A Jobbik szavazótáborában legerősebb az Amerika-ellenesség

pcblog_20161207_02

A Political Capital a közép-kelet-európai orosz befolyásról szóló, november 17-én rendezett konferenciáján mutatta be azt a kutatást, amely a társadalom kül- és geopolitikai orientációját, a NATO-hoz, az Amerikai Egyesült Államokhoz és Oroszországhoz való viszonyát vizsgálta Magyarországon, Szlovákiában és Csehországban. A hazai kutatásban szereplő kérdések jelentős részénél érdemi eltérés volt az egyes pártok szavazóinak véleménye között. Általában elmondható, hogy a jobbikosok a leginkább USA- és NATO-kritikusak, míg a baloldali pártok szimpatizánsainak nyugati orientációja a legerősebb. Az EU-tagság megítélésében a Jobbik tábora a megosztottabb, de a relatív többség körükben is jó dolognak tartja a részvételünket. A NATO-val és az Egyesült Államokkal kapcsolatos, konspiratív jellegű üzenetekre pedig nemcsak a Jobbik, hanem a Fidesz szavazói is meglehetősen fogékonynak bizonyultak.

A geopolitikai orientációt tekintve pártpreferenciától lényegében függetlenül a megkérdezettek mintegy harmada szerint Magyarországnak a Nyugat részének kellene lennie. A keleti orientáció alig jelenik meg. A relatív többség ugyanakkor hazánkat valahová a Nyugat és a Kelet közé helyezné el – legalábbis geopolitikai és kulturális értelemben. A „kompország”-attitűd legerőteljesebben a Fidesz, illetve a Jobbik szavazótáborában jelenik meg.

pcblog_20161207_01

Az Egyesült Államok Európában és a világban betöltött szerepéről alkotott vélemények között, az összes megkérdezettet tekintve, szűk többségben vannak a pozitívak. 46 százalék inkább vagy teljes mértékben pozitívnak, míg 39 százalék negatívnak látta Washington nemzetközi politikáját. A kedvező megítélésűek hét százalékpontos fölénye tehát nem mondható markánsnak. Viszonylag magas volt ugyanakkor azoknak az aránya (15 százalék), akik nem tudtak állást foglalni a kérdésben.

Az USA megítélése jelentősen eltér a vizsgált pártszimpátia-csoportokban. A Jobbik szavazóinak álláspontja a leginkább negatív. Egyedül esetükben vannak többségben azok, akik valamilyen szinten negatívnak látják az USA nemzetközi szerepvállalását. 53 százalékos részarányuk érdemben meghaladja a pozitív véleményt kifejezők 36 százalékos részarányát. Bár a Fidesz szimpatizánsainak körében már többségben vannak a kedvező állásponton lévők, előnyük csak minimális, hét százalékpont. Az MSZP-vel, illetve a kisebb ellenzéki pártokkal szimpatizálók között már masszív többségben vannak azok, akik pozitívan látják Washington nemzetközi szerepvállalását. Előnyük a kritikusokkal szemben 24, illetve 25 százalékpont.

pcblog_20161207_02

Magyarország EU-tagságát a kutatás résztvevőinek többsége jó dolognak tartja, csupán 8 százalékuk fejezett ki ezzel ellentétes véleményt. Ugyanakkor egy nem elhanyagolható csoportnak, a megkérdezettek 32 százalékának, nincs határozott véleménye a kérdésben. Ők nem tartják ugyan rossznak a tagságunkat, de jónak sem. Mind a négy pártpreferencia-csoportban a relatív többség tagság-párti. Ennek mértéke viszont már korántsem egységes. A Jobbikkal szimpatizálók 43 százaléka támogató, de bő ötödük határozottan rossz dolognak tartja EU-tagságunkat. Harmaduknak pedig nincs egyértelmű álláspontja a kérdésben. A Jobbik szavazótábora tehát meglehetősen megosztott a tagságot illetően, ami óvatosabb kommunikációra kényszerítheti a párt politikusait.

A kormánypárt szavazói jellemzően jó dolognak tartják az uniós tagságot. Ugyanakkor összevetve a baloldali pártok szimpatizánsai körében kapott arányokkal, érezhető az alapvetően EU-kritikus kormányzati kommunikáció hatása. Egyrészt a pozitív vélemények aránya elmarad az MSZP és főleg a kispártok szimpatizánsai körében kapott adatoktól. Másrészt minden harmadik fideszes hezitáló. A szélsőséges, az EU tagságot rossz dolognak tartók aránya ugyanakkor csupán hét százalékos, ami rávilágít arra, hogy a hatás valójában csak a bizonytalanságot növelte a kormánnyal szimpatizálók körében.

pcblog_20161207_03

A NATO-tagság megítélése hasonló eltéréseket mutat a négy pártpreferencia-csoport között, mint az európai uniós tagság esetén. Itt is a Jobbik szavazói azok, akik körében a legmagasabb a negatív véleménnyel rendelkezők aránya. Lényeges ugyanakkor, hogy majdnem minden második szimpatizáns jó dolognak tartja az ország tagságát a szervezetben.

pcblog_20161207_04

Általánosságban tehát a NATO-tagság meggyőző támogatottságáról beszélhetünk. Ha azonban a szervezettel kapcsolatos konkrétabb, a tipikus összeesküvés-elméletekben megjelenő ügyeket is firtató kérdéseket teszünk fel, már kevésbé pozitív a kép. Felmérésünkben a megkérdezettek 37 százaléka szerint az ukrajnai krízisért a NATO és az Egyesült Államok a felelős. 39 százalék pedig egyetértett azzal a kijelentéssel, hogy az Egyesült Államok a NATO-t használja fel arra, hogy más országokat (például Magyarországot) irányítson, rájuk kényszerítve az akaratát.

Miközben az MSZP-vel, illetve az ellenzéki kispártokkal szimpatizálók körében többségben vannak a fenti kijelentésekkel egyet nem értők, a Fidesz és különösen a Jobbik szavazótáborában már más a helyzet. Ebben a két csoportban a többség egyetértett az állításokkal. Nem újdonság, hogy a jobbikosok a legfogékonyabbak az ilyen, az összeesküvés-elméletek határát súroló kijelentésekre. Ezt már egy 2013-as kutatásunk is kimutatta. Az pedig, hogy a Fidesz szimpatizánsai is hasonlóan nyitottak, érthetővé teszi, hogy miért alkalmaz a párt konspiratív jellegű üzeneteket kommunikációjában (például a menekülthullámmal, vagy a Soros Györggyel kapcsolatos témákban).

pcblog_20161207_05

pcblog_20161207_06

A kutatásról

A kutatás a szlovák Globsec Policy Institute, a cseh European Values Think Tank és a magyar Political Capital együttműködésében készült. A projekthez kapcsolódó felmérést Magyarországon a TNS Hoffmann Kft. végezte 2016. június 23. és július 6. között 1102 fő személyes megkérdezésével. A minta a hazai felnőtt lakosságra nézve reprezentatív, nem, életkor, legmagasabb iskolai végzettség, régió és településméret tekintetében. A mintavételből eredő hiba mértéke legfeljebb 3,1 százalékpont.

  • DarkStroke

    “Az ukrajnai krízisért a NATO és az Egyesült Államok a felelős.”

    Ja bazz, a titkos kormányösszeesküvő rákemberek robbantották ki az ukrajnai forradalmat nem az ukránok akik éheztek mialatt a diktátornak a WCkeféje is aranyból volt. 😀 Aztán az ukránok haraptak ki egy darabot saját magukból, illetve, az USA-barát erők gyorsan felfegyverezték magukat (így varázspálcával varázsoltak maguknak fegyvereket) és rontottak neki az ukránoknak 😀

    fúúbazz’meg, ennyi ostoba ember a világon nincs.

    (ukrajna csatlakozása a NATOhoz pedig csak és kizárólag az ukránok dolga, egy független, szuverén állam, az oroszoknak nincs joguk megmondani, ki léphet be a NATO-ba és ki nem)

    Ahelyett hogy Putyin-elvtárs (merthogy bizony KGB-s volt, ami még a legkisebb becslések szerint is milliók halálát okozta) tolja az emberek pofájába a diktatúrát, demokratizálni kéne hogy tényleg a népakarat érvényesüljön, és akkor talán ők sem azt éreznék, hogy a NATO közeledik feléjük, hanem, hogy ők közelednek a NATOhoz, mégpedig barátilag, egy nyitott, demokratikus országként.

    Lám’ az oktatási reform “meghozta gyümölcsét” (nem).