Az álhíreknek csak tudatlan, hiszékeny emberek dőlnek be – vélik sokan. Pedig mindannyian ki vagyunk téve az álhírek veszélyeinek. Felszínesen olvasunk híreket, és sajnos gyakrabban dőlünk be a manipulatív tartalmaknak, mint gondolnánk. Ebben nyújt segítséget a Tegyél egy Bátor Dolgot projektünk keretében készült útmutatónk.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Az, hogy mennyire tudjuk felismerni az álhíreket, három fontos tényezőtől függ: 

     1. Stressz

Mielőtt belevetnéd magad az információk sodrásába, tudatosítsd, hogy milyen érzelmi állapotban vagy épp! Minél stresszesebbnek érzed magad ugyanis, annál nehezebben vagy képes új információkat befogadni, mérlegelni.  

     2. Kognitív torzítás

Nem vagyunk gépek, nem vagyunk képesek a vincsesztereink törlésére. Bármilyen információ is jut el hozzánk, azt a korábbi tapasztalataink, döntéseink, tudásunk alapján fogadjuk be. Márpedig nem ritka, hogy az észlelésünk ellentmond a valóságnak – és ekkor zajlik le a kognitív torzítás. Ez azt jelenti, hogy vagy tudomást sem veszünk a berögződéseinknek ellentmondó információról, vagy megpróbáljuk úgy torzítani, hogy valahogy beépíthető legyen a prekoncepciónkba.  Nem könnyű felismerni a kognitív torzítás jelenségét, de ha megpróbálunk figyelni rá, előbb-utóbb képesek leszünk hadat üzenni saját elfogultságunknak, ezzel is fejlesztve a kritikus gondolkodásunkat, nem mellesleg pedig az álhírekkel szembeni ellenálló képességünket.

     3. Társadalmi motivációk

A társadalmi beilleszkedés érdekében hajlamosak vagyunk zárt véleménybuborékokban létezni. Szeretjük olyan emberekkel körülvenni magunkat, akiknek adunk a véleményére, és akik minket is elfogadnak, miközben távol tartjuk magunkat azoktól, akik másként gondolkodnak. Ez egyfajta önkéntes karantén, ami kényelmes ugyan, de teljesen leszoktat a kritikus gondolkodásról, az érvek ütköztetéséről, és sérülékenyebbé tesz az álhírek áradatával szemben.

Mikor érdemes egy hírt megosztanod?

Ha találkozunk egy számunkra érdekes információval, gyakran úgy érezzük, ezt azonnal meg kell osztanunk másokkal is. Ez természetes, de ilyenkor mindig lassíts! Megosztás előtt gondold végig a következőket:

• Van olyan fontos ez az esemény, hogy mindenkivel meg kell osztanom az erről szóló híreket, és figyelmeztetnem őket a következményekre?
• Ha megosztom ezt a hírt, az vajon segíti a tisztánlátást a környezetemben, vagy csak indulatokat generál?
• Van-e hivatalos vagy megbízható hírforrás az eseményről?
• A hatóságok és a média ezt az eseményt alaposan dokumentálják, vagy csak néhány pillanatra tűnik fel a hírfolyamban?
• Több szempont is megjelenik a hírben, vagy csak egy szereplő mellett érvelnek?

Hogyan szűrheted ki az álhíreket?

• • Ha ismeretlen weboldalra tévedsz, fusd át a főoldalon található cikkeket! Már a címekből és kiemelésekből érezni fogod, ha nem tájékoztatni, hanem meggyőzni próbálnak. 
  • Ellenőrizd a cikk szerzőjét! Ha a szerző nem beazonosítható vagy nyilvánvalóan álnéven ír, gyanakodj! 
  • A bármiféle hivatkozást (szöveges, linkek stb.) nélkülöző cikkek általában gyanúsak. Ha megneveznek forrásokat és hivatkozásokat, ellenőrizd azok hitelességét!
  • Ellenőrizd a cikkekben megszólalók hátterét! Attól, hogy valakire elismert szakértőként hivatkoznak, még lehet futóbolond, sőt, az sem biztos, hogy az illető egyáltalán létezik. 
  • Gyanús, ha egy cikk névtelen forrásokra hivatkozva eldöntött ténynek állít be valamit.
  • Az olyan cikkek, amelyekben látványosan csak egy nézőpont jelenik meg, jellemzően inkább véleménycikkek vagy befolyásolni akaró tartalmak, mintsem híradások.
  • Kételkedj az olyan cikkek hitelességében, amelyek hemzsegnek a heves érzelmet kiváltó szavaktól!  

Mit tehetsz, ha álhírrel találkozol?

Mindannyiunkkal megeshet, hogy bedőlünk egy álhírnek, és még meg is osztjuk. Ha viszont felhívják rá a figyelmünket, legyünk önreflexívek: frissítsük, írjuk át, vagy akár töröljük; nem ciki! Ha egy ismerősöd oszt meg álhírt, érdemes udvariasan, de meggyőzően, érvekkel alátámasztva jelezni neki. A közérthető érvelés akkor is nagyon fontos, amikor egy bizonyos álhír terjedésére próbálod felhívni a figyelmet. Ha azt látod, hogy egy bizonyos álhír vészesen terjed, jelentheted az adott közösségi média platformján. Minden platformnak megvannak a saját irányelvei az álhírek elleni védekezésre, de ha tényleg álhírt fogtál, jó eséllyel el fogják távolítani – és máris tettél egy bátor dolgot!

Az útmutatóért, és további információkért látogass el a Tegyél egy Bátor Dolgot honlapjára!

További elemzéseinkért látogasson el a Political Capital honlapjára. 

A Political Capital hírlevelére itt iratkozhat fel: