Bezárás
Oroszország

Orbán Kelet-Nyugat-közvetítőként igyekezett fellépni Moszkvában

Az ukrán-orosz konfliktus kezdete óta a magyar miniszterelnök hetedik alkalommal találkozott Vlagyimir Putyinnal. A találkozók száma alapján a Kreml rendkívüli módon, a tényleges gazdasági és politikai súlyát meghaladóan felértékeli hazánkat. Nem véletlenül: a magyar kormány már jó ideje Moszkva fontos európai szövetségesének és „bajkeverőjének” számít, míg Orbán a nyugati diplomáciai elszigeteltségét enyhítheti a „kiegyensúlyozott és kiszámítható” orosz partnerséggel. Bár a magyar miniszerelnök a Paks 2 beruházást Oroszország és a NATO/EU-tag Magyarország közötti együttműködés „zászlóshajójának” nevezte, a háttérben valamennyire feszültség érzékelhető.

Vlagyimir Putyin találkozói európai miniszterelnökökkel és elnökökkel 2014 és 2018 között (a találkozók száma alapján rangsorolva):

(Az adatok forrása: Kremlin.ru, európai országok külügyminisztériumai)

Öt állítás a találkozóról

  1. Kulcsfontosságú időzítés. Szimbolikus, hogy miközben Andrzej Duda lengyel elnök Donald Trumppal találkozott Washingtonban, Orbán Viktor Moszkvában méltatta az orosz féllel kialakított „kiegyensúlyozott és kiszámítható” partnerséget, kidomborítva a lengyel és a magyar külpolitika markáns különbségét. A találkozón az orosz és a magyar vezető a kedvezőtlen nemzetközi viszonyokat és szankciókat legyőző távlati együttműködést hangsúlyozta „a kereskedelemben, a beruházásokban, az energetikában, a mezőgazdaságban és a kultúrában”. Putyin egy olyan időszakban tudja egy EU- és NATO-tagállam támogatását a magáénak, amikor nap mint nap újabb részletek derülnek ki a Salisburyben történt idegmérges támadás elkövetőiről, kevés kételyt hagyva az igazi megbízó személyéről. Orbán pedig a Sargentini-jelentés kétharmados elfogadása után egyre romló nyugati kapcsolataival szemben tudja a Kelet támogatását eredményként felmutatni.
  2. A Kreml számára rendkívül hasznos, hogy Orbán egy euroszkeptikus, oroszbarát csoport hangadója az Unión belül. Miközben a magyar miniszterelnök a találkozón önmagát a Kelet és Nyugat közötti béke „közvetítőjeként” jellemezte, addig a valóságban a Fidesz már jó ideje azt az oroszbarát, euroszkeptikus blokkot erősíti, amelynek tagjai elsősorban, részben a Sargentini-jelentés ellen is szavazó, olyan szélsőjobboldali pártokból kerülnek ki, mint az olasz Liga (korábban Északi Liga) vagy az osztrák Szabadságpárt. Ebben a klubban Orbán Viktor egyedüli miniszterelnökként nemcsak vezető szerepre törhet, hanem kulcsszerepet vállalhat az Oroszországot sújtó szankciók elleni „kritikus tömeg” kialakításában az Európai Unióban. Ez az oroszbarát, euroszkeptikus, szankciókat ellenző csoportosulás igazolhatja a Kreml további ellenséges lépéseit Ukrajna ellen, ráadásul a kormány vezeti az egyetlen olyan tagállamot, amely minden szinten blokkolja Ukrajna euroatlanti integrációs törekvéseit. Az euroszkeptikus blokk hasznos lehet továbbá az orosz energetikai érdekek érvényesítésében is, amit mi sem igazol jobban, mint a gázvezetéktől az atomenergia-projektekig bezárólag minden orosz törekvést támogató magyar kormány aktivitása.
  3. Az oroszbarát politika a magyar kormány által tudatosan figyelmen kívül hagyott nemzetbiztonsági kockázatokat is hordoz. A kormány hivatalosan nem ismeri el Oroszországot, mint nemzetbiztonsági fenyegetést. Sőt, Szijjártó Péter a találkozó előtt azt nyilatkozta Moszkvában, hogy „az együttműködés Oroszországgal Magyarország gazdasági és nemzetbiztonsági érdeke”. Bár a 2018. júliusi NATO-csúcson a miniszterelnök „keleti veszélyként” jelölte meg Oroszországot, hamar korrigált az ezt követő, Vlagyimir Putyinnal való találkozóján: ekkor már a „káros szankciók” ellen érvelt. A nemzetbiztonsági átvilágítás hibáinak, hiányának vagy magyar kormányzati-politikai megfontolásoknak köszönhetően korábban letelepedési engedélyhez jutottak a magyar letelepedési program részeként az orosz külföldi hírszerzés (SZVR) főnökének, Szergej Nariskinnek a családtagjai és az amerikai szankciós listán található Atiya Khoury, a Bassar al-Aszad szír diktátort pénzelő üzletember is. Médiainformációk szerint az orosz központi bank tulajdonában álló Sberbank fontos szerepet játszott az orosz letelepedési kötvények finanszírozásában. Összességében a magyar kormány a V4-csoport egyetlen tagja, amely semmilyen intézkedést nem léptetett életbe az orosz hibrid háborúval szemben.
  4. A paksi beruházást övező feszültségek ellenére Orbán Viktor szerint Magyarország, EU- és NATO-tagként, az orosz energetikai törekvések „zászlóshajója” Európában. A találkozó során mindkét vezető elkötelezte magát a Paks 2 projekt folytatása mellett. Az orosz elnök az építkezés közeli kezdetét hangsúlyozta, miközben Orbán a Kelet és Nyugat közötti kooperáció „zászlóshajójának” nevezte a projektet. Emellett a magyar miniszterelnök személyesen kérte a Török Áramlat gázvezeték magyarországi szakaszának megépítését, nemrég pedig a magyar kormány politikai ellenállása is megszűnt a szintén orosz gázt szállító Északi Áramlat 2 gázvezetékkel szemben. Magyar médiaforrások szerint Paks 2 költségkerete megszaladt, a magyar ipari tudás nem elegendő az építkezés kivitelezéséhez, a projekt maga pedig már kétéves csúszásban van. A Paksért felelős tárca nélküli miniszter, Süli János 2018 júliusában azt nyilatkozta, hogy még hatezer engedély hiányzik a projekt beindításához. A találkozó során ugyan Orbán az Európai Uniót okolta az engedélyek hiányáért, mindez inkább a magyar politikai akarat hiányára és az orosz elnök személyes fellépésének szükségességére utal a paksi ügyben. A magyar fél által korábban felvetett lehetőséget az orosz hitel piaci hitellel történő kiváltására az oroszok utasították el.
  5. Az orosz-magyar kormányzati kapcsolat nem csupán pragmatikus alapokon áll. Az Oroszországgal kapcsolatos történeti tapasztalatok ellenére a kormánypárt oroszbarát politikája és retorikája sikeresen áthangolta a korábban oroszellenes fideszes szavazótábort, amely immár Washington helyett Moszkvával szeretne „szorosabb kapcsolatot” ápolni. A találkozó során Orbán is hangsúlyozta, hogy Oroszország „nagy presztízst élvez Magyarországon”, és mindkét ország a keresztény kultúrára épül. Láthatóan az ideológia vált a két országot összekötő második legfontosabb kapoccsá mind az elit, mind a magyar szavazók szempontjából. A keleti genetikai/nyelvi őstörténetet képviselő eurázsiai és turanista elméletek tovább erősítik Orbán egyre inkább oroszbarát, keleti irányultságú szavazóbázisát. Emellett Oroszország továbbra is modellként szolgál Orbán számára a saját ideológiájának és intézményes rendszerének átalakításához. Miközben Putyin önmagát a vallásra, családra és tradíciókra fókuszáló globális szimbólumként prezentálja, Orbán hasonló szerepet tölt be az európai és amerikai szélsőjobboldali körök szemében.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom