PC

A Political Capital elemzőinek és vendégszerzőinek blogja a hazai társadalmi, politikai folyamatokról és ezek nemzetközi összefüggéseiről.

jobbik

A Jobbik és Irán kapcsolata

Noha a Jobbik politikusai előszeretettel neveznek más pártokat „idegen érdekek” képviselőnek, ez a gyanú az elmúlt években épp a szélsőjobboldali párttal szemben fogalmazódott meg a legerősebben. Az alábbiakban a Jobbik és Irán kapcsolatát, a következő elemzésünkben pedig a párt Oroszországhoz fűződő viszonyát elemezzük. Irán szempontjából a Jobbik elsődlegesen az európai politikába való belépés lehetőségét jelenti.

A Jobbik és Irán kapcsolatának története egészen a párt alapításáig nyúlik vissza. Az Irán felé tanúsított közeledés tehát nem önmagában a „keleti nyitás” politikájának meghirdetésével függ össze, hanem más okokra is visszavezethető, így néhány meghatározó személy személyes kapcsolati hálójára, valamint egyes ideológiai és világpolitikai kapcsolódási pontokra. Ezek igazolható okok, szemben a párt – feltételezett és sosem bizonyított – iráni forrásból történő finanszírozásának hírével, amelyet csak az erre hivatott állami szervek tudnának vizsgálat tárgyává tenni.

pcblog_20140331_a

 Forrás: Jobbik.hu

A Jobbik és Irán viszonya a párt parlamentbe kerülése előtt

Bár Vona Gábor már 2003 februárjában Jemenben tett látogatást és tartott beszédet egy arab konferencián(i), az első jelentősebb, írásos külpolitikai állásfoglalását egy a Barikádban megjelent 2007-es cikkében körvonalazta. Iránt ekkor – nem kis túlzással – a muszlim világ vezetőjeként festette le.

„(…) Az Egyesült Államok monopolizálta világ remélhetőleg a végóráit éli. Képtelen lesz többfrontos harcra Kínával, Oroszországgal, az Irán vezette muszlim világgal és Latin-Amerikával. Ez utóbbival sokat nem tudunk kezdeni, de az első három felé igen is találnunk kell utat.”

A Jobbik külpolitikáját később markánsan meghatározó elemek tehát már Vona elnökségének elején megjelentek. Ebben a világnézetben nem pusztán a magyarok „keleti eredete”, valamint a kulturális és pragmatikus gazdasági érvek támasztják alá a „keleti nyitás” politikáját, hanem egy ennél mélyebb, komplex összeesküvés-elméletre, valamint a Nyugat összeomlásával kapcsolatos várakozásokra épülő ideológia is. Csak a Nyugat hanyatlásának és „gyarmatosítási szándékának” megfogalmazásával válik megmagyarázhatóvá, hogy miért is nemzeti érdeke Magyarországnak a Nyugattól való elszakadás és a keleti hatalmakkal való szövetségkötés.

Az Irán iránti fokozódó nyílt elköteleződést mutatta Vona Gábor 2008. október 23-i beszéde, melyben a pártelnök a 2009-es EP-választásokra Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnöktől kért választási megfigyelőket, és az Iráni Forradalmi Gárda segítségét. Egy 2008-as interjúban Vona a javaslatát Simon Peresz izraeli államfő kijelentésére hivatkozva indokolta: „Magyarország jelen pillanatban olyan ország, amelyet Izrael meg akar szállni vagy már megszállt. Simon Peresz kijelentésére gondolok, és ha a választások tisztaságára felügyelni kell, akkor azt Nyugat-Európától, az Európai Uniótól nem várhatjuk”(ii).

Az Irán-barátság és az Izrael-ellenesség (illetve az antiszemitizmus) szorosan összefügg a Jobbik ideológiájában. Ez pedig Irán számára is nyilvánvalóan fontos kapcsolódási pont, hiszen az Európai Unió államaiban kevés (és egyre kevesebb) olyan jelentősebbnek mondható pártot találhat, amely partner lenne az Izrael-ellenességben és antiszemitizmusban, mivel a nyugati muszlimellenes szélsőjobboldali pártok jelentős része egyben izraelbarát is.

A keleti nyitás másik fontos eleme az EU-ellenesség: a 2009-es EP-választást megelőzően a Jobbik „kiskátéja” a keleti piacszerzéssel és az Európai Uniótól való függőség enyhítésével indokolta a Kína, Oroszország, India, Japán, Irán és az arab országok felé történő „keleti irányváltás” politikáját.

A nyilvánosság előtt látható iráni kapcsolatrendszer ebben az időszakban csak pár főből állt, beletartozott Vona Gábor, Dr. H. Jahromi M. Afi étterem-tulajdonos és üzletember, Gyöngyösi Márton, a Jobbik későbbi külpolitikai kabinetjének vezetője és a mindenkori iráni nagykövet(iii). Ezeknek a személyeknek nagy szerepe lehetett abban, hogy Vona Gábor 2003-as jemeni látogatását követően pártszinten is történtek a nyilvánosság előtt is ismertté vált találkozók. Ali Irvash Reza iráni nagykövettel 2007-ben találkozott Vona Gábor a közös iráni és a magyar kulturális gyökerek erősítésére hivatott pilisvörösvári iráni kiállítás keretében. Az akkor frissen megválasztott európai parlamenti képviselő, Morvai Krisztina pedig 2009-ben látogatott Iránba egy „emberi jogi konferenciára”.

A Jobbik és Irán viszonya 2010 után

A Jobbik 2010-es parlamenti bejutásával az Iránnal kapcsolatos politika is új szintre emelkedett. A korábbi elszórtabb nyilatkozatokon és személyes kapcsolatépítésen túllépve az Iránnal kapcsolatos nézetek immár a párt külpolitikai tevékenységének szerves részévé váltak: elkezdődött az intézményes kapcsolatrendszer kiépítése a parlamenti és önkormányzati szinten egyaránt.

Vona Gábor 2011. áprilisban mutatta be a „IV. Béla tervet”, amely az Európai Uniótól és a multinacionális vállalatoktól való (szuverenitást sértő) nemzetközi függés megszakításának gazdasági eszközeként hivatkozik az Oroszország, Kína, Törökország, Közép-Ázsia, az arab világ és Irán nyújtotta gazdasági potenciálra.

A politikai kapcsolatok főbb dimenziói:

1. Irán külpolitikai törekvéseinek és atomprogramjának nyílt támogatása. A Jobbik parlamenti pártként több gesztussal és megnyilatkozással is védte Irán geopolitikai érdekeit, elutasítva az országot ért nemzetközi szankciókat. 2012 januárjában Hegedűs Tamás, a Jobbik frakcióvezető-helyettese tiltakozott az EU és az Egyesült Államok új szankciói ellen, azt egyszerre reális háborús veszélyként és „háborús hisztériakeltésként” minősítve a békés Irán ellen, „aki eddig nem támadott meg senkit”. A frakcióvezető-helyettes emlékeztetett arra is, hogy míg Irán nukleáris katonai potenciáljára nincs bizonyíték, „Izraelnek ezzel szemben közel 200 atomfegyvere van”. A Jobbik hangos tamogatoja az iran altal sok fele modon segitett szíriai rezsimnek is. A nyílt állásfoglalások közé tartozik az alább említett tüntetéseken és találkozókon kívül még például az iráni külügyminisztere repülőgépének Magyarország légteréből való kitiltása elleni tiltakozás 2011 végén . Legutóbb pedig a Jobbik üdvözölte az iráni atomdúsítás korlátozásáról szóló, a nemzetközi szankciókat enyhítő genfi megállapodást.

Mindezzel kapcsolatban látni kell, hogy a Jobbik Iránnal – és általában a keleti nyitással – kapcsolatos külpolitikája és agendája a szavazóközönsége számára érthetetlen, vagy egyenesen kevéssé tolerálható, következésképpen a párt külpolitikáját mozgató érdekek nem igazán a hazai pártpolitikai versenyhez köthetők.(iv) A Jobbik ezért operál rendre a közönsége által leginkább érthető antiszemita érvekkel amikor demonstratíve is kiáll Irán mellett, így például 2011. december 2-án „háborúellenes béketüntetés” keretében tiltakozott az Iránt sújtó szankciók és a nyugati „cionista” érdekek érvényesítése ellen. A tüntetésen felszólalt több jobbikos képviselő mellett Gyöngyösi Márton a parlament magyar-iráni baráti csoportjának elnökeként.

2. Hivatalos politikai kapcsolatépítés. A parlamentbe jutás után új intézményes színteret kapott az iráni kapcsolatépítés és lobbizás az országgyűlés új magyar-iráni baráti csoportja révén, melynek tagjai csak a Fideszből és a Jobbikból verbuválódtak, a jobbikos Gyöngyösi Márton vezetésével.

Találkozók kronológiája:

2010. november. Ifj. Hegedűs Lóránt vezette Hazatérés Templomban tartott fogadást az Attila Király Népfőiskola a szíriai, libanoni, iráni, malajziai és indonéziai nagykövetségek képviselői számára. A rendezvényen a Jobbik részéről többek között Vona Gábor és Morvai Krisztina tájékoztatták a párt „keleti nyitásának” részleteiről a diplomatákkal. Gyöngyösi Márton Simon Peresz „felvásárlási szándékáról” és az izraeli „ingatlanokkal kapcsolatos bűnügyekről” számolt be, Balczó Zoltán, az országgyűlés elnöke pedig a Jobbik álláspontját ismertette az EU és a „népirtó” Izrael közötti társulási szerződésről. Az eseményen angol fordítással levetítették Vona Gábornak az országgyűlésben a társulási szerződés megszavazásának napján elmondott beszédét. Az eszmecsere a Shiraz étterem által szervezett fogadással ért véget.

2011. január. Gyöngyösi Márton a Hanif Iszlám Kulturális Alapítvány Korán-bemutató programján vett részt és tartott előadást, ahol Hafiz Osman Sahinnak, az isztambuli Fatih dzsámi vezető imámjának előadásában hangzottak el Korán-idézetek. Az eseményen a jobbikos képviselők mellett katari, a marokkói, a palesztin, a maláj és iraki követek és diplomaták vettek részt.

2011. október. Több fős üzleti delegációs érkezett egy öt napos konferencia-sorozatra a Magyarország és Irán közötti kereskedelmi és befektetési lehetőségek felmérésére. A résztvevők a látogatás keretében egyaránt felkeresték a jobbikos Tiszavasvárit, Gyöngyöst és Gyöngyöspatát. Az iráni küldöttséget Tarlós István főpolgármester is fogadta, aki Staudt Gábor jobbikos képviselőt bízta meg a főváros és Irán közötti lehetséges gazdasági együttműködési formák kidolgozására. A konferencián Vona Gábor úgy fogalmazott: „Irán számára Magyarország a Nyugat, Magyarország számára Irán a Kelet kapuja”. Az együttműködési szándékról szóló dokumentumok aláírására és a látogatás lezárására a Hazatérés Templomában került sor, ahol többek között Vona Gábor, Gyöngyösi Márton, ifj. Hegedűs Lóránt lelkész, Dr. Saeed Seyed Agha Banihashemi nagykövet és Dr. H. Jahromi M. Afi, a Magyarországi- és Iráni Üzletemberek Baráti Társasága elnökeként szólalt fel.

2012. szeptember. A Jobbik Székesfehérvári Alapszervezetének négy tagja tett látogatást a budapesti iráni nagykövetségen. A találkozón a jobbikosok kiemelték az iráni néppel és kormánnyal vállalt szolidaritást a nagyhatalmakkal szemben, továbbá Izraelt agresszorként ítélték el.

2013. április. A Shiraz étteremben zajlott le tárgyalás a magyar-iráni kereskedelmi kapcsolatok bővítéséről a Teheráni Kereskedelmi-, Ipar- és Agrárkamara küldöttségével és az iráni nagykövettel. A találkozón Vona Gáboron kívül több magyar vállalkozó és megyei iparkamarai vezető és Dr. Jahromi H. Afi vett részt.

3. Testvérvárosi kapcsolatok. A Jobbik súlyának változását mi sem jelzi jobban, hogy egyrészt több jobbikos polgármesterek vezette önkormányzat hozott létre iráni testvérvárosi kapcsolatokat, így a Jobbik „fővárosaként” számon tartott Tiszavasvári 2011-ben hozott létre testvérvárosi kapcsolatot az iráni Ardabillal, míg 2012-ben Gyöngyöspata alakított ki hasonló kapcsolatot az egymillió lakosú Qummal. Másrészről most már az iráni politikusok is keresik a kapcsolatfelvétel lehetőségét, amelyre minden évben jutott egy-egy meghatározó találkozó.

Mindez azt mutatja, hogy a Jobbik és Irán kapcsolata egyre szélesebb iráni és magyarországi személyi, politikusi kört átfogó intézményes formát öltött az elmúlt években.

A kapcsolat háttere: pénz vagy politika?

Ideológiai szempontból a Jobbik meglehetősen kényes helyzetben van az Iránhoz fűződő kapcsolatát illetően. Egyrészt a választói egy kisebb része számára ugyan egyszerű gazdasági és külpolitikai előnyöket ecsetelő érveléssel is jól eladható a párt vonzódása az autoriter, Nyugat- és Izrael-ellenes iráni rezsimhez. Másrészről viszont az iszlám, és általában a keleti irányultság nehezen egyeztethető össze a Jobbik által deklarált keresztény identitással, valamint a párt és a szavazótábora általános idegenellenességével és külpolitikai érdektelenségével. Ezért is van szükség valamilyen átfogó világmagyarázatra, amely a Nyugat hanyatlása, a zsidó világ-összeesküvés, valamint magyar őstörténeti mítoszok mentén indokolja a keleti kapcsolatokat.

Nemzetközi politikai szempontból már egyértelműen kedvező a helyzet a Jobbik számára. A Jobbik és Irán kapcsolata ugyanis láthatólag mindkét fél számára alkalmas a politikai tőke növelésére. Irán esetében egyértelmű, hogy bármely európai parlamenti párttal kialakított kapcsolatrendszer segíti a nemzetközi elszigeteltség enyhítését, valamint az európai politika befolyásolását. A Jobbik számára pedig az Irán-barátság alkalmas nem csupán az Nyugat- és az Izrael-ellenesség kifejezésére, hanem arra is, hogy tényleges politikai súlyánál jóval hangsúlyosabb nemzetközi „szereplőként” tűnhessen fel a geopolitikailag meghatározó Irán szövetségeseként. Mindez a részben szintén Irán-barát politikát folytató Oroszországgal kialakított kapcsolatot is tekintve komoly nemzetközi hátszelet jelent a magyar szélsőjobboldali párt számára, amely ilyen „barátokkal” a háta mögött belpolitikai szinten sem lesz könnyen félreállítható.

Gazdasági szempontból bár egyes jobbikos és iráni politikusok és vállalkozók gyakran nevezik meg a magyar gazdaság, azon belül is elsősorban a mezőgazdaság potenciális piacaként Iránt, valójában a magyar mezőgazdaság sem volumenében, sem földrajzilag nincs igazán exportképes helyzetben. A szankciókkal sújtott Irán részéről ugyanakkor nyilvánvalóan fontos az Európával folytatott kereskedelmi kapcsolat, azonban komoly gazdasági partnerként a nagy nyugati országok jöhetnek elsősorban szóba. Így nem meglepő, hogy néhány testvérvárosi kapcsolaton kívül komoly iráni befektetés nem jött létre Magyarországon. A perzsa állam számára a magyar kapcsolat nem önmagában, hanem az Európai Unió politikai és gazdasági piacára való belépő pontként lehet fontos, csakúgy, mint más keleti országok esetében.

Ami a sokak által emlegetett, ám nyilvános adatok alapján alig elemezhető pártfinanszírozás kérdését illeti, Irántól nem áll távol a számára fontos külföldi radikális szervezetek anyagi finanszírozása(v), és a Jobbik is rendelkezik olyan érdekérvényesítési képességgel a magyar politikai rendszerben, amely jól jöhet a magyarországi üzleti érdekeltségekkel rendelkező iráni üzleti körök számára. A kölcsönös előnyökre utal, hogy a hazai iráni közösségben meghatározó Dr. Jahromi H. Afi által tulajdonolt, a Shiraz éttermet is működtető Shiraz Kft-vel még 2011-ben is 3,2 milliós megbízási szerződést kötött a Jobbik az “Iráni küldöttséggel kapcs. (sic!) szervezési fel. szakmai programok előkészítése, lebonyolítása” céljából. A pártfinanszírozási kérdést veti fel a Jobbik korábbi, parlamenti időszakot megelőző zavaros pénzügyi helyzete is. A párt ugyanis 2003-as megalakulása után 2010-ig nem közölte törvényileg kötelező éves finanszírozási kimutatását, emiatt a Legfőbb Ügyészség is vizsgálatlorot kezdeményezett 2010. januárban. A vizsgálat hatására a párt által 2010. januárjában közzétett beszámoló szerint a szervezet éves pénzforgalma 2004 és 2009 között csak 1-3 millió forint között alakult, amely a hvg.hu értékelésében egy „kisebb családi bt.” forgalmával egyenértékű, és közel sem ad számot például a 2009-es EP-választás feltehetőleg több tíz vagy akár százmilliós nagyságrendet elérő kampányáról. A párt gazdálkodásával több szervezet is foglalkozott korábban, sajtóinformációk szerint Gulyás József, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának korábbi tagja úgy vélte, hogy a bizottságban korábban, azaz 2010 előtt felmerült a párt orosz- vagy iráni forrásból történő finanszírozása, ám konkrét részletek tisztázására nem került sor. Ugyancsak sajtóértesülések szerint a Jobbik pénzügyei terítékre kerültek a CIA-nál is 2009-ben.

Mindezek ellenére a párt külföldről történő finanszírozása továbbra sem egyértelműen bizonyított. Ráadásul ma már parlamenti pártként összehasonlíthatatlanul kedvezőbbé váltak a Jobbik anyagi lehetőségei, így a 2010 utáni erősödő kapcsolatrendszert pusztán a hipotetikus finanszírozási függőség alapján még kevésbé lehet magyarázni, mint bármikor korábban. Legfeljebb azt lehet feltételezni, hogy a párton belüli erőviszonyok szempontjából is érdekes a külső finanszírozás, amennyiben létezik egyáltalán. Egyes politikusok párton belüli karrierjében ugyanis komoly szerepet játszhat a pártnak hozott anyagi támogatás.

Irán szempontjából azonban nem feltétlenül a konkrét személyek az elsődlegesek, hanem a kapcsolatokból származó információk és az európai politikába való belépés lehetősége.

 


(i) Vona Gábor a budapesti palesztin nagykövetség egy munkatársának meghívására a Jobboldali Ifjúsági Közösség képviseletében vett részt a jemeni rendezvényen, ahol a független palesztin állam létrehozása érdekében szólalt fel a Szaddám-barát jemeni Baath Párt rendezvényén.

(ii) Simon Peresz izraeli államfő 2007 októberében a tel-avivi Kereskedelmi Kamarák Szövetségének díszvacsoráján elhangzott beszédében viccelődve úgy fogalmazott, hogy az izraeliek felvásárolják Manhattant, Magyarországot, Romániát, Lengyelországot. Az izraeli államfő szóvivőjének akkori közleménye szerint Peresz senkit nem akart megsérteni, nem arra szólított fel, hogy üzletemberek “legyenek úrrá egyik vagy másik államon”, de elismerte, hogy szerencsétlenül fogalmazott.”[ii]

(iii) Sajtóértesülések szerint Gyöngyösi hatása fedezhető fel abban, ahogyan az Irán felé való közeledés a Jobbik külpolitikájának egy kiemelt törekvésévé vált. Dr. H. Jahromi M. Afi iráni származású fogorvos diákként érkezett 1992-ben és azóta él Magyarországon (itt alapított családot, felesége magyar). Jahromi Afi magánpraxisa mellett a Shiraz étterem tulajdonosaként és a Magyarországi- és Iráni Üzletemberek Baráti Társaságának elnökeként a hazai iráni közösség egyik meghatározó alakja, kapcsolattartói szerepét tovább erősíti, hogy egy időben az iráni nagykövetséggel is munkaviszonyban állt.

(iv) A muszlim-téma érzékenységét mutatja Vona Gábor 2013. őszi törökországi útja, melynek során a pártelnök egyes párttársai megdöbbenésére az iszlámot az „emberiség utolsó reményének” nevezte a „globalizáció és liberalizmus sötétségében”, sőt a kereszténységgel szemben az iszlám hitnek tulajdonított nagyobb közösségi-kohéziós erőt.

(v) A The Washington Institute elemzése alapján Irán évenként 100 és 200 millió dollár közötti összeggel támogatja a libanoni siíta Hezbollah terror-szervezetet, továbbá a Hezbollah és Irán egyaránt támogatást nyújtottak az Al-Qaeda terrorista hálózatna. A szíriai polgárháborúban Irán katonai és financiális segítséget biztosít az Asszad-rezsimnek, Szíriát egyenesen Irán „35. tartományának” tartva .Emellett Irán általában is támogatta az „arab tavasz” különféle forradalmi csoportjait az „iszlám ébredés” jegyében.

(Az elemzés a Kidma március 30-án rendezett konferenciáján tartott előadás szerkesztett változata.)

Megosztás