„Eurázsiai vagyok” – A Political Capital tanulmánya a magyar szélsőjobboldal és a Kreml kapcsolatáról

teaser_20150408

Számos jele van annak, hogy a Kreml egyre erősebben igyekszik befolyásolni mind az Európai Unió intézményeit, mind a tagállamok döntéshozóit és közvéleményét. Ennek egyik fő politikai eszközét egyes európai szélsőjobboldali (illetve szélsőbaloldali) pártok és szervezetek jelentik. Ez az orosz hatalmi befolyás az európai integrációra leselkedő egyik legnagyobb veszély. E folyamat bemutatása érdekében a Political Capital tanulmánysorozatot indít egyes tagállamokra (Magyarország, Szlovákia, Görögország és Franciaország), valamint az EU intézményeire fókuszálva. A sorozat most megjelenő első darabja a magyarországi szélsőjobboldal, különösen a Jobbik Kreml-barát beállítottságát vizsgálja.

  • A magyar szélsőjobboldal és annak fő ereje, a Jobbik, bár a nemzeti érdekek képviseletét hirdeti, mára a jelenlegi orosz rezsim érdekeinek kritikátlan és feltétlen kiszolgálójává vált. Ez pedig egyáltalán nem magyarázható belpolitikai okokkal: mind a szélesebb közvéleményben, mind a Jobbik szavazótáborában többségben vannak a Nyugat támogatói Oroszország híveihez képest.
  • Az orosz hatalmi érdekeket kiszolgáló európai szélsőjobboldali szervezetek három fő funkciót töltenek be:
    1. társadalmi-politikai destabilizáció (tagállami, közösségi és transzatlanti szinten),
    2. az orosz rezsim külső legitimálása (pl. ideológiai szinten vagy választási megfigyelőként),
    3. információszolgáltatás és dezinformációs tevékenység (orosz propaganda áramoltatása az uniós tagállamok irányába, illetve információszerzés).
  • E három fő funkció jól kimutatható a magyarországi szélsőjobboldali szervezetek, köztük a Jobbik tevékenységében és kommunikációjában is. Magyarország esetében ugyanis az orosz hatalomnak az Orbán-kormány hintapolitikája közepette kiemelten fontos a szélsőjobboldal, azon belül is főként a második legnagyobb párttá erősödött Jobbik befolyásolása, valamint a politikai spektrum Kreml-barát irányba történő eltolása, illetve társadalmi szinten a Nyugat-ellenesség felerősítése. Ezen keresztül pedig közvetve a magyar kormányra való nyomásgyakorlás, valamint az Európai Unió és a régió destabilizációja.
  • Az orosz vezetés és a Kreml-közeli orosz média több európai szélsőjobboldali erőhöz hasonlóan felhasználja a Jobbikot és annak vezetőit a Kreml aktuálpolitikai céljainak és EU-ellenes álláspontjának támogatására. Így például ahogy korábban az EU intézményei elleni kémkedéssel megvádolt Kovács Béla a Krímben volt „választási megfigyelő”, úgy később Gyöngyösi Márton és Szaniszló Adrienn is egyike volt azon európai szélsőjobboldali politikusoknak, akik részvételükkel legitimálták a kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk megyében megrendezett szavazást. Bár a Jobbik politikusai semlegességről beszélnek az orosz-ukrán konfliktus kapcsán, álláspontjuk teljes mértékben megfeleltethető az egyoldalú orosz propagandának, melynek terjesztése érdekében lakossági fórumokat is tartanak. Ennek jegyében a Jobbik folyamatosan igyekszik nyomást gyakorolni a magyar kormányra, hogy az ne teljesítse uniós és NATO-kötelezettségeit. Részben ezt szolgálja a párt által elindított népszavazási kezdeményezés is. A Jobbik energiapolitikai ügyekben is rendre az orosz érdekeknek megfelelő döntéseket támogat mind az Európai Parlamentben, mind Magyarországon. Utóbbi törekvések egyértelműen fenntartani, vagy növelni igyekeznek Magyarország energiafüggőségét, azaz a magyar nemzeti érdekkel ellentétesek.
  • Több más európai szélsőjobboldali párthoz hasonlóan a Jobbik is a jelenlegi orosz állami ideológiával fennálló „konzervatív” értékazonosság alapján legitimálja az orosz rezsimet. Ebben az ideológiai keretben – így a Jobbik kommunikációjában is – az Európai Unió egy hanyatló, az USA bábjaként működő szervezetként jelenik meg, míg az Oroszország által építeni kívánt Eurázsiai Unió reális alternatívának láttatják. Erre utal tanulmányunk címe is, amely egy Vona Gábortól származó idézet.
  • A Jobbik orosz érdekeket kiszolgáló politikája nem a szavazótábor igényeire reagál. A Medián 2014 végén készült kutatása szerint a Jobbik szavazóinak 48 százaléka is inkább az Egyesült Államokhoz húzna egy hidegháborús helyzetben, míg az oroszok felé csak 27 százalék. Tehát valami más áll az orosz érdekek iránti elkötelezettség mögött. A Jobbik számára nyilvánvalóan fontos, hogy – mivel Nyugaton erre pária-státusza miatt nincs esélye – keleti nagyhatalmak támogatását is élvezze. A francia Nemzeti Front esetében továbbá nemrég derült fény az orosz pénzügyi támogatásra. A Jobbik 2010 előtti tisztázatlan finanszírozási háttere, illetve az oroszoknak történő kémkedéssel gyanúsított Kovács Béla pártnak juttatott anyagi támogatása a Jobbik esetében is felveti ezt a gyanút.
  • A nyilvánosságot tekintve az ukrajnai konfliktus kiéleződésével az orosz befolyásolási törekvések a szélsőjobboldali orgánumokban egyértelművé és láthatóvá váltak. A legfőbb szélsőjobboldali véleményformálóként funkcionáló Kuruc.info a kétezres évek közepén még oroszellenes hangvételű volt, ma már azonban, egy éles váltást követően, a putyini politika szinte feltétlen támogatójának tekinthető. A magyar nyelvű orosz propagandaoldalak pedig gombamód szaporodnak az interneten – köszönhetően az orosz titkosszolgálatok által sikerrel alkalmazott úgynevezett aktív intézkedéseknek.
  • Az orosz befolyás jól láthatóan kiterjed a Jobbiktól jobbra elhelyezkedő szélsőséges szervezetek (pl. Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, Magyar Nemzeti Arcvonal, Honfoglalás 2000) orgánumaira, valamint a közösségi médiafelületekre is. Sőt, az általános tendencia az, hogy minél inkább kívül esik egy szervezet és annak infrastruktúrája a politika főáramán, annál könnyebben és tisztábban érvényesülhet az orosz hatalom irányából érkező hatalmi befolyás. Ezen szervezetek és orgánumaik (például a kárpátaljai és erdélyi revizionista törekvéseket propagálva) a regionális destabilizációban utazó Oroszország kezében veszélyes eszközzé válhatnak, így politikai és nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek – még akkor is, ha ezen törekvések támogatottsága elenyésző.
  • Az orosz befolyás nem kizárólag a szélsőjobboldali nyilvánosságban, de a fősodorú média egyes orgánumaiban (Magyar Hírlap, Echo TV) is tetten érhető. Egyes sajtótermékek munkatársai között is találhatunk olyanokat, akik azon túl, hogy nyíltan Kreml-barát álláspontot képviselnek, rendszeresen megfordulnak Moszkvában különféle politikai rendezvényeken.
  • Egyre több jel utal arra, hogy az orosz rezsim befolyásolási törekvései nem állnak meg a szélsőséges politikai nézeteket vallók köreiben. Az orosz vezetés általános célja az, hogy a társadalom minél szélesebb rétegében felerősítse a Nyugat-ellenes érzelmeket. Mindeközben a magyar kormány döntéseivel és kommunikációjával akarva vagy akaratlanul, de sokkal inkább elősegíti, mintsem akadályozza az orosz befolyásolási törekvéseket. A Jobbik szerepe ebben a vonatkozásban is egyértelmű: a szélsőjobboldali párt folyamatosan igyekszik még inkább oroszbarát politikára ösztönözni a kormányoldalt, különösen az ukrán válság esetében. Továbbá, immár a legerősebb ellenzéki pártként, a Jobbik politikai fenyegetést is jelent a jelenlegi kormányzó pártra.

 

A teljes tanulmány itt érhető el.

A kutatás – a Heinrich Böll Alapítvány támogatásával – a „Stratégiák a szélsőjobb ellen” c. projekt keretében valósult meg. Jelen tanulmányunk előzménye a kelet-európai szélsőjobboldali pártok orosz orientációját bemutató 2009-es elemzésünk (Oroszbarátok a jobbszélen), valamint az oroszbarát politikájuk révén a Kreml érdekeinek érvényesítését segítő európai szélsőjobboldali pártokat bemutató 2014-es tanulmányunk (Az orosz kapcsolat).

(A cím egy Vona Gábortól származó idézet. A pártelnök egy interjúban nevezte eurázsiainak magát, ami 2014. június 27-én a vzgliad.ru, magát semleges üzleti lapként definiáló [de a címoldalán vörös csillaggal megjelenő] orosz internetes újságban jelent meg.)

 

  • Frédi

    A FÜGGETLEN csendörség eredményes munkát végzett, és a kormánypárti néppárti politikusok 5:1 arányban győztek a szocialista ellenzékkel szemben.

  • István Tamasi

    – A cikk korrekt és tényszerű.
    – Sajátságos hogy Zazrivecz-vona /az ótvaros esküszegő/ a mutyivezérhez hasonlóan ázsiaiak között érzi jól magát.
    – A fotón látható 3 figura éppen arra készül hogy sorban tökön rúgják őket.

  • Sotonian

    Ez eddig is teljesen nyilvánvaló volt, Putinüt meg kell állítani mielőtt még késő lenne.

  • Jenő Mészáros

    Hé erdőirtók, a fűrészkorpát, fűrészport össze lehet ám
    préselni, s kiváló fa-brikett lesz belőle. Fűteni lehet vele. Van rá
    technológia. Nem muszáj hegyekben állva a szabadban tárolni, abban bízva, hogy
    majd a szél elhordja.

    Én szóltam…

  • Bözsike Vidám

    A derék osztrák nem hagy semmit kárba veszni. Pellet és brikett is készül Schweighofer romániai üzemeiben. Az sem zavarja különösebben, ha nemzeti parkokból kivágott fákat szállítanak neki. Legutóbb a Retyezát nemzeti park fáit vásárolta.

  • Forrest Gump

    Van bárkinek kétsége, hogy ez Magyarországon is így fog történni?

  • Mészáros Jenő

    Cseszd meg, a forintnak nincs is kamatszintje! Legalább is a tiédnek.
    0,1%-ot adnak érte, de háromszázszor ekkora kamatot kérnek.
    És még a 0,1 %-ot is megadóztatják.
    De azt is, ha csak felveszed a tegnap betett pénzedet. Ha jól jársz, a 95 %-t visszakapod.

    Valahogy az Eurónál is ugyanez e helyzet. Ott is ilyen kamatszintet harcolt ki nekünk Eltolcsy kurmányunk és bankrendszerünk.

    • Darázsvarázs

      Mennyi is 0.1-nek a háromszorosa? 0.3. Magyarországon nincs 0.3%-os kamat. A “tegnap betett pénzedért” sem 5%-os levonás van, hanem 0.5%-os. Tehát számolni nem tud, gondolkodni nem tud, és mégis belepofázik olyasmibe, amiről fogalma sincsen!

      • Mészáros Jenő

        Na kis barátom:

        Én háromszázszoros kamatról írtam, tehát nem értem a fejtegetésedet a
        háromszoros akármiről.

        A matematika mai állása szerint 0,1×300=30

        Tehát:

        Ennyit ad a bank: DIREKT BETÉT 1*2 HÓ 0,1%

        Ennyit kér a hitelért: Provident kölcsön

        500.000,-Ft összegű, 30 hónapos futamidejű kölcsön esetén a THM 24,89%

        Nos, valóban nem háromszázszoros, csak 249 szeres a különbség.

        De ha nagyon rákeresek, találok olyat is ahol meglesz a 30 %-os hitelkamat.

        ————————————————————————————

        A bankpénztári készpénzfelvétel díja bankonként változó, de kedvezőtlenebb
        esetben elérheti a 1,5 %-t. Ugyanakkor ez a számlán lévő összegre vonatkozik.
        Amennyiben valamilyen konstrukcióban lekötött betétről van szó, annak vannak
        további költségei, azonnali feltörés és kp. felvétel esetén. (PL. buktad a addig elért kamatot, a hozamot)
        Tehát a tegnap betett pénzedet soha nem kapod vissza, csak jónéhány százalékkal csökkentve.

  • Gergely Kóródy

    Pontosabban lehetne nemzetközi beruházásokba/vállalkozásokba anélkül, hogy attól kelljen rettegni, hogy a kormánytól annyira független jegybankelnök valamilyen kampány -vagy tőzsdei ügyletből kifolyólag bármerre elcseszi az árfolyamot, vagy csak mert venni akar még pár festményt

  • Vidéki

    2016. okt. 14.Origo “Nem híve a közös európai pénznem, az euró csehországi bevezetésének Andrej Babis cseh pénzügyminiszter”.

    Babiš szerint az euró bevezetése a cseh gazdaság számára azt jelentené, hogy
    kezességet vállalna az uniós külföldi tartozások egy részéért és
    elvesztené az egyik eszközét, amivel kezelheti a gazdasági válságokat.

    „Az eurozóna gazdasági projekt volt, de politikaivá vált.

    ÉN NEM AKAROK A GÖRÖG ADÓSSÁGÉRT VAGY AZ OLASZ BANKRENDSZERÉRT KEZESSÉGET VÁLLALNI,
    nem akarok ennem a rendszernek a része lenni, nem számunkra semmi jót nem hoz,

    nyilatkozta a volt pénzügyminiszter.

    Hozzátette, szerinte a közös valuta csak egy újabb olyan függőség, amivel „rólunk dönthetnek nélkülünk”.

  • József Kovács

    Ha most vezetnék be az eurót a nyugdíjasok sokat vesztenének vele,nagy bajba kerülnénk mint többség!!!

    • Player

      ezt jol megaszontad: bla-bla-bla

  • gmihaly

    Leeesett?

  • Player

    Euro a szent gral, vagyis delibabu.

    egyebkent sztem az Euro bevezetesevel a berek es arak is valtoznanak Europa szinture, ha nem is azonnal, de feltartozhatatlanul.

    viszont a legjobb a magyar gazdasagnak a dollar ($) bevezetese lenne. tudok is olyan orszagrol a holland antillakon (ahol hivatalosan a holland, de gyakorlatilag az angol a beszelt nyelv es Hollandiahoz tartoznak gazdasagilag es katonailag), akik dollart vezettek be. szoval barmelyik orszag bevezetheti a dollar ($) hasznalatat.

  • csaba

    ja,látjuk hogy az ellenzék(ha összefog mindenki mindenkivel) vesztésre áll,akkor változtassunk meg mindent.Ezek az ötletek vajon 2002 után miért nem merült fel?

  • Péter István

    Hát igen, a veszteseknek soha sem jó a választási rendszer, ezért aztán trükköznek és hazudnak. Így például, azokat is beszámítják a viszonyítási alapba, akik nem vesznek részt a választáson.

    • Vidéki

      Egy cigányzenész mondta:

      Ha nálunk a prímás rosszul játszik, nem a hegedűt cserélik le!

    • Gergely Sándor

      A győzteseknek még jobb. Így lehet egy érdektelenségbe fulladt népsavazást vagy nemzeti inzultációt 98 meg 99 %-os támogatásnak beállítani.

    • Bognár Attila

      – vagy pl. kinyilatkoztatják (a vesztesek!), hogy:
      “A haza nem lehet ellenzékben!” :O

  • lényeglátó

    Pofátlanok! összeget is előirnátok?

    Hogyan működtessük a
    demokráciát?

    (államigazgatási
    koncepció vázlata)

    10 fő
    választópolgár választ maga közül egy vezetőt (tizedes, lakóbizalmi, stb.)
    10 tizedes
    választ, maguk közül egy századost, önkormányzati testületi tagot.
    10 százados
    választ, maguk közül egy vezetőt, (községi polgármesteri szint)
    10
    polgármester választja a megyei önkormányzati képviselőt, városi
    polgármestert
    10 tízezres
    képviselő választ maga közül az alsóbb szint többségi szavazatával választ
    Országgyűlési képviselőt.10
    országgyűlési képviselő választja a megyei önkormányzati, (kis megyéknél a
    tartományi,Régió, önkormányzati elnököt)
    10
    önkormányzati elnök választja, (javasolja, kijelöli) az alsóbb szint
    bevonásával, maguk- közül a minisztereket, állam és kormányfőt.
    A vezetői
    szintek vezetőit a két alsóbb szint választói választják meg, és az alsóbb
    szintű vezetők kétharmados többséggel kezdeményezhetik a visszahívását!
    A vezető működéséért, ellenőrzéséért
    az alatta lévő kilenc fő, a választói, felelősek! A lényeg: minden elsőszámú vezetőt ismer, segít, támogat,
    ellenőriz, másik kilenc hasonló kvalitású, rangú társa, és így hatékonyabban
    érvényesül (het) a megválasztó közösség érdeke, leszorítható a „kiscsoport
    érdek”, vagy a korrupció lehetősége!
    Tapasztalatom szerint ez az a
    pont, amely tervemet ellenszenvessé teszi a mai rendszer élvezői számára,
    mert választott uraink nem kívánják a hatékony ellenőrzést!
    A tízfős vezetői szintek tartoznak
    havonta, heti eltolással, vagy szükség szerint találkozni, megválasztottjukat
    munkájáról beszámoltatni, ellenőrizni, működéséért felelősséget vállalni.
    A választók utasíthatják 2/3
    többséggel a vezetőjüket az általuk meghozott határozat képviseletére,
    illetve végrehajtására. Az ülések határozatait, álláspontjait rögzíteni kell.
    A választott testület a tagok 70%
    jelenléte esetén határozatképes. A határozathozatal ismét 2/3 s többséget
    igényel. A határozat a jelen nem lévőkre is kötelező. A távollevő testületi
    tag szavazata elfogadható, ha annak akaratnyilvánítása az adott kérdésben
    bizonyítható, pl. képtelefon, vagy Internetes aláírással hitelesített, vagy
    előzetesen írásban leadott szavazattal az adott kérdésben.
    Ha valamely kérdésben a tízfős
    testület dönteni nem tud, vagy a kérdés fontossága indokolja, úgy a
    megválasztó testület összehívásával beszéljék meg, és hozzák meg a döntést
    többségi szavazással.
    Ahol a helység lélekszáma az ezres-tízezres százezres stb. lélekszám közzé esik, ott
    a második, törtszavazattal (100-as, vagy 1000-es bíró) vezető a helyettes,
    vagy, társközség önálló vezetője legyen (lehet) a két alsóbb szintű vezető
    testület (100 fő) többségi szavazatú megválasztása útján.
    A felvázolt
    koncepció részletes működési, feladat, és hatásköri kidolgozása az
    érintettek, és álam igazgatási szakemberek bevonásával készíthető el.
    Utóirat: Akkor, amikor egy vállalat
    irányítása is többszintű, akkor bizony avítt, és egyáltalán nem hatékony a
    kétszintű államirányítás! A rendeleti
    (törvényi) utasításrendszer. Az eredmény visszacsatolása nélkül, megint csak
    a káoszt eredményezi, mert a korrekciós lehetőség kicsi, nehézkes. Mert ahhoz
    el kellene ismerni a törvény, (és a törvényhozók, rossz, silány munkáját!)

    (államigazgatási
    koncepció vázlata)

    10 fő
    választópolgár választ maga közül egy vezetőt (tizedes, lakóbizalmi, stb.)

    10 tizedes
    választ, maguk közül egy századost, önkormányzati testületi tagot.

    10 százados
    választ, maguk közül egy vezetőt, (községi polgármesteri szint)

    10
    polgármester választja a megyei önkormányzati képviselőt, városi
    polgármestert

    10 tízezres
    képviselő választ maga közül az alsóbb szint többségi szavazatával választ
    Ország

    gyűlési képviselőt.

    10
    országgyűlési képviselő választja a megyei önkormányzati, (kis megyéknél a
    tartományi,

    Régió, önkormányzati elnököt)

    10
    önkormányzati elnök választja, (javasolja, kijelöli) az alsóbb szint
    bevonásával, maguk- közül a minisztereket, állam és kormányfőt.

    A vezetői
    szintek vezetőit a két alsóbb szint választói választják meg, és az alsóbb
    szintű vezetők kétharmados többséggel kezdeményezhetik a visszahívását!

    A vezető működéséért, ellenőrzéséért
    az alatta lévő kilenc fő, a választói, felelősek! A lényeg: minden elsőszámú vezetőt ismer, segít, támogat,
    ellenőriz, másik kilenc hasonló kvalitású, rangú társa, és így hatékonyabban
    érvényesül (het) a megválasztó közösség érdeke, leszorítható a „kiscsoport
    érdek”, vagy a korrupció lehetősége!

    Tapasztalatom szerint ez az a
    pont, amely tervemet ellenszenvessé teszi a mai rendszer élvezői számára,
    mert választott uraink nem kívánják a hatékony ellenőrzést!

    A tízfős vezetői szintek tartoznak
    havonta, heti eltolással, vagy szükség szerint találkozni, megválasztottjukat
    munkájáról beszámoltatni, ellenőrizni, működéséért felelősséget vállalni.

    A választók utasíthatják 2/3
    többséggel a vezetőjüket az általuk meghozott határozat képviseletére,
    illetve végrehajtására. Az ülések határozatait, álláspontjait rögzíteni kell.

    A választott testület a tagok 70%
    jelenléte esetén határozatképes. A határozathozatal ismét 2/3 s többséget
    igényel. A határozat a jelen nem lévőkre is kötelező. A távollevő testületi
    tag szavazata elfogadható, ha annak akaratnyilvánítása az adott kérdésben
    bizonyítható, pl. képtelefon, vagy Internetes aláírással hitelesített, vagy
    előzetesen írásban leadott szavazattal az adott kérdésben.

    Ha valamely kérdésben a tízfős
    testület dönteni nem tud, vagy a kérdés fontossága indokolja, úgy a
    megválasztó testület összehívásával beszéljék meg, és hozzák meg a döntést
    többségi szavazással.

    Ahol a
    helység lélekszáma az ezres-tízezres százezres stb. lélekszám közzé esik, ott
    a második, törtszavazattal (100-as, vagy 1000-es bíró) vezető a helyettes,
    vagy, társközség önálló vezetője legyen (lehet) a két alsóbb szintű vezető
    testület (100 fő) többségi szavazatú megválasztása útján.

    A felvázolt
    koncepció részletes működési, feladat, és hatásköri kidolgozása az
    érintettek, és álam igazgatási szakemberek bevonásával készíthető el.

    Utóirat: Akkor, amikor egy vállalat
    irányítása is többszintű, akkor bizony avítt, és egyáltalán nem hatékony a
    kétszintű államirányítás! A rendeleti
    (törvényi) utasításrendszer. Az eredmény visszacsatolása nélkül, megint csak
    a káoszt eredményezi, mert a korrekciós lehetőség kicsi, nehézkes. Mert ahhoz
    el kellene ismerni a törvény, (és a törvényhozók, rossz, silány munkáját!)

  • Miklos Maroti

    Nagyon fontos a szabalyrendszer, teljesen mas csoportdinamika johet ki a vegen. Sajnos nagyon nehez azt elorejelezni hogy mi is fog tortenni az egyes szabalyrendszerekben, azaz milyen dinamika alakul ki. Az lenne a jo, ha egyszerre tobb modszert ki lehetne probalni, pl. a partok egyuttmukodesere vonatkozo szabalyok megyenkent masok lehetnenek, es akkor meg lehetne nezni hogy mi mukodik es mi nem.

  • Retel Tulio

    Eddig ez a legjobb ötlet amit olvastam. És hát igen a választási rendszert sürgősen modernizálni kell a 21. század adta igények és lehetőségek szerint.

  • Ági33

    A választási rendszerünknwk nemcsak maga a választási törvény a legnagyobb baja, hanem az a további jogi környezet, amely működését megbénítja. Média használata, plakáttörvény, választási körzetek, legfőbb ügyész és egyéb helyekre bebetonozott, interpellálhatatlan pártkatonák stb.
    Beszélgetés László Róbert választási szakértővel 3 percben:

    null – Via euronews: http://www.euronews.com/2017/07/26/european-commission-concerned-as-russia-sanctions-bill-passes-in-us-congress/

  • Karol Szekely

    dehogy valt be

  • Zoltan Hazafi

    Montenegrónál mi a helyzet? Már 12 évvel ezelőtt is Euróval fizettek.

  • Player

    a forint kellene nekik vagy a rubel

  • Bognár Attila

    Bocs, de már a régi görögöknél is…
    Athén lakosságának 15% volt szavazásra jogosult “szabad polgár” (mellesleg ugye mind férfi!) :O

  • gmihaly

    Erről felhomályosítani az olvasót, a későbbi választópolgárt, ez lenne a média feladata. De ők szereptévesztésben vannak, önjelölt negyedik hatalmi ágnak képzelik magukat.

  • gmihaly

    Hogy kerül a csizma az asztalra? És miért kellett ezen ennyi ideig kotlani?