(Újra) orosz „béketeremtés” Szíriában

pc_blog_teaser_20161013

Az orosz propagandát közvetítő közép-európai orgánumok október második felében régóta folyamatban lévő ügyeket melegítettek fel. A NATO-Oroszország ellentétre fókuszálva próbálták igazolni az orosz háborús bűncselekményeket Szíriában, az amerikai elnökválasztási kampányban pedig tovább támogatták a Kremlt és Putyint dicsérő Donald Trumpot. A propaganda igyekezett megtorpedózni az EU-Kanada szabadkereskedelmi egyezményt (CETA), hiszen bármilyen újabb nyugati kereskedelmi övezet tovább rontaná a Kreml amúgy sem túl fényes piaci pozícióit az öreg kontinensen.

Orosz-amerikai szembenállás Szíriában

Az Egyesült Államok-Oroszország szembenállás tovább éleződött Szíriában, az ideiglenes tűzszünet összeomlásának következtében, mivel az amerikaiak nem asszisztáltak a civil és katonai célpontokat egyaránt támadó orosz bombázásnak. Miközben tehát Oroszország kedvező helyzetbe került a katonai konfliktusban, előnyét még inkább növelni igyekszik a propaganda segítségével. Egyrészt Oroszországot és szövetségeseit ismételten a béke védelmezőjének próbálják beállítani. A békét azért is kell ilyen buzgón védeni az oroszoknak, akinek a katonái – állítólag – jórészt amúgy is csak „humanitárius segélyt osztanak a szíriai népnek”, mert az Egyesült Államok nem hajlandó például az iszlamista Al-Nuszra Front ellen fellépni. Ugyanis az állítólagos „B-terv” részeként az USA velük válthatja le az Asszad-rezsimet. Ezzel annyi a probléma, hogy az Egyesült Államok egyik drónja végzett például az Al-Nuszra Front egy magas rangú vezetőjével, valamint később sem adták fel ezeket az akciókat a Pentagonnál. Ahogy arról is elfeledkezett a propaganda, hogy orosz bombák maradványait találták meg az ENSZ konvoj bombázásának a helyszínén, s pont ez vezetett a tűzszünet végéhez. Egy cseh oroszbarát oldal egyenesen Asszadot idézi, aki szerint a szír kormányerőket ért amerikai légitámadás nem lehetett véletlen, hiszen a rákövetkező támadás az Iszlám Állam részéről az USA felelősségét veti fel a terroristák támogatásában.  A cikkek arról nem számolnak be például, hogy legalább a gyanúja felmerül annak, hogy Oroszország és a szír kormány kórházakat bombázhatott. Azt sem tudja meg az olvasó, hogy körülbelül 300 ezer ember ragadt az oroszok által támadott keleti városrészben.

Forrás: Világlátó
Forrás: Világlátó

Az orosz dezinformációs gépezet szokásos fordulata szerint Közép-Kelet-Európa „egy agresszív hatalom”, az Egyesült Államokat kiszolgáló NATO kezében van. Szergej Lavrov egyik ehhez kapcsolódó érve éppen az, hogy Amerika Oroszország-politikája „agresszív russzofóbián” alapul, ami ráadásul valós biztonságpolitikai kockázatokat vet fel Oroszország számára a NATO jelenlét növelésével az orosz határok mentén. Persze az valahogy kimarad mindebből, hogy Oroszország katonai beavatkozása Grúziában, a Krím-félszigeten, vagy éppen Kelet-Ukrajnában mennyire idézte elő a NATO védelmi reakcióját. A propaganda-üzem azonban egy ponton önellentmondásba keveredik, amikor a NATO gyengeségéről írnak, tudniillik a NATO ma már „képtelen” megvédeni európai szövetségeseit – köztük Magyarországot – egy háború esetén. Ezt egy amerikai altábornagy, Ben Hodges szavaira alapozzák.  Az idézett beszéd egyébként létezik, viszont ebben csak arról van szó, hogy Oroszország a Balti Államokat tudná elfoglalni órák alatt, a szöveg a többi tagállamról nem ejt szót.

Putyin elnökjelöltje: Trump

Az orosz propagandaoldalak Kelet-Közép-Európában átvették Donald Trump kampányüzeneteit Oroszországgal kapcsolatban és ezeken keresztül próbálták meggyőzni az olvasókat arról, hogy csak egy Trump adminisztráció működne együtt Putyinnal az Iszlám Állam megsemmisítésében.

"Donald Trump meggyőző sikere az első elnöki vitán."
“Donald Trump meggyőző sikere az első elnöki vitán.”

Míg a propaganda szerint Donald Trump akár szövetségesként is el tudná képzelni Oroszországot, Hillary Clintont a főáramú, „neoliberális” politikája okán támadják. Állításaik szerint Donald Trump megnyerte a második vitát is, mivel végre használni tudta az agresszív stílusát és a vitában érintett témakörök is neki kedveztek. A Kremlin-barát média viszont lemaradhatott arról, hogy nevesebb lapok, a CNN és a Yougov felméréses szerint is Hillary Clinton jött ki győztesen a megmérettetésből. A legradikálisabb, Trump Bill Clinton hűtlenségére rájátszó retorikájába illeszkedő, kijelentés arról szól, hogy Hillary Clinton férje nőügyeit úgy tudta kiheverni, hogy a spiritualizmushoz fordult. Tényként közlik, hogy Clinton halott emberekkel, például Eleanor Roosevelttel konzultált, bár Jézust már nem akarta megidéztetni, mert az „túl intim” lett volna számára. Ezzel valójában egy 1996-os konteót élesztettek fel, habár az szeánszokat még nem említett…

A Kreml számára az amerikai elnökválasztás kimenetele kétség kívül döntő fontosságú, amint azt a Wikileaks legutóbbi botránya is igazolja. A Fehér Ház első ízben vádolta meg az orosz vezetést, hogy közvetlenül beavatkozik az amerikai elnökválasztásba azzal, hogy segítette a demokrata kampány prominensei által használt e-mail fiókok illegális feltörését, illetve az adatok Wikileakshez juttatását.

Az biztos, hogy a külpolitikát hanyagoló „lame duck” Barack Obama után a külpolitikai „héjaként” ismert Clinton nem nézné ölbe tett kézzel például a szíriai orosz bombázásokat.

CETA

Oroszország az Észak-Atlanti kereskedelem bővítésére tett minden lépést ellenez, mely tovább csökkenthetné a Kreml amúgy is lefelé ívelő kereskedelmi részesedését az európai piacon. A CETA meghiúsítása nem feltétlenül közvetlen célja a propagandának, inkább eszköz arra, hogy az ehhez nagyon hasonló, de még formálódó amerikai-európai szabadkereskedelmi megállapodás (TTIP) ne lépjen életbe.

A CETA-át a TTIP-hez hasonlóan gmo-érveléssel támadják. Egy cikkíró szerint például a Kanadában előállított növényi eredetű alapanyag több mint 40 százaléka génmódosított, habár erre semmiféle bizonyítékot nem szolgáltat. Egy másik cikk állítása szerint Kanadában  37 millió méh pusztult el, miután elkezdtek GMO-s kukoricát terjeszteni, amely szintén légből kapott adat.  Az európai CETA-ellenes tüntetéseket sem mulasztották el megemlíteni a propagandaoldalak. Ezek kapcsán leírták, hogy a kritikusok szerint az egyezmény „megmérgezi Európát”, veszélyezteti a helyi mezőgazdaságot, valamint „a vállalatok diktatúráját” hozza létre.

A magyar oroszbarát oldalak ráadásul kijátsszák a magyar kormány retorikájában legutóbb az 1956-os megemlékezésen felbukkanó „Brüsszel-Budapest konfliktust”. Érvelésük szerint ugyanis az Európai Tanács egy antidemokratikus és átláthatatlanul működő szervezet, amely az Európai Bizottság utasításai alapján akarja a tagállamokra rákényszeríteni a szabadkereskedelmi megállapodást. A kijelentéssel csupán az a gond, hogy egyrészt az ET-ben a demokratikusan megválasztott állam vagy kormányfők ülnek, például Orbán Viktorral együtt, másrészt pedig az Európai Bizottság fölött éppen az ET dominanciája érvényesül az uniós döntéshozatalban.

A visegrádi országok kiemelt célpontjai a Kreml dezinformációs kampányainak. Ennek bemutatására tavaly a Political Capital, a szlovák Globsec Policy Institute és a cseh European Values Think Tank összefogásával elindult a Kreml-figyelő, amely többek közt a közösségi médiában is elszaporodó orosz propagandára hívja fel a figyelmet kétheti rendszerességgel. Az eredeti jelentés linkje elérhető itt: http://www.cepolicy.org/publications/information-war-monitor-central-europe-october-2016-part-1

  • AMI Szerkesztőbizottság

    A CETA és s TTIP “szabad”kereskedelmi paktumok mellett elég gyenge érv, hogy azért jó, mert az “orosz” “propagandaoldalak” támadják. A CETA és a TTIP ellen ennél sokkal erősebb érvek vannak nyugat-európai szervezetektől, vagy akár az amerikai Taft Egyetemtől is. Az író klasszikus taktikát alkalmaz: valamit az ellenfél szájába ad, ezt felnagyítja, majd diadalittasan megcáfolja. 37 millió méhvel jön, ami tényleg baromság, de pl. az európai baloldali szervezetek nem a méhekkel támadják a CETA-t és a TTIP-t, hanem mert antidemokratikusan tárgyalják, az extraprofit érdekeit nézik, ártanak a munkásjogoknak és a környezetnek, az államok perelhetőségéről nem is beszélve…

  • DC

    A cikk nem a CETA vagy TTIP mellett vagy ellen érvel. Csupán felhívja a figyelmet a propagandára, amely manipulációval és hazugságokkal próbálja ellehetetleníteni az európai polgárok autonóm döntéshozatalát, eltorzítva a demokratikus vitát. A lényeg, hogy a Kreml saját geopolitikai céljait követi, tekintet nélkül arra, hogy mi lesz pl. Magyarországon a demokratikus döntés a kérdésben. A kritika szájába az oroszbarát propaganda adta a hazugságokat, a cikk ezt kritizálja, legyen szó egy megállapodásról, az atomfegyverekről vagy Szíriáról.

  • Bendegúz Vaszilij

    A propaganda mindkét oldalon jelen van mint hadviselés. A tény az, hogy Clintonné lehet a világ veszte . Tudjuk hogy ott nem a rátermettség, hanem a pénz ereje dominál.

  • TZ

    Kösz, jól sikerült ez a cikk is! Végre valakik erről is írnak!