A bevándorlásról és a terrorizmusról szóló kormányzati kommunikációs kampány, valamint a halálbüntetés bevezetésről szóló vita napirenden tartása egyaránt a biztonságérzettel kapcsolatos bizonytalanságokat próbálja politikai haszonszerzésre használni. De vajon fél-e eléggé a magyar a közbiztonság romlásától? Az Eurobarometer egyik legfrissebb kutatása szerint nem.

Sokat idézett felmérések szerint a magyar társadalomban erős az idegenellenesség, sőt, a Tárki egyik friss kutatása szerint csúcson van az idegenellenesek aránya. Kimutatható az is, hogy nemzetközi viszonylatban Magyarországon kifejezetten magas a halálbüntetés helyeslőinek aránya. Mégsem vonható le ebből az a következtetés, hogy a kormányzati kommunikáció aktuális „csodafegyverei”, a nemzeti konzultáció, illetve a halálbüntetés kérdésének napirenden tartása, biztosan sikeresek lesznek.

Ahogy ugyanis egy korábbi bejegyzésünkben rámutattunk, a magyarok mindössze 3 százaléka tartja fontos problémának a bevándorlást, ami legalábbis kétségessé teszi azt, hogy van-e valós társadalmi igény a menekültügyben látható kormányzati hisztériakeltésre. Egy másik, Eurobarometer által készített nemzetközi felmérés pedig a közbiztonsággal kapcsolatos félelmek alacsony voltát mutatja. Eszerint a magyarok 83 százaléka egyetért azzal, hogy a közvetlen környezete biztonságos, 79 százalék szerint a települése, 73 százalék szerint pedig az egész ország biztonságos.

A többség a terrorizmus elleni harcot is megfelelőnek találja, igaz, az uniós átlaghoz képest megfigyelhető némi különbség: a közbiztonsággal kapcsolatban a magyar társadalomban valamivel magasabb a bizonytalanok aránya, utóbbiakat könnyebben befolyásolhatja a politikai retorika.

Mindez tehát azt mutatja, hogy a tényleges biztonságérzet nem nevezhető különösebben rossznak Magyarországon. Ugyanakkor létezik a magyar társadalomban ezzel kapcsolatban egy uniós viszonylatban erősnek mondható bizonytalanság, amit a politika kihasználhat, és a saját céljainak megfelelően félelmeket gerjeszthet.