választás történéseit, az orosz beavatkozás aligha volt kérdéses, ez a Kreml gyakorlatának része. A kérdés általában az, hogy a befolyásolás mennyire eredményes. Ha pedig csak a magyarországi tapasztalatokat, illetve az Orbán-kormány orosz geopolitikai törekvésekben betöltött szerepét nézzük, akkor is egyértelmű, hogy Putyinnak érdekében áll a jelenlegi magyar kormánypárt hatalomban tartása, és ezt az orosz elnök nem is leplezi.

Az orosz befolyás újjáéledése Európában

A Kreml jelenlegi európai politikai befolyása több mint másfél évtizede vizsgált jelenség. Itthon a Political Capital már 2009-ben figyelmeztetett a kelet-európai szélsőjobboldali pártok oroszbarát irányultságára. 2014-es elemzésünk rámutatott, hogy a Kreml érdekeit Európa-szerte szélsőjobboldali (és helyenként szélsőbaloldali) pártok képviselik. Később ez az orosz kapcsolat jól dokumentált, gyakran bíróságokat is megjárt párt- és kampányfinanszírozási vagy befolyásolási botrányokban mutatkozott meg, elég csak a francia Nemzeti Front (ma Nemzeti Tömörülés – RN), a német Alternatíva Németországért (AfD), vagy az osztrák Szabadságpárt (FPÖ) ügyeire gondolni.

Magyarországon sokáig a Jobbik volt az orosz befolyásolás egyik fő eszköze, olyannyira, hogy egykori európai parlamenti képviselőjüket, a KGBélaként elhíresült Kovács Bélát kémkedés és más bűncselekmények miatt jogerősen elítélték. A 2010-es évek második felétől azonban már nem volt szüksége az oroszoknak a Jobbikra, mivel a magyar kormánypárt egyre jobban alárendelte magát az orosz érdekeknek. Ez a 2022-ben indult Ukrajna elleni orosz agresszió után még inkább kiteljesedett, és a magyar kormány orosz bekötöttsége mára az Európai Unióban példátlan mértékűvé vált.

A befolyásolás csatornái

A magyarországi orosz befolyásnak és ennek keretében a választási beavatkozásnak is négy fő csatornája van:

1. az energiafüggőség,
2. a kormányzati elit üzleti kapcsolatai,
3. a titkosszolgálati tevékenység,
4. az információs befolyás.

Magyarország az orosz energiahordozóknak leginkább kitett uniós tagállam. A függőség oldására nem tettek jelentős lépéseket sem a 2010 előtti Gyurcsány-, sem a 2010 utáni Orbán-kormányok. A jelenlegi kormány ráadásul még az ukrajnai háború kitörése után sem törekedett a diverzifikációra. Magyarország az ukrajnai orosz invázió előtti 61%-ról 2024-re 86%-ra növelte az orosz nyersolajnak való kitettségét, pedig az Adria-vezetéken keresztül lehetett volna nem orosz olajat behozni, de ezt a kormány, egészen a Barátság kőolajvezeték leállásáig, vitatta. A gáz esetében szintén növekedett a függőség, holott ezen a téren is lett volna lehetőség a diverzifikációra. Az energiahordozóknak való kitettséget az orosz vezetés hagyományosan „fegyverként”, a befolyásolás eszközeként használja. Ezt leplezetlenül mutatja Putyin egyik legutóbbi megszólalása is, miszerint Magyarországnak (és Szlovákiának) továbbra is szállítana gázt a jövőben, feltéve, hogy „tartják magukat ahhoz a politikájukhoz, amelyet jelenleg is képviselnek”.

A Kreml befolyását az is erősíti, hogy több területen szoros üzleti kapcsolat alakult ki orosz és magyar kormányközeli szereplők között. A korábbi ügyeket tekintve a paksi atomerőmű-bővítési beruházás mellett ide tartozott például a budapesti M3-as metróvonal járműállományának felújítási ügye. A legfőbb ágazatot azonban ebben a vonatkozásban is az energiakereskedelem jelenti. Az ilyen üzleteknél rendre feltűnnek gyanús közvetítő kereskedők, akik az orosz eladó és a külföldi vevő között állnak, és jelentős haszonra tesznek szert. A Political Capital által nemrég Magyarországra invitált Catherine Belton, a Putyin-rendszer egyik legjobb ismerője ennek kapcsán arról beszélt, hogy az így keletkező pénzekből gyakran oroszbarát pártokat, titkosszolgálati, akár választásokat befolyásoló akciókat finanszíroznak az oroszok.

Mindezek mellett Magyarország az EU egyik legsebezhetőbb országává vált az orosz titkosszolgálati műveletekkel szemben is. Elég csak a szerverbotrányra gondolni, ami azt jelentette, hogy az orosz titkosszolgálat éveken keresztül hozzáfért az EU- és NATO-tagállam Magyarország külügyi tárcájának levelezéséhez, és ennek nem lett semmiféle következménye. Beszédes az is, hogy az ukrajnai háború kitörése után az EU tagállamainak túlnyomó többsége sorra utasította ki az orosz kémeket, a magyar kormány ezt nem tette meg, még a „kémbankként” elhíresült Nemzetközi Beruházási Bank esetében is csak erőteljes amerikai nyomásra került sor erre a lépésre. A friss eseményeket tekintve az Orbán-kormány a VSquare már említett értesülése után sem tett lépéseket az orosz befolyás ellen, holott azt érdemeben senki sem cáfolta. Sőt, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságában elhangzott, hogy valóban érkezett figyelmeztetés a nyugati partnerszolgálatoktól az április 12-én esedékes magyar választásba történő orosz beavatkozási szándékról.

A VSquare után a Financial Times kiszivárgott dokumentumokra hivatkozva megerősítette, hogy a Kreml magyar influenszereket felhasználó dezinformációs kampányt indított Magyarországon. A lap szerint ezt a Social Design Agency nevű orosz médiatanácsadó cég felügyeli, amely nyugati szankciók alatt áll. Az FT megerősíti a VSquare értesüléseit abban is, hogy a kampányt az orosz vezetés legfelsőbb szintjén hagyták jóvá, és Putyin külföldi beavatkozásokra szakosodott közvetlen beosztottjai irányítják. Az orosz dezinformációs kampány célja, hogy Orbán Viktort erős vezetőnek, Magyar Pétert pedig Brüsszel bábjának mutassa be, ami teljes összhangban van a magyar kormánypárt választási kampányának fő üzenetével. Ez pedig beleillik a magyarországi orosz információs befolyás mintázatába, hiszen annak évek óta fő jellemzője, hogy a Kreml és a magyar állam narratívái egybecsengenek, úgy, hogy azokat az EU-ban egyedülálló módon a magyar kormányzati irányítású média terjeszti.

A befolyásolás oka

Ezek a friss, nyugati titkosszolgálati információkon alapuló sajtóértesülések megerősítik tavaly novemberi elemzésünk fő állítását, miszerint Putyin messze érdekeltebb az Orbán-rezsim hatalmon tartásában, mint a magyar miniszterelnök bármelyik másik szövetségese. Az orosz vezetés ugyanis hagyományosan nem a Nyugat (benne az EU és a NATO) katonai legyőzésével, hanem annak megosztásával akarja céljait elérni. Orbán pedig egy NATO- és EU-tagállam vezetőjeként jelentős szerepet játszik abban, hogy az euroatlanti intézményrendszer gyengüljön. A saját szövetségi rendszerét aktívan és belülről akadályozza „a bot a küllők között” szerepfelfogással, amit büszkén fel is vállal.

Ezért van nagy tétje a magyar választásnak az orosz stratégia szempontjából, és Putyin teljesen nyílt Orbán melletti kiállásán túl ezért láthattunk az elmúlt hónapokban több olyan a kampány és a választás befolyásolására alkalmas történést, amelyek közvetlenül vagy közvetetten az orosz érdeket szolgáló aktorokhoz voltak köthetők.

Orosz befolyásolási akciók Magyarországon az elmúlt egy évből, a teljesség igénye nélkül

• Már tavaly nyáron történt egy minden jel szerint orosz hátterű hamis zászlós művelet a kárpátaljai Palágykomorócon. Felgyújtották a helyi görögkatolikus templom ajtaját, a templom falára pedig rossz ukrán helyesírással a „Késhegyre a magyarokat!” feliratot fújták. Ez a szöveg szó szerint megegyezik a 2021-ben Beregszászon alkalmazott felirattal, amelyet három azóta letartóztatott férfi tett ki orosz megrendelésre. Az orosz titkosszolgálatok ugyanis rendszeresen alkalmaznak a térségben hamis zászlós műveleteket az etnikai konfliktusok elmélyítéséhez. Az Orbán-kormány a palágykomoróci eset kapcsán meg sem várta, hogy tisztázódjon, mi történt, rögtön Ukrajnát kezdte hibáztatni.
• Az első teljesen leplezetlen beavatkozás tavaly augusztusban történt, amikor az Oroszországi Föderáció Külföldi Hírszerző Szolgálata, az SZVR azt írta egy közleményben, hogy Brüsszel le akarja váltani a magyar kormánypártot, a TISZÁ-ban pedig ukrán befolyás érvényesül. Az MTI kommentár nélkül lehozta a külföldi befolyásolásra szakosodott orosz titkosszolgálat közleményét.
• 2025 őszén is indult egy orosz hamis zászlós művelet, amelyhez a magyar kormány által irányított médiát is igyekeztek felhasználni, akár a tudtukon kívül. Orosz források ugyanis azt állították, hogy Ukrajna „lezuhant orosz drónokat akar felszerelni robbanószerekkel, hogy aztán európai célpontokra irányítsa őket, és ezért Oroszországot hibáztassa”. Mindezt Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője is megerősítette a Pesti Srácok egy cikkére hivatkozva.
• Idén januárban a magyar nyelvű közösségi média egyes kormányközeli oldalain újramelegítve kezdték terjeszteni azt a híresztelést, miszerint Putyin vissza akarja adni Magyarországnak Kárpátalját.
• Szintén év elején több magyarországi oktatási intézménybe és kilenc közintézménybe érkezett ukrán nyelvű bombafenyegetést tartalmazó email. Ennek az akciónak volt előzménye, egyfajta főpróbája, amikor egy évvel ezelőtt, egy átfogó európai bombariadó-sorozat részeként országszerte több száz magyar iskola kapott hasonló üzeneteket. A fenyegetés akkor iszlamistának volt beállítva, de a háttérben leginkább orosz érdek volt kimutatható.
• Egy orosz típusú dezinformációs művelet Magyar Pétert is próbálta kompromittálni egy Ukrajnából Nagy-Britanniába irányuló állítólagos csempész-üggyel. A „leleplezés” már ott megbukott, hogy a forrásként megjelölt Oknyomozó Újságírók Európai Központja (ECIJ) fiktív szervezetnek bizonyult, amelynek azóta már a honlapja sem elérhető.
• A direkt beavatkozások sorába illeszkedik, hogy nemrég a Moszkvába látogató, az orosz elnök által személyesen fogadott Szijjártó Péter külügyminiszter két magyar nemzetiségű ukrán hadifoglyot hozhatott Budapestre, akiket aztán a Fidesz fel is használt a saját kampányeseményén. Szijjártó Péter azt nyilatkozta, hogy Putyin a hadifoglyokért cserébe „nem kért semmit”.
• Az orosz támadás következtében megsérült Barátság kőolajvezeték ügye és ennek kapcsán az Orbán-kormány által hetek óta folytatott Ukrajna-ellenes provokáció-sorozat (lásd erről elemzéseinket itt és itt és itt) egy, a minden eddigi hivatalos információ szerint teljesen szabályos ukrán pénzszállítmány magyarországi lefoglalásában csúcsosodott ki. A kormánypárti kommunikáció az ukrán-magyar konfliktus elmélyítése mellett ebből a történetből jól láthatóan valamiféle bizonyítékot is akar kreálni a TISZA állítólagos ukrajnai finanszírozására, csakhogy ezt eddig semmi sem támasztja alá. Az viszont kiderült, hogy egy nemzetközi oroszbarát szélsőjobboldali hálózat terjesztette az „ukrán aranykonvoj” lefoglalásáról szóló hamis képeket és információkat a közösségi médiában.
• A legutóbbi orosz befolyásolási kísérletnek tűnő eset pedig az manipulált videó, amelyre hivatkozva Orbán Viktor azt állította, hogy az ukránok megfenyegették őt és a családját. A Prjamij TV nevű YouTube-csatornán megjelent állítólagos fenyegető videót orosz hírügynökségek és portálok kezdték el terjeszteni.

Ezt a sort várhatóan hosszan lehet majd még folytatni a választásig hátralévő időben, de az már most is látszik, hogy az Orbán-kormány által kamunak tartott választásokba való orosz beavatkozás nem most kezdődött, hanem már hosszú ideje zajlik.

A Political Capital 21 pontos szuverenitásvédelmi javaslatcsomagja itt elérhető.

Kiemelt kép: AI-generált illusztráció