Bezárás
jobbik

Válságban a Jobbik

A párt belső konfliktusai már hónapok óta jelen vannak az országos médiában, a Szegedi Csanád-botrányt követően pedig egyértelműen radikalizálódási spirálba került. A Fidesz jól járhat.

A Jobbik mért támogatottságára egyelőre nem hatottak negatívan a Szegedi-ügy kapcsán nyilvánosságra került belső konfliktusok. Bár a kisebb-nagyobb szakadások nem példa nélküliek a párt történetében, a jelenlegi helyzet több szempontból is új: a Jobbik Vona Gábor 2006-os elnökké választása óta a legnehezebb időszakát éli. Elemzésünkben az okokat vizsgáljuk.

1. Bár kezdetben nem látszott kezelhetetlenül súlyosnak a Jobbik körül kialakult helyzet, tény, hogy a párt belső problémáiról szóló hírek szokatlanul hosszú ideje, a Borsod megyei konfliktus áprilisi kipattanása óta jelen vannak az országos médiában. A pártvezetés több kísérletet tett arra, hogy helyi szinten tartsa, majd – alapszervezetek feloszlatásával és újak létrehozásával – ott le is zárja a konfliktust, de mára világossá vált, hogy ez nem sikerült. Ha a Szegedi-ügy folyományaként a botrányok folytatódnak – például azáltal, hogy Szegedi Csanád fokozatosan kiteregeti a párt szennyesét –, a párt könnyen negatív spirálba kerülhet a nyilvánosságban.

2. Bár a Jobbikon belül Szegedi Csanád és Novák Előd régóta szemben állt egymással, a Vona–Szegedi–Szabó–Novák négyes alkotta pártvezetés éveken keresztül egységes tudott maradni; ennek lett most vége. Miután ugyanis Szegedi Csanád zsidó származására fény derült, a párton belüli pozíciója megrendült, még annak ellenére is, hogy június végén már ennek tudatában választották meg Borsod megyei elnökké. Ma már kérdéses, hogy a pártvezetés képes-e kézben tartani az eseményeket, képes-e fenntartani a kontrollt a párt felett.

3. A Jobbik gyengítésére jól láthatóan erősebb külső nyomás is irányul, mint a korábbi években bármikor. A Fidesz továbbra sem támadja nyíltan a Jobbikot, de igyekszik felerősíteni a botrányt és szétfeszíteni a szélsőjobboldali pártot. A kormánypárt célja továbbra is a Jobbik szavazóinak átcsábítása a Fideszhez, ami azonban a Jobbik tényleges gyengülésének esetén sem lesz automatikus folyamat: nem minden Jobbik-szimpatizáns lesz hajlandó átpártolni a Fideszhez. Ezzel kapcsolatban érdekes, hogy az utóbbi hetekben több esemény (Kurultáj, EMI-tábor, Tiszavasvári) kapcsán is a Fidesz és a Jobbik együttműködését emlegette a sajtó egy része, holott inkább a két párt ugyanazon választói csoportért való küzdelme látszik, miközben egymással is éles konfliktusban állnak. Ezzel függ össze az is, hogy a kormánypárt a Jobbik egyre több témáját és ügyét emeli át saját politikájába, aminek a következtében persze azok az eszmék, amelyekre a szélsőjobboldali gondolkodás épül, erősödnek, még elfogadottabbá válnak.

4. A tiszavasvári események azt mutatják, hogy helyi szinten is repedezik a Jobbik, és az is kiderült, a Fidesznek megvan a lehetősége egyes jobbikos politikusok átcsábítására a maga oldalára. Ha a feloszlatás következtében kiírt önkormányzati választáson elbukik a Jobbik, az azért is nagyon kellemetlen a pártnak, mert ők maguk kiáltották ki Tiszavasvárit a Jobbik fővárosának, így egy esetleges helyi, de szimbolikus erejű vereség a párt egészének kudarca lehet.

Miként hat mindez a Jobbik politikai stratégiájára? A terv vélhetően az volt, hogy Szegedi Csanád a pártban maradva eljátszhatta volna azt a szerepet, amivel a Jobbik bizonyíthatta volna, hogy nem antiszemita, hiszen ezt cáfolandó folyamatosan hivatkozhattak volna a soraikban politizáló zsidó származású társukra. Vona Gábor nyilatkozatai még jelenleg is erről szólnak, csakhogy ez az érvelés Szegedi távozása miatt már nem hiteles. A Jobbik ma egyértelműen antiszemitának látszik a többség számára. Ráadásul a párt további radikalizálódással igyekszik elterelni a figyelmet a körülötte lévő ügyekről. Így stratégiáját tekintve a középre húzódás és a szél megtartása között ingadozó Jobbik egyre inkább a választói közép eredményes megszólításának lehetőségét kockáztatja.

Mindezzel együtt is korai lenne még temetni a szélsőjobboldali pártot, hiszen azok a súlyos társadalmi problémák, amelyek erőssé tették a Jobbikot, nem szűntek meg, és éppen ez a még mindig meglévő támogatottság biztosíthatja a párt egyben maradását. Éppen ezért kulcskérdés a Jobbik és személyesen Vona Gábor számára, hogy a párt népszerűsége hogyan változik majd a közeljövőben. Erről legközelebb az őszi közvélemény-kutatások adnak majd képet.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom