A sosemvolt iszfaháni kódex hun szavai – egy őstörténeti csalás anatómiája

Vendégszerzőnk SÁRKÖZY MIKLÓS, ókortörténész, iranista segítségével cikksorozatot indítottunk a rendkívül népszerű magyar őstörténeti áltudományról. Az alábbiakban a sorozat harmadik részét olvashatják.

Néhány hónappal ezelőtt nagyra becsült ismerősöm, aki elismert nyelvész, sápítozva hívta fel figyelmemet egy távol-keleti kutató egy cikkének lábjegyzetére, amely cikk egyébként egy elismert és lektorált szakfolyóiratban látott napvilágot. Ebben az illető kínai kolléga – bár némi kétellyel szavaiban – gyakorlatilag kész tényként hivatkozott egy olyan szójegyzékre, s egyben abból bőségesen idézett, mely szójegyzéket ma ismereteink szerint alig tizenöt éve találtak ki valakik Budapesten. Az iszfaháni kódexról van szó.

Az ún. iszfaháni kódex szójegyzéke nagy visszhangra talált anno a műkedvelő és ezoterikus magyar őstörténet hívei közt. Végtelen mennyiségű, lelkes szózatokkal fűszerezett köremailben terjesztették abban reménykedve, hogy ezzel sikeresen megoldották a későókor és egyben a magyar őstörténet egyik kérdését: a szószedet révén a hunok nyelvének azonosítása lezárult, annak magyar eredete pedig bizonyítást nyert. A középkori magyar krónikairodalomban emlegetett hun-magyar folytonosság szerintük így vitathatatlan nyelvi-történeti bizonyítékkal rendelkezik.

Miért volt erre szükség? Azért, mert az Eurázsiában hunként említett népcsoportok nyelv-etnikai háttere mindmáig tisztázatlan. Semmilyen hitelt érdemlő hun nyelvemlék ez idáig nem került elő, sem a Kr.e 3. századtól hiungnuknak, chionitáknak, xyonoknak nevezett csoporttól, sem pedig a későókorban Európában megjelenő hunoknak nevezett népcsoporttól. A térben és időben kiterjedt területen felbukkanó, magukat hunoknak nevező népcsoport esetében számos nyelvcsaláddal való rokonítási kísérlet történt a múltban, melyek azonban máig nem vezettek meggyőző eredményre.

Nyilvánvalónak tűnik, hogy a különböző helyeken, különböző időpontokban megjelenő nomád népcsoport, törzsszövetség nyelvisége sem lehetett egységes. Mindez egy nomád törzsi konföderáció esetében magától értetődik. Későbbi példák sugallják azt is, hogy ugyanazon népnév, törzsi név számos esetben előfordul a steppevidéken, és gyakorta eltérő nyelvi-etnikai hátterű népcsoportok viselnek közös népneveket. Ettől függetlenül azonban mind az átlagembert, mind pedig a szakembert egyként érdekli, hogy mondjuk a világhódító Attila udvarában milyen nyelven vagy nyelveken beszélhettek. Némi támpontot nyújt az, hogy Priskos rhétor, kelet-római követ adatai szerint latinul, gótul és hunul beszéltek Attila környezetében. Mindezzel csak az a probléma, hogy a latinnal és a góttal szemben, melyek nyelvi besorolásával tisztában vagyunk, az Attila nemzetsége és népe által beszélt hun nyelvről nincsenek egyértelmű adataink. Priskos három általa hunnak vélt szót ugyan feljegyzett, de ezekből kettő legalábbis szlávnak tűnik. A modern tudományos kutatásban Attila hunjai nyelvével kapcsolatban az alábbi nyelvcsaládokat vetették fel eddig: török, mongol, jenyiszeji, kelet-iráni.

Az ún. iszfaháni kódexben szereplő „örmény-hun szószedetet” 2000 körül jelentette meg az egyébként erdélyi örmény származású és saját bevallása szerint örmény szakot is végzett dr. Detre Csaba geológus, a Filozófiai vitakör alapítója és vezetője. A lista publikációs körülményei már önmagában jelzik a dolog komolytalanságát. A szóban forgó „örmény-hun szószedetet” Detre Csaba egy dr. Bérczi Szaniszló fizikus, csillagász, egyetemi docens által gyermekek számára készített, hunokat bemutató kifestőkönyvében publikálta először, később pedig a Turán című főleg „alternatív” őstörténeti nézeteknek sűrűn helyt adó kiadványban jelentette meg „Hun szavak, szövegek” címmel.

Detre állítása szerint az eleddig nem látott iszfaháni kódex, a rejtélyes, szintén senki által nem látott krétai kódexszel együtt a hun-magyar nyelv közeli rokonságának, vagy inkább azonosságának legfőbb bizonyítékai. Eme – Detre szerint – eredeti és jelentős „nyelvemlékek” örmény-hun szójegyzékek, melyek Detre szerint Kr.u. 500, illetve 700 körül keletkeztek. Az állítólagos szójegyzékben szereplő hun szavak közül igen sok, legalább a szavak fele csaknem azonosan hangzik, mint a megfelelő jelentésű mai magyar szavak, így a tengir (tenger), a szele (szél), a sziki (száraz; a magyar szik-hez hasonlít), a lüthü (lejtő), a soprun (hegyalja), a kapu (kapu) stb. A kódexről írt cikkek állítása szerint, a szóegyezéseken kívül nyelvtani egyezéseket is láthatunk a hun és a magyar nyelv között, azonos például a többes szám jele, a tárgy ragja, illetve a birtokos személyjelek.

Az első és legfontosabb megjegyzésünk a listával és a szerzővel kapcsolatban, hogy Detre a lista megjelenése óta nem nyilatkozik, közel tizenöt éve hallgat, és nem reagál egyetlen felkérésre sem az általa közzétett szöveggel kapcsolatban. Ilyenből pedig jócskán akadt, hiszen a lista megjelenése óta számos megkeresés érte a szerzőt, melyben főleg az eredeti kézirat vagy kéziratok prezentálására kérték fel.

A megkeresések esetében ki kell emelni, hogy itt nemcsak a dilettánsok által folyamatosan szidalmazott akadémiai intézetek mutattak rá a hamisításra, hanem bizonyos dilettáns oldalak is forszírozták ezt. E téren meg kell különböztetni a minden őstörténeti csodabogarat vakon és naivan átmásoló oldalakat a Detrétől távolságot tartó, amúgy szintén amatőr őstörténész honlapoktól. Az egyik ilyen felidézi Maleczki József levelét, ahol a szerző például azon anekdotázik, hogy Detre listáját még egy külügyi államtitkárnak, valamint Czakó Gábor írónak is megmutatta. Az ezekre a beszélgetésekre meghívott Detre, bár a politikus jelenlétében fogadkozott, hogy átadja az eredeti listát, később ettől kategorikusan elzárkózott. Mindezt a vonakodást és titkolózást Maleczki rossz néven vette Detrétől, majd elhatárolódott tőle és a listájától, kijelentve, hogy az hamisítvány. Ettől függetlenül a végtelen mennyiségben burjánzó „alternatív” őstörténeti honlapok többségükben továbbra is másolják és osztják Detre írását, és még csak fel sem merül bennük a kétely, hogy sehol egy kézirat, egy beszkennelt oldal az eredeti szövegekkel. Ezzel kapcsolatban tanulságos megjegyezni, hogy az interneten és levelezőlistákon máig számos körlevél is kering ez ügyben, ahol Detre listáját szembeszegezik az „MTA hallgatásával”, e levelek visszatérő eleme a megrögzött összeesküvés és az MTA részéről felmerülő hallgatás. Pedig, ha van, aki itt hallgat, az nem egyéb, mint maga a „felfedező”, vagyis Detre.

A következő érdekesség a szöveg „felfedezésének” mítoszát lengi körül. Detre fent említett írásában azt állítja, hogy a hun-örmény szószedetet Schütz Ödön neves magyar armenista és turkológus (1916-1999) fedezte fel Iszfahánban a hetvenes években, és Schütz révén került hozzá (persze, jó kérdés, hogy mikor). Ezzel szemben Nagy Kornél armenista mindenre kiterjedő és alapos írásában, ahol az iszfaháni örmény kódex filológiai alapú cáfolatát fejti ki, ízekre szedi Detre állítását. Joggal, hiszen Nagy volt Schütz hagyatékának gondozója, ebbéli minőségében neki vannak ma a legpontosabb ismeretei Schütz munkásságáról. Schütz írásaiban sehol sem merül fel az iszfaháni örmény-hun szójegyzék megfogalmazása. A turkológusként és armenistaként is kiváló Schütz figyelmét, vélelmezzük, nehezen kerülte volna el egy ilyen fontosságú forrás. Az pedig különösen rejtélyes, hogy miért adta volna át a geológusként elismert, de filológiai, magyar őstörténeti kutatásokat tudományosan nem folytató Detrének, aki több mint negyedszázad után rukkolt csak elő ezzel a listával. Detrének ismereteink szerint van armenisztikai végzettsége, de armenisztikai kutatásokat egyetemi, nemzetközi tudományos szinten sosem folytatott. Mindez ismét cáfolja a „felfedezés és az átadás” mítoszát.

A mítosz részleteinek kimunkálásánál e ponton ráadásul komoly zavar érzékelhető, mivel más visszaemlékezésekben Schütz személye teljesen hiányzik. A szintén számos megkérdőjelezhető őstörténeti állítással előrukkoló Kiszely István, állítása szerint Detre jó barátja, egy interjúban azt közölte, hogy az örmény-hun szószedetet személyesen Detre Csaba fedezte fel a hetvenes években Iszfahánban, amikor geológusként dolgozott Iránban. Meg kell jegyezni, hogy Detre mellett leginkább Kiszely kardoskodott, kiemelve, hogy – „Detre nem a tengerpartra járt fürödni” (itt vajon Detre mellett, helyett kire gondolhatott Kiszely?) – Detre „vette a fáradságot”, hogy lemásolja a listát. Kiszely egy, a Duna TV-nek adott interjúban ennél még tovább ment, és azt állította, hogy a kódex már 1860 óta ismert, de természetesen „az Akadémia titkolózik”. Kiszely szerint Detre egy „pravoszláv” (helyesen örmény keresztény) kolostorban talált rá a szövegre. Kérdés, persze, hogy 1860-ban ki találta ezt meg, ha az MTA tudott róla, akkor ki volt az igazi „felfedező”? Vagy inkább a szokásos összeesküvés-elmélet vég nélküli ismételgetéséről van szó? Mivel mostani ismereteink szerint más nem állt ki Detre mellett, a dilettáns oldal vezetői közül sem akkor, sem később, megkockáztathatjuk, hogy Kiszely aktív szerepet játszhatott a hamis iszfaháni szószedet mítoszának kialakításában, vagy esetleg magának a „szószedetnek” Detrével és Bérczivel való közös kimunkálásában.

A következő megjegyzésünk a mítosz kimunkálásának újabb tartalmi csúsztatására utal. Eszerint nem világos, hogy itt egész kéziratnyi szövegről van szó, vagy csak a fent említett „szószedetről”. Egyes megjegyzések, honlapok állítása szerint csak a Detre által közölt ”„örmény-hun” szószedet létezik, ezzel szemben máshol meg egész kódexnyi szövegre utalnak lelkes dilettánsaink, amelyekből – így eme oldalak – Detre csak a szószedetet közölte egyelőre.

A következő érdekesség, amely még mindig nem a szövegről szól, hanem a köré szőtt mítoszról, a „felfedezés helyét illeti. Detre állítása szerint az iszfaháni Szent Kereszt nevű örmény kolostorban találták meg (ismeretlen MTA-tag? Schütz? Detre?) a szószedetet magában foglaló kéziratot. Csakhogy ilyen kolostor Iszfahánban nem létezik, és a múltban sem létezett. Ezzel kapcsolatban érdemes és fontos megjegyezni, hogy a 16-17. századi Iszfahán (1598-tól 1722-ig a szafavida Perzsia fővárosa) keresztényeit jól ismeri a tudományos kutatás. Az 1604-1605-ös kaukázusi oszmán-perzsa háborút követően, I. Abbász iráni sah (1588-1629) erővel telepítette át a korabeli perzsa-oszmán határsáv örményeit Iszfahánba. Az itt letelepített és Iszfahán Új-Dzsolfa negyedében élő, valamint Iszfahán környékén falvakat is alapító örményekről, egyházszervezetükről számos örmény, perzsa, nyugati katolikus missziós forrás számol be. Ám – ahogy Nagy Kornél is utal rá – Szent Kereszt nevű örmény kolostort egyetlen forrásunk sem említ Iszfahánban és környékén, sem a 17., sem a 19. században, sem pedig a közelmúltban. Mindezek fényében az egész iszfaháni kódexes mítosz alappillére rendül meg. Ha nincs meg a kolostor sem, akkor hol a kódex? Detre pedig nem tett kísérletet a helyzet tisztázására. Ha – Kiszely állítása szerint – húsz évet élt Iránban, akkor az örmény származású és örményül is tudó Detrének alighanem jól kellett ismernie Iszfahán örménységét. Esetleg egy másik kolostorról lenne szó? Ha így van, akkor Detre miért nem korrigálta helytelen állítását?

pcblog_20141022_a
Örmény templom Iszfahánban (Fotó: Robert Wielgórski a.k.a. Barry Kent)

Mindehhez tegyük hozzá, hogy Detre cikkének napvilágra kerülését követően az akkori magyar nagykövet, egyben magasan képzett orientalista turkológus utasította első beosztottját, aki szintén képzett iranista és turkológus volt, a helyszíni vizsgálatokra Iszfahánban. Egészen pontosan arra kérte, hogy keresse meg a kolostort, és nézzen utána az állítólagos kéziratnak. A helyszíni vizsgálat során azonban ismét kiderült, hogy Szent Kereszt nevű kolostor nem létezik Iszfahánban, és a kérdéses kéziratnak sincsen nyoma.

Végül nézzük, mit is tartalmaz Detre kódexe? Egy csak és kizárólag magyar nyelvű listát, amely az örmény szavak fordítása lenne. Mellette pedig a „hun” alakok állnak, amelyek a nyelvészetben járatlan személyeknek elsőre archaikus magyar szavaknak tűnnek. Mindezekkel kapcsolatban Detre nem közöl semmilyen filológiai megjegyzést, amely a „hun” szavak hangtanára, átírásával lenne kapcsolatos.

Detre cikkében nem világos az sem, hogy a „hun” szavak az örménytől eltérő vagy részben eltérő ábécével íródtak-e. A szöveg archaikus „hun-magyar” szavait is sajátosan írja át a szerző, és láthatóan fogalma sincsen róla, hogy az ómagyar kori magyar nyelvi fonémaállomány nem egyezett meg a mai magyar nyelvével. Detre a kettőt egynek veszi, és láthatóan a mai magyar hangtan alapján, mai alakokból kompilál, fabrikál, és mesterségesen tákol össze régiesen csengő „hun-magyar” szavakat. Ha más nem, akkor ez végképp bizonyítja a primitív csalást. Ezzel kapcsolatban érdemes idézni a filológiai kérdések iránt láthatóan nem érdeklődő Detre cikkének egy megjegyzését: „A teljes hun fonetikus jelrendszer és örmény átírására sincs itt technikai mód.” Hát igen.

Mivel Detre Csaba továbbra sem adja jelét arra való hajlandóságának, hogy megmutassa az eredeti szöveget vagy legalább saját jegyzeteit, arra gyanakszunk, hogy e szólistát otthon, szabadidejében gyártotta. Detre Iszfahánban ettől persze még járhatott, de az ottani örmény kolostorok helyett talán mégiscsak az attól jó messze lévő délibábos iráni tengerparton múlatta idejét…

  • István Tamasi

    Én itt és most elárulom a tutit:
    A kapcsolat a hun és a magyar nyelv között nem más, mint a piréz nyelv!

  • Hanga Hudák

    Jól is teszi, ha csendben van. Disznók elé gyöngyöt nem szabad…….

    A délibábos iráni tengerparton múlatta idejét… Igen. Így volt. Én láttam ott a két szememmel.
    És mindezt csak kitalálta, hogy neked alkalmad lehessen Őt nevetségessé tenni íly hevesen. Ha-ha-ha-ha. Nagy szűkségét érezted ennek az írásnak a megírására. Legyen neked a hited szerint!

    • Innovált kutyák

      Aki állít valamit, azt terheli a bizonyítás kötelezettsége. Persze ezo-szkíta-hun körökben erre nincs szükség, ott készségesen elhisznek mindent. A tudomány viszont már csak ilyen kekeckedős dolog. Bizonyítékokat igényel. Aki hetet-havat összehord, az magát teszi nevetségessé.

      • Hanga Hudák

        . Ott farizeusok jöttek hozzá és vitatkozni
        kezdtek vele. Égi jelet kértek tőle, hogy próbára tegyék.

        Ő
        lelke mélyéből fölsóhajtva így szólt: “Minek kér jelet ez
        a nemzedék? Bizony mondom nektek, ez a nemzedék nem
        kap semmiféle jelet.”

        Ezzel otthagyta őket, ismét bárkába
        szállt és átkelt a túlsó partra.

        • HBM

          Azért a hitet és a tudományt ne keverjük össze. A tudományos életben, sőt a jogi életben is (kevés kivételtől eltekintve) annak kell bizonyítania, meggyőznie a szkeptikus közönséget, aki állít. Ha ezt nem teszi, addig az állítása csak hipotézis marad, jó esetben. Igenis joggal várható el Detrétől, hogy ne csak egy állítólagos szószedetet adjon közre, hanem mutassa be annak a forrását és vizsgálják be az eredetiségét. A szószedet és keletkezése kapcsán pedig több az ellentmondás, mint a magyar politikában, ennek tisztázásra pedig egyetlen lehetséges módszer van, az eredeti szöveg bemutatása.

          • Hanga Hudák

            Lehet, hogy Detre nem akar senkit meggyőzni. Én sem akarlak se téged, se mást. Valahogy úgy lehet vele, hogy ő közzétette amit megtudott, aztán mindenki azt kezdjen vele, amit akar.
            /A tanár is leadja az anyagot, és a diák dolga, hogy alkalmazza-e szükség esetén./
            De mivel minden mindennel összefügg, nyugodtan össze lehet keverni a hitet és a tudományt.
            Tudtommal létezik is összekevergetés. A hittudomány vajon min dolgozik. Ezek munkája elkerülte eddig az érdeklődésemet, de azután sem érzem, hogy ezzel foglalkoznom kéne, de tudom, hogy vannak dolgok , ismeretek amik léteznek, de nem bizonyíthatók azoknak, akik fizikai világot tartják igazándinak.

          • Inquisitor

            visítok 😀

          • Hanga Hudák

            Igen.Hallom. Idáig hallatszik.

          • Molnár Attila

            Ha nem akar senkit meggyőzni, akkor ne csodálkozzon senki, ha ez nem sikerül.

          • Molnár Attila

            Azért egy kódex nem ilyen.

        • Innovált kutyák

          csodálatos az a blaszfémia, ahogyan ezt a Detrét Jézushoz hasonlítod, de szerintem te magad is érzed, hogy csak terelsz.

          • Hanga Hudák

            Én viszont nem érzem, hogy te mit érzel.

          • Innovált kutyák

            együttérzek veled

  • Domján Tibor

    Gratulálok a “szakértőknek” és a hozzászólóknak, de ha valaki nem teljesen hülye ebben a témában, akkor annak a Hungary kifejezés is elég bizonyíték arra, hogy a hun és magyar kifejezés, nagyjából ugyanazt takarja…

    Ja és persze kár volt erre a tudálékos cikkre ennyi időt pazarolni

    • Inquisitor

      Hát ja, ha más nem, az angolok tudják a tutit. Külön őstörténeti kutatást végeztek, hogy megtudják, kik vagyunk. Nem dőltek be a cseles “magyar” névnek, és lelepleztek minket.

    • Gábor Merkl

      Háááát…

      Esméreteim szerint a Hungary, Hungária név az onogurok nevét őrzi nem a hunokét, de úgy tűnik, nekünk valamivel szimpatikusabbak az Európában törő-zúzó rabló, pusztító hunok.

  • Horváth György

    Azért az legalábbis érdekes, hogy a témában mindig csak a fikázás megy a hivatalos oldalról. A másik oldal pedig valóban néha megereszti a fantáziáját. További érdekesség, hogy ie. 500-ból tudják, hogy melyik római császár . melyik kezével törölte a hátsóját, de iu. 600-ból nem tudják a magyar vezérek neveit. Az amerikaiak is nagyon szorgalmasan bombázták Uruk városát, nehogy maradjon valami tárgyi emlék. valakinek itt érdeke, hogy a magyaroknak csak a keresztény emlékeik maradjanak meg. Még a végén kiderülne, hogy előtte is értelmes emberek voltunk. És egy kultúrát kellett eltüntetni azért, hogy ez így lehessen.

    • Innovált kutyák

      nyilván azért bombázták az amerikaiak Uruk városát, hogy magyar őstörténeti emlékeket pusztítsanak el, teljesen logikus.

      • Horváth György

        Biztosan így van. Esetleg valami önálló gondolat a másik zrikálása helyett? Merthogy azt látom hozzászólsz, csak, olyan vagy mint aki ráugrik a másik helyesírási hibáira, de a tartalomhoz nincs lövésed sem.

        • hazitroll

          Mikor és ki bombázta Uruk városát?

          • Horváth György

            Szaddam rendszerének megdöntésekor az amerikaiak bombázták az ősi emlékeket a sivatagban. És ezen kívül amerikai katonák vitték a szuveníreket az ásatások helyszínéről halom számra. Újkori vandálokként viselkedve. Egyébként ne engem kérdezz fent van a hálón minden!

          • hazitroll

            Tudod, pont erről szól a cikk, hogy ha az ember bizonyítékokat kér, akkor nem kap. Google az első tíz találatban nem dob eredményt sem a “bombing of Uruk” sem “Uruk bombázása” keresésre. Úgyhogy ha megbocsátasz, hozzászólásod (és főleg érveid) nem veszem túl komolyan.

          • Horváth György

            Tudod, ha valaki nem akar hinni valamiben, annak a szeme elé lehet tenni, akkor sem fogja észlelni. Nem fogok lázas keresésbe, mert itt nem teljesen a bizonyításról szól csak ez a dolog. A CNN tele volt akkoriban ilyen tudósításokkal egyébként, márpedig őket nem lehet elfogultsággal vádolni. Az alap kérdés még mindig az, hogy kinek érdeke az ezer előtti történelmünk elmaszatolása? A vadhajtásokat én is látom. Rovással kiírt helység névtáblák például. De kérdezlek a dirdlit viselő bajorok nem épp ilyen nevetségesek bizonyos tekintetben, mint a tegezzel, kaftánban szaladgáló magyarok bizonyos rendezvényeken? Ebben az országban szégyellni való dolog lett a hagyományainkat ismerni. Nem akarok éjfélkor a keresztútnál szedett pókhálót tenni a vérző sebre, de igenis a szétmorzsolt útifüvet rá lehet kenni a rovarcsípésre, mert enyhíti az égő viszkető érzést. Nem akarom megtagadni az ezer éves keresztény múltunkat, de szeretném az előtte lévőt is ismerni, még ha ez nem is áll mindenkinek érdekében. Ha érted, akkor jó, ha nem , akkor sem lesznek álmatlan éjjeleim.

          • hazitroll

            Nem arról van szó, hogy nem akarok hinni valamiben, hanem nem akarok hinni semmiben, aminek csak annyi a bizonyítéka, hogy valaki már látott róla valahol képeket.
            Abban egyetértünk, hogy a bőrgatyás bajor férfiak elég viccesek, de a dirndls bajor lányok azért szemrevalók! Nem tartom rossznak, ha valakik a saját népviseletüket hordják, sőt, én azt sem értem, hogy egyesek miért szégyellik, ha népviseletben vannak bizonyos rendezvényeken. Ha szégyellik, ne tegyék, ha nem szégyellik, akkor meg tegyék, de ezt anélkül kellene, hogy felemlegetik “mi szégyelljük ezt”. Azt hiszem, ebben egyetértünk. Abban is, hogy a gyógynövények hatnak, viszont azt megállítom, hogy a gyógynövények hatását lehetne, kellene vizsgálni. Szóval egy picit túl kellene lépni a néphagyományokon a tudományosan megalapozott, bizonyított dolgok felé. Én azt tartom szomorúnak – szégyellni valónak – ha valaki gondolkozás, kritika nélkül hisz el dolgokat, ezért kértelek arra, hogy mutass példát. De én sem fogok kétségbeesni, hogy nem láttam Uruk bombázására példát, viszont annak örülök, hogy van, amiben egyetértünk.

          • vezér

            A rovással kiírt helység névtáblákat nem nevezném vadhajtásnak Ha a guglin rákeresel a “kiskunhalasi rováspálcákra” ,láthatod,hogy 1802.-ben az alföldi iskolázatlan,”analfabéta” pásztorok még javában használták ezt az ősi írást.

          • Horváth György

            Azt hiszem nem értetted meg az írásomat. Nem a rovás ellen szóltam, hanem annak indokolatlan, magamutogató használata ellen. A helységnév tábla, egy tájékoztató tábla, amelyet a “széles” tömegeknek találtak ki. Egrvvy pár ezres rovó tudással felvértezett “tömeg” szerintem tud arab írásjeleket is olvasni. Mindamellett a történelem oktatásunkban, irodalom oktatásban, vagy csak egyszerűen hagyomány őrzésből, van helye természetesen a rovás oktatásának.

          • vezér

            De,tökéletesen értelek és egyet is értek veled.De náluk az a szokás,hogy egy nemzetiségek lakta falu a saját nyelvén,és akár a saját betűivel -pl.cirill vagy görög- is írhatja helységük tábláját.. Ezt a jogot én megadom a bennszülött magyaroknak is,ezért nem tartom vadhajtásnak,ha latin betűk helyett saját ősi írásjeleit is használja. Megköszönném,ha a guglin megnéznéd Szondi Miklós “Az írástudó alföldi juhászok hagyatéka” című dolgozatát.

          • Gábor Merkl

            Én is szeretném a kereszténység előtti múltunkat ismerni, de ha nincs szinte semmi, ami érdemleges információt nyújtana erről a korról, akkor nem fogok kitalálni egy kizárólag fantázián alapuló nem létező múltat. Inkább tudomásul veszem, hogy momentán nincsenek megbízható alapjaink ennek a kornak az ismeretére.

          • Horváth György

            Sok minden van, csak per pill nincs rá hivatalos érdeklődés.

          • Gábor Merkl

            Ez aztán a meggyőző válasz!

          • Gábor Merkl

            Nem lett szégyen a hagyományainkat ismerni. Nem szégyen népdalokat ismerni, nem szégyen néptáncolni, nem szégyen a történelmünket ismerni.

            A felfuvalkodott magyarkodás, a mindenféle hagymázas őstörténeti teória kitalálása, no az viszont szégyen.

          • Horváth György

            Örülök, hogy egy év után előkerült ez a cikk. A hagymázas jó szó, le kell hántani a téveszméket, mint a hagyma héját! Meg fog maradni egy-két érdekesség. Csak egy kérdésem van, miért nem tanítják ma a Pozsonyi csatát az iskolában?

          • Gábor Merkl

            Hogy is jön most hirtelen ide a pozsonyi csata?

            Amúgy meg minthogy évtizedekkel ezelőtt véget értek ált. isk. tanulmányaim, lila dunsztom, hogy most tanítják-e ezt a csatát az oskolákban. Logikusan következik, hogy ha nem tanítják, annak az okát sem ismerem.

          • Horváth György

            http://www.origo.hu/tudomany/fold/20030218irak.html

            http://alfahir.hu/node/406

            http://kunszt.postr.hu/ko-kovon-nem-marad-sziria-elemeszti-sajat-kulturalis-orokseget

            Néhány példa neked, arról, amit a művelt nyugat cselekedett a közel-keleten. És benne van Ur és Uruk városa is. Tehát már nemcsak hinni, de tudni is fogsz. :-)

          • Gábor Merkl

            Baromi jó. Beteszel ide 3 linket, amik NEM állítják, hogy az amerikaiak porrá bombázták a mezopotámiai emlékeket. Mégis, mit akartál ezzel bizonyítani?

            Ráadásul aki alfahir-t bizonyítéknak tekint az egyéb sületlenségekre is képes…

    • Inquisitor

      Magam is úgy gondolom, hogy az USA-t alapjaiban rengetné meg, ha kiderülne, hogy sumér és hun származékok vagyunk. Tuti a NAV-osokat is valami ilyesmiért tiltották ki.

      • Horváth György

        Biztosan nem rengetné meg alapjaiban. De azért nézz mag egy-két angol ismeret terjesztő filmet! Nemrég láttam, hogy a biztonsági gyufát is ők találták fel. :-))) Aztán azt is láttam egy amerikai őstörténeti filmben, hogy a KETTŐSZÁZ éves házat restaurálták! Biztosan nagyon kellemetlen nekik, hogy itt vannak ezek a marslakók és esetleg többezer éves a történelmük!

    • Gábor Merkl

      Sorold már fel nekem a római császárokat ie. 500 tájáról, please.

    • Gábor Merkl

      Valóban többet tudunk a római történelemből, lévén, hogy arról maradt fenn számos írott és íratlan emlék, míg a magyar őstörténetből szinte semmi.

      • Federalist

        Talán mert ők tudtak írni :)

    • Gábor Merkl

      Érdekelne a forrás, amire alapozod, hogy az amerikaiak miszlikbe bombázták Mezopotámia ókori emlékeit. De, ha kérhetlek, ne valami Amerika-fikázó vagy neobolond amatőr őstörténeti honlapra irányíts.

  • Hanga Hudák

    ez a nemzedék nem
    kap semmiféle jelet.

  • hazitroll

    Nekem nagyon tetszett a cikk, remélem, lesz még sok ilyen!

  • Kneppel Alexander

    A cikk mely lerántja a leplet? Történészek és az objektivitás mítosza, nos egy szubjektív történet, egy történészről, igaz, nem ehhez a cikkhez kapcsolódik, de lenyomata a mindenkori félre és belemagyarázásnak: “Ugyanis Komoróczy úr ezt mondta: „Márpedig könnyen elképzelhető, hogy nemcsak a kazárok, hanem szövetségeseik vezetői is felvették a zsidó vallást. Ezért merem azt mondani – magamban egy kicsit nevetve azon a fricskán, amit ez a mélymagyar tudatnak jelent –, hogy ha valaki egyáltalán zsidó volt a honfoglaló magyarok között, akkor Árpád fejedelem biztosan.”

    Olvassuk csak el még egyszer, óvatosan. „Könnyen elképzelhető…” Tehát nincs semmi adata, csak élénk fantáziával elképzeli. Mit képzel el? Hogy a magyarok nem a zsidósított kazárok elől menekültek, hanem még az újhitet is felvették. No és ha felvették, hát Árpád is biztos felvette. Bizonyíték? Persze, hogy nincs.

    Akkor miért mond minden bizonyíték nélkül ilyen zagyvaságot egy „történészprofesszor?” Hát, hogy „fricskázza a mélymagyarokat!” Ilyen személy, aki állítólagos szakmai tudását egy jóhiszemű nemzet jóhiszemű tagjainak, akik nem csak megtűrik, hanem befogadták és jó megélhetést adnak neki, a fricskázására használja, az olcsó propagandista és manipulátor az én könyvemben. Ha diákjainak is „elképzelt” és “fricskázó” történelmet tanít, szégyent hoz az iskolára, ez esetben az ELTÉRE, amelyik alkalmazza!

    De nézzük meg a tényeket, amelyeket a „professzor” úr nem vesz figyelembe. Kezdjük Koestler Arthurral, akit a Sötétség Délben című munkája világhírűvé tett. Koestler az európai zsidóság történetét kutatva a kazároknál kötött ki. A számtalan nyelvre lefordított A Tizenharmadik törzs c. munkájához alapos kutatásokat végzett. Ha lett volna valami esély, hogy Álmos vagy Árpád zsidóhitre való áttérése valószínűsíthető, ő biztos megragadta volna az alkalmat, hogy ezt megemlítse. Azonban Koestler mikor felsorolja a népeket, amelyek áttértek a zsidó hitre: a fekete bőrű falashák Abesszíniában, egy törzs Kínában, a jemeni zsidók, a berber törzsek a Szaharában, és a kazárok, a magyarokat nem említi.

    Az Árpáddal esetleg bevonuló zsidó vallású törzsek pedig nem magyarok voltak Koestler szerint, hanem kabarok, akik csatlakoztak a magyarokhoz (angol szöveg, 142. o). Feltételezhető, hogy Koestlernek is volt olyan élénk fantáziája, mint Komoróczy úrnak, de neki nem jutott eszébe, hogy Árpád zsidó lehetett volna.

    Egyébként az orosz történész, M. I. ARTAMONOV, Istorija Khazar ( Leningrad, 1962) című munkájában az írta, hogy

    „Kazáriában az uralkodó és az államot vezető réteg teljesen elzsidósodott és Álmos idejében egy Obadja nevű, talmudista zsidó királya lett… és talmudi ítéletekkel sújtotta a nem-zsidó kazár népet. A nem-zsidó nép fellázadt… Obadja a szomszédos besenyő harcosokból állított fel egy hadsereget és ölette a nem-zsidó szabadságharcosokat… akik nem bírva a túlerővel, a kazáriai szövetségből kivált Álmos-Árpád magyarságához csatlakoztak, mint kabarok.”

    Tehát nyilvánvaló, hogy míg esetleg voltak zsidó hitre kényszerített kabarok, a magyarok Álmos és Árpád vezetésével a zsidóság felvétele helyett kiléptek a szövetségből.

    Azonban ez nem minden, amit a „professzor” úr elfelejtett, mikor ezt mondta: „ha valaki egyáltalán zsidó volt a honfoglaló magyarok között, akkor Árpád fejedelem biztosan.” Nagy igyekezetében, hogy a „mélymagyarokat” fricskázza, elfelejtette, hogy ha Árpád valóban felvette volna a zsidó vallást, attól nem lett volna zsidó, csak vallást változtatott volna, de megmarad magyarnak. Vagy ő úgy látja, hogy aki zsidó, az nem lehet magyar? Tehát a kijelentés önmagában a történelmi tévessége mellett, fából vaskarika. Ha fel is vették volna a zsidó vallást, akkor is magyarok maradtak volna, ahogy a zsidóvá lett kabarok megmaradtak kabarnak, és a kazárok megmaradtak kazárnak.” Talán még az is meglehet, múltunk sem volt, mert a jövőnk is bizonytalan?

  • Kovács András

    Régi adatok, felesleges párhuzamok

  • Julius Geonczeol

    az egyaltalan nem igaz, hogy Kinaban nincsenek feljegyzesek a hunokrol. Ez az ugy pedig csak arra jo, hogy a finnugorosok tovabb gyalazkodjanak a magyarokon a panszlavok es pangermanok nagy oromere.

  • MAgna Manci
  • JOCO1960

    Ez a véglény, mátrix hízlaló, tudatmódosító cikk író, feküdjön Eszterházi mellé!

    • Federalist

      miért is? mert leleplez egy nemlétező kódexet?

  • Fodor Antal

    Őstörténeti csalás a Biblia, melyet a zsidók írtak át saját kedvük szerint. A Bibliában rengeteg dolgot átvettek a Gilgames-eposzból amely, vagy ezer évvel előbb íródott.

  • Andras Szucs

    Tudtommal nincs itt százezer bevándorló. Átment több, mint százezer. De itt csak az van, akit nem engednek tovább. Kevés olyan hülye van, aki, ha nem magyar, itt akarna maradni. Egy embertelen pszichopata által vezetett országban. Aki ráadásul (igaz a választási rendszer saját érdekeihez igazítása után) 2/3-dal nyeri a választásokat. Így aztán teljhatalma van, amit gátlástalanul felhasznál az ország lerablására.

  • Kovács András

    Átmeneti jelleggel 5-7 ezer migráns tartózkodik folyamatosan az országban. Tranzit országként mind a 170 ezer átmenőhöz volt szerencsénk rövidebb-hosszabb ideig. Lehet így is, meg úgy is nézni az adatokat.

  • Döbrentei

    “Kevés olyan hülye van, aki, ha nem magyar, itt akarna maradni.” — nade akkor a kvótarendszer alapján hogyan fogja Brüsszel ideküldeni azt a pár ezer migránst, aki elvileg ránk jutna. Erőszakkal? Vagy meggyőzi őket, hogy Magyarország tök jó hely, igaz, hogy aki teheti innen is elhúz Londonba pizzát kihordani?

  • gladius01

    Itt az alkalom te szarházi . Fogd a motyódat állj be a bevándorlók közé és húz el velük együtt a picsába.

  • Laci

    Hát, szerintem ezt csak úgy lehet nézni, hogy “5-7 ezer migráns tartózkodik folyamatosan az országban”, illeve úgy, hogy százezret meghaladja azoknak a száma, akik jöttek és el is hagyták az országot (csak az idén).

  • Hargitai Soma

    A nyáron ajánlott kvótarendszerben 307 embert kellett volna Magyarországnak elhelyezni…

  • Andor

    És te lehetnél a kis szemétdombodon a király.

  • Barna Toth

    proliveszély!

  • Döbrentei

    Tudtommal most már nem ennyiről van szó, de teljesen mindegy, a lényeg az, hogy NEM akarnak idejönni. Akkor Brüsszel milyen alapon akarja őket idetoloncolni? Ha mi nem akarjuk befogadni őket, és visszaküldenénk őket abba a biztonságos országba, ahonnan átlépték a határt, akkor mi vagyunk a náczifasiszták, de ha Merkel küldi őket ide, az rettenetesen demokratikus és humánus?