Március 11-én a Political Capital, a Common Sense Society és a Friedrich Ebert Alapítvány közös konferenciát rendezett, Keleti fordulat, vagy új egyensúly? címmel. Külpolitikai sorozatunkat a rendezvényhez készült tanulmányunk rövid kivonatának közlésével folytatjuk.

Ha az elmúlt évek magyar külpolitikáját valóban kizárólag érdekalapon, azaz a számok tükrében szemléljük, akkor a kormány szerint sikeresen befejeződött keleti nyitás eredményei legfeljebb csak a diplomáciai találkozók számában látszanak, gazdasági értelembeninkább kudarcról beszélhetünk.

A sikertelenség okai egyaránt köthetők Magyarország geopolitikai helyzetének félreértéséhez, illetve a nagy célországok, mint Oroszország és Kína gazdasági állapotának hibás túlértékeléséhez.

Alapvetően félreértette például a magyar külpolitika az Oroszországgal kapcsolatban létező mozgásterét. Ahogy a legutóbbi budapesti Putyin-látogatás is mutatta, Magyarország elsősorban politikai, illetve energiapolitikai okokból fontos Oroszországnak, a szankciók miatt is megroggyanó orosz gazdaság pedig nyilvánvalóan nem is nyújthat valódi támaszt a magyar gazdaság számára. A „keleti nyitás” keretében a legnagyobb vitát kiváltó orosz-magyar kapcsolat tehát partikuláris üzleti/politikai érdekeket ugyan jól szolgálhat a kormány körüli gazdasági csoportok számára, azonban ez összességében Magyarország komoly egyoldalú energia-kiszolgáltatottságához vezet, ami a – kormány által sokat emlegetett, de soha nem definiált – nemzeti érdeket semmiféle értelemben nem szolgálja.

Mára nyilvánvalóvá vált, hogy Magyarország „hintapolitikája” a külügyek terén egyre kevésbé járható út. Az elmúlt évek „szabadságharcai” után úgy tűnik, épp a magyar kormány korábbi manőverezési képessége, nemzetközi mozgástere fogyott el.

Ebben a külpolitikai környezetben az egyik legfőbb következő kihívásnak a Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerségről (TTIP-ről), azaz közkeletűbb nevén az USA és az EU között kötendő szabadkereskedelmi egyezményről szóló vita tűnik.

Tanulmányunkban ezért nem pusztán a külpolitikai kérdések körüli társadalmi véleményeket és az utóbbi évek magyar külpolitikájával kapcsolatos vitákat foglaltuk össze, hanem az USA és az EU között kötendő szabadkereskedelmi egyezménnyel összefüggő főbb tudnivalókat is.

A teljes szöveg elérhető ide kattintva.