PC

A Political Capital elemzőinek és vendégszerzőinek blogja a hazai társadalmi, politikai folyamatokról és ezek nemzetközi összefüggéseiről.

jobbik

Öt pontban a Jobbik támogatottságának alakulásáról

A Jobbik kapcsán a 2016-os év leginkább a belső hatalmi viszonyok átrendeződéséről, valamint a Fidesz-Jobbik küzdelem kiéleződéséről szólt. Elvileg mindkét folyamat hatással lehet a párt szavazóira, a pártpreferencia-mérések azonban az utóbbi egy évben nem mutattak komoly változást a Jobbik támogatottságában; a párt népszerűségvesztése 2015 folyamán jelentősebb volt. A legfrissebb október-novemberi kutatások alapján a választókorúak átlagosan 11 százaléka voksolna a Jobbikra, ami csak 1 százalékponttal marad el a 2015. végi mérésektől.

  1. A 2014-es országgyűlési választásokat megelőző évben a Jobbik támogatottsága az összes választókorú körében 9 százalék körül alakult. Mindeközben a kormánypárt népszerűsége tartósan erősödő pályát írt le. Az MSZP bázisa szintén stabilan, a Jobbikot 4-5 százalékponttal meghaladó szinten állt.
  2. A 2014 második fele és 2015 vége közötti másfél évben a Jobbik és a Fidesz támogatottsága épp ellentétesen változott. Az időszak első felében a kormánypárt jelentős népszerűségvesztését a Jobbikra szavazók arányának lassú, de tartós emelkedése követte. Utóbbinak tetőpontja 2015 második negyedévében volt, ami időben egybeesett a Fidesz hullámvölgyével. A menekültválság központi témává emelésével azonban megkezdődött a Fidesz visszaerősödése, és ezzel párhuzamosan a Jobbik gyengülése. A másfél év alatt megszerzett többletet Vona Gábor pártja fél év alatt veszítette el.
  3. Az elmúlt egy évben a Jobbik átlagos támogatottsága csak minimálisan, 1 százalékponttal csökkent. A Fidesz Jobbik-ellenes kampánya eddig tehát nem tekinthető túlságosan eredményesnek, de a két párt közötti nagy különbség fenntartását segítheti, valamint a másodlagos pártpreferenciákat tekintve csökkentheti a Fidesz-szavazók Jobbik iránti nyitottságát.
  4. A Jobbik a 2014-es országgyűlési választás után vette át az MSZP-től a legerősebb ellenzéki párt címet. Előnyét azóta is stabilan tartja, bár az elmúlt fél évben a szocialisták ismét közel kerültek a Jobbikhoz. Ez azonban nem a baloldali párt erősödésének tudható be, hanem a Jobbik lassú gyengülésének. Az MSZP lassan két éve nem tudja tartósan áttörni az akár lélektaninak is tekinthető 10 százalékos támogatottsági szintet, az összes választó körében.
  5. Azzal, hogy a Fidesz egyre intenzívebben támadja a Jobbikot és annak politikusait, óhatatlanul is azt üzeni a választók felé, hogy ezt a pártot tekinti a legveszélyesebb ellenfélnek az ellenzéki szereplők közül. 2017-ben már csak ezért is a Jobbik támogatottságában várható markánsabb változás, nem pedig az MSZP szavazótáborában.

 

A Fidesz, a Jobbik és az MSZP átlagos támogatottsága a választókorú lakosság körében (százalékos értékek a Medián, a Nézőpont, a Publicus, a Repulikon, a Századvég, a Tárki és az Ipsos/Závecz Research méréseinek átlagai alapján)

A módszertanról

Az elmúlt években a pártpreferencia-mérések terén több változás is történt. Egyrészt egyes intézetek ritkábban végeznek felméréseket, mint korábban, másrészt bővült az intézetek köre. Az eredmények pedig jelentős szórást mutatnak a pártok (főként a Fidesz) támogatottságában. Emiatt döntöttünk úgy, hogy a hosszú távú trendeket negyedéves összesített adatokon vizsgáljuk. Ennek során először minden intézetnek átlagoljuk az adott negyedévben végzett mérési eredményeit, majd az így kapott hét számnak (a Medián, a Nézőpont, a Publicus, a Repulikon, a Századvég, a Tárki és az Ipsos/Závecz Research méréseinek átlagai) kiszámoljuk az átlagát, és ezt tekintjük az adott párt átlagos támogatottságának a vizsgált negyedévben.

Megosztás