Civilizációs válás előtt áll Oroszország és Európa

Fotó forrása: euromaidanpress
Fotó forrása: euromaidanpress

A Nyugatnak meg kell értenie az orosz katonai gondolkodást ahhoz, hogy hatékony válaszlépésekkel tudjon reagálni a Kreml lépéseire. Nem valószínű, hogy Oroszország megszállná a balti államokat, viszont Fehéroroszországra idén érdemes lesz odafigyelni. Interjúnk Jānis Bērziņš-szel, a rigai Nemzetvédelmi Egyetem Biztonsági Stratégiai Kutatóközpontjának igazgatójával. 

Bár a „hibrid hadviselés” a leggyakrabban használt kifejezés Oroszország ukrajnai beavatkozására, még sincs szakmai konszenzus a jelenség meghatározására. Ön egy korábbi tanulmányában azt írta, hogy a „hibrid” rossz kifejezés és az „új generációs háborút” kellene használni helyette. Kifejtené, hogy miért?

A „hibrid” terminussal az 1990-es évek elején jellemezték a hadviselést, majd Frank Hoffman nyomán vált elterjedtté, aki a Hezbollah taktikáját írta le ezzel a korai 2000-es évek Izrael-Hezbollah konfliktusa alatt. A probléma ezzel a definícióval, hogy nem tükrözi a teljes orosz stratégiai spektrumot, habár része annak. A fogalom vonzereje abból ered, hogy a „hibrid” kifejezés bármit jelenthet. Divatos kifejezéssé vált Skip Davis tábornok után, aki ezt egy NATO-eligazításon használta, mindazonáltal ő maga mondta el nekem, hogy sosem szerette volna, hogy a „hibrid” kifejezés bevett frázissá váljon.

Az orosz hadsereg levéltári feljegyzéseinek 25 évnyi tanulmányozása során világossá vált, hogy az oroszok úgy utalnak magukra, mint akik az „újgenerációs hadviselés” stratégiáját folytatják. Röviden a kiindulópont az aszimmetrikus háború, amelynek fő elemei az alacsony intenzitású konfliktus, a hatodik generációs hadviselés és a hálózatközpontú hadviselés, míg a reflexív irányítás (az ellenség arra való rákényszerítésének művészete, hogy azt csinálja, amit te akarsz) egy kiegészítő eszköz. Például a hatodik generációs hadviselés a közvetlen érintkezésmentes hadviselésről szolt, amelynek során komoly precíziós tüzérséget használtak (mint az Öböl-háború idején zajló Sivatagi Vihar alatt).  A kiberhadviselés ugyanis előrevetíti a kisebb katonai csapatok bevetését ugyanazon információs térben. Ez pedig nem hibrid hadviselés többé.

Szakértői konszenzus híján hogyan képesek például a NATO szakértői felmérni azt a fenyegetést, amivel nap mint nap szembesülnie kell a katonai szövetségnek?

Az a gond, hogy a szakértők nem olvassák az orosz szakirodalmat. Ehelyett megpróbálják az orosz stratégiát a nyugati koncepcióba némi leegyszerűsítéssel beleilleszteni Meg kellene tanulniuk úgy gondolkodni, mint egy orosz katonatisztnek. El kell fogadnunk, hogy az oroszok másképp gondolkodnak, teljesen más katonai kultúrával rendelkeznek, ez pedig a sajátos történelmi fejlődésüknek tudható be. Emellett nélkülözhetetlen annak megértése, hogy az oroszok nem a Nyugat részeként, sokkal inkább egy eurázsiai országként határozzák meg magukat. A Nyugat fontos partnerük ugyan, számos ügyben eltérő érdekeket képviselnek. Az Egyesült Államoknak tulajdonítják továbbá az Iszlám Állam létrejöttét, illetve a globális terrorizmus elterjedését, annak ellenére, hogy ez egy végtelenül leegyszerűsített magyarázata a jelenség eredetének. Az a meggyőződésük, hogy a Nyugat tevékenysége veszélyezteti a biztonságukat. Nélkülözhetetlen tehát a kritikai gondolkodás. Hogy egy magyar katonától hallott amerikai mondással éljek: nem a dobozon kívül, hanem doboz nélkül kell gondolkodni.

Tanulmányában azt is írja: az Ukrajnában meglévő újgenerációs hadviselés javarészt aszimmetrikus hadviselésből és az alacsony intenzitású konfliktusokból állt. Mi a véleménye a Kijev által hozott intézkedésekről?

Először is, az ukránok rendkívül felkészületlenek voltak, de később elképesztően jól és gyorsan megszervezték magukat. Mindazonáltal egyértelmű, hogy bőven vannak hiányosságaik, mind kiképzési, mind pedig informatikai szempontból. Az alacsony intenzitású hadviselés az aszimmetrikus hadviselés egyik formája. Ennélfogva az irány, ami ezzel foglalkozik, szintúgy aszimmetrikus kell, hogy legyen. Vagyis az ukránoknak ugyanazon taktikát alkalmazva kell kiaknázniuk ugyanazon képességeiket, hogy erősebbé váljanak, mint az ellenségeik.

Gerasimov tábornok véleménye szerint minden egyes konfliktusnak megvannak a maga szabályai, amelyek  egyedi megoldásokat és értelmezéseket igényelnek. Ezt számításba véve mennyire nehéz megjósolni a Kreml stratégiáját? Mennyiben különbözik például az ukrajnai konfliktus a grúz háborútól?

Különös figyelmet kell szentelnünk ennek az elgondolásnak. Az orosz stratégia nagymértékben épít Clausewitz-re, illetve merít Sun Tzuból is: arról szól, hogy stratégiai céljainkat a lehető legkisebb erőfeszítéssel valósítsuk meg. Vagyis a katonai konfliktusok jóval többek, mint egyszerű fegyveres összeütközések, inkább a katonai és nem katonai felállás egyfajta kombinációját alkotják. Ebből következik, hogy az egyes konkrét taktikai célok és háborús színterek másfajta stratégiát igényelnek. Például az ukrajnai háborús tapasztalat egy alacsony intenzitású harcászati tapasztalat, szemben a grúziai konfliktussal, ami hagyományos konfliktus volt.

Beszéljünk a totális információs háború természetéről, amely az orosz katonai terminológiában a szárazföldi, tengeri és légi hadviseléssel egyenértékű. Fő célja a zavarkeltés, nem pedig a meggyőzés. Képes Európa megnyerni a dezinformációs háborút? Mi lenne a legjobb stratégia ezzel a harcmodorral szemben, és mit tanácsolna a közép-kelet-európai országoknak?

Ez a fajta információs hadviselés csak már meglévő ellentétek fennállása esetén működőképes. Például valóban meggyőző-e az az állítás, hogy az oroszok befolyásolták az amerikaiakat az elnökválasztáskor, hogy ezzel segítsék Trump győzelmét? Nekem meggyőződésem, hogy Trump az oroszok segítségével, de anélkül is megnyerte volna a választást. A Brexit vajon az orosz befolyás következménye volt? Természetesen nem. A kérdés inkább az, hogy a nyugati politikusoknak és köztisztviselőknek mély önkritikát kell-e gyakorolniuk a nyugati politikai rendszerrel szembeni nagyfokú társadalmi elégedetlenségért. Ugyanis az oroszok éppen ezzel operálnak, legitimációs válságba próbálják taszítani a nyugati demokráciát. Ennek kivédésére összetett stratégiát kell felépítenie a Nyugatnak. Vegyük sorra:

  • Szükséges az információs környezet és az ellenállóképesség folyamatos ellenőrzése: például az információs folyamatok technológiai szintű felülvizsgálata, illetve annak a felmérése, hogy mekkora a hajlandóság az ország védelmére, illetve mekkora az állami intézményekbe vetett bizalom.
  • Elkerülhetetlen az információs térben történő ellenséges tevékenység széleskörű vizsgálata, beleértve az internetet, a médiát és a közösségi felületeket.
  • Növelni kell az ellenállóképességet a kognitív szinteken: ez a legösszetetteb folyamat. Egyrészt fel kell deríteni az ellenfelek stratégiai céljait és a végrehajtásukhoz szükséges eszközeit. Mindemellett nemzeti szintű stratégiai kommunikációs programokat kell létrehozni a saját társadalmunk megnyerésére. Nagyon fontos a kritikai gondolkodás fejlesztése, ez a legjobb módja a biztonságos információs környezet megteremtésének a demokratikus szabadságjogok feladása nélkül. Kiemelten kell ügyelni a magas színvonalú újságírásra, mivel a post-truth jelenség legfőbb mozgatórugói a szakma elüzletiesedése és a politikusok mediatizált gondolkodása. Meg kell találni továbbá a kormányok és a társadalmak közvetlen, médiától mentes érintkezési felületeit, amelynek keretében a politikusok és az állami tisztségviselők érthetővé tudják tenni politikai tevékenységeiket, illetve közvetlen visszacsatolást is kaphatnak az állampolgároktól.

Hogyan értékeli az Európai Unió Oroszországgal szembeni szankciós politikájának jelentőségét? Magyarország miniszterelnöke azzal érvelt, hogy „a nem gazdasági problémákat nem lehet gazdasági eszközökkel” megoldani. Ezzel szemben Edgars Rinkēvičs lett külügyminiszter azt nyilatkozta, hogy a szankciók elérték a céljukat. Ön szerint létezik bármilyen más eszköz, amivel a Nyugat nyomás alatt tudná tartani a Kremlt?

A szankciók büntetésként sikeresen működtek, de nem voltak képesek eltántorítani Oroszországot a Krímtől vagy Kelet-Ukrajnától. Ahogyan azt egy magas beosztású orosz politikus nemrégiben kijelentette: Oroszország és Európa civilizációs válás előtt áll. Moszkva és a kontinens stratégiai érdekei egyre inkább eltérnek, egyre egyértelműbb, hogy Oroszország hajlandó akár a katonai erejét is bevetni a céljai megvalósításának érdekében. Az egyik járható út az erőből történő párbeszéd, az orosz stratégia célkitűzések megértésével. A másik a közös érdekek megalkotása és a Kreml megértetése azzal kapcsolatban, hogy számára sokkal inkább megéri együttműködni. Ez a valóságban nagyon nehéz.

Rigában a lett lakosság 40 százaléka oroszajkú. Hogyan próbálja ezt a Kreml eszközként használni saját befolyásának növelésére?

Nagyon csekély eredményt képes elérni. Az oroszul beszélő lakosság nem egységes, nem gondolom, hogy ők valamiféle ötödik hadoszlop lennének. Mindenesetre a kutatások szerint nem akarnak sem Oroszországban, sem egy Oroszország által megszállt területen élni. Inkább mennek egy másik európai uniós országba, mint Oroszországba vagy a FÁK államok valamelyikébe.

Sir Richard Shirreff korábbi NATO-tábornok tavaly könyvet írt a NATO és Oroszország közelgő háborújáról, katonai fikciójában az oroszok megszállják a Baltikumot. Mi a véleménye erről a kvázi jóslatról, van bármi alapja Shirreff forgatókönyvének?

A katonai tervezésnek minden forgatókönyvvel számolnia kell, beleértve a Baltikum Oroszország általi megszállását is. Valószínűnek tartom, hogy az orosz vezérkarnak vannak ilyen szcenáriót tartalmazó tervei, mégsem gondolom, hogy az oroszok elsődleges célpontja a Baltikum lenne. NATO-tagok vagyunk, és a területeinken lévő szövetséges csapatok fejlettsége alkalmas az elrettentésre. Szerintem inkább a FÁK-államokra érdemes figyelni, amelyek nem tagjai a NATO-nak, illetve az Európai Uniónak sem. Sokan úgy gondolják, hogy a 2017-es szeptemberi ZAPAD hadgyakorlat problémákat okozhat majd Fehéroroszországnak. Ez persze spekuláció.

  • László Nagy

    Cikk forrása: Euromaidanpress. :)))))))
    Szénné röhögtem magam. :)))))
    Valami hitelesebb nem volt? Hm?

    • PCblog

      Az a kép forrása. Nem cikk, hanem interjú, nem àtvétel, saját anyag.

    • nevetőharmadik

      Tényleg vicces, amikor valaki nem tud olvasni, de úgy csinál, mintha :)

    • Andras Racz

      Rohogni legfeljebb a sajat ostobasagodon erdemes.
      Az euromaidanpress ugyanis csak a foto forrasa, hm? :)

      Janis Berzins pedig regota azon a velemenyen van, amit itt is elmond. Tobb tanulmanyaban is leirta, konferencian is hallottam tole (van szerencsem ismerni is), legutobb eppen februar kozepen, Tartuban.
      Summa: kelloen hiteles az interju tartalma (ellentetben a hiteltelenitesi probalkozasoddal :) )

      • László Nagy

        Ott ahol az euromaidanpress a forrás bármiben is, nálam felejtős. Kavarjuk a szart jenki pénzből.

        Ilyen-olyan forradalmak :)))
        Andriskám, legalább menj el ezekbe az országokba és nézz szét milyen a valóság, utána írj bármit is.

        Legalább tudod, hogy anno kit neveztek Rácznak? Na?

        • Andras Racz

          -Viszonylag hosszabb idot eltem a cikkben szereplo orszagok kozul haromban is. A tersegbeli nyelvek kozul oroszul jol, finnul es litvanul kevesbe jol tudok. Ebbol talan sejtheto: akad bizonyos fogalmam arrol, hogy milyen ott a helyzet.
          (Ha nem hiszed, nyugodtan keress ra a nevemre, hogy ki vagyok es mivel foglalkozom – en ugyanis sajat neven kommentelek)

          Mindenesetre orulok, hogy eszerint kollegaval hozott ossze a sors, hiszen te is ugy beszelsz, mintha reszletekbe menoen lennel kepben az ottani viszonyokkal. :)

          -“Legalább tudod, hogy anno kit neveztek Rácznak? Na?”
          Te tenyleg azt hiszed, hogy engem szemelyeskedessel tudsz provokalni…?! :) :)

          • László Nagy

            Na kik voltak a rácok Jaj mindig ez a multikulti körítés. Tisztára mint a komcsik meg a liberálisok. Soha nem beszéltek egyenesen.
            Majd arról is írj cikket, hogy mizu a balti országokban azokkal az orosz ajkú lakosokkal akik nem kapnak állampolgárságot. És ez csak egy picurka probléma. Úgyhogy Kedves Rácz András a nyelvtudásodat nem firtatom, de kihagytad még az észt nyelvet, ha már finnül beszélsz. :))

            Úgyhogy csak így tovább… Hozzátok fel még valamelyik szegény orosz (??) oligarcha esetét, hogy azt mennyire meghurcolta az orosz hatalom és már kész is a nyugat kompatibilis szöveg :)

            Ami meg a nevemet illeti, saját az is.
            ui:

            Tudod Kun Miklós is olyan sokat tud Oroszországról meg a volt Szu-ról, hogy az oroszok (orosz nyelvűek) csak legyintenek erre a tudásra, mondván, ” na még egy egy hozzáértő szakértő, akinek fogalma sincs a valódi helyzetről”…

          • John Rambo

            Szerintem égeted magad.

  • G Viktor

    Belarusz már az oroszoké. Ahhoz, hogy ezt belássuk, érdemes kis figyelmet fordítani az országban állomásozó orosz katonákra, valamint az itt működő vállalatok tulajdonosi hátterére. :(

    • Kiliti

      Mi az, hogy “már” az oroszoké ? MÉG mindig az oroszoké :)

      • G Viktor

        Már egy ideje. Mondjuk úgy 300 éve.. 😛

        • László Nagy

          Milyen egy ideje? 300 év?
          Halottál már a Rusz Államról?
          Istenem mennyi.

          • G Viktor

            Olvass kis Mihail Hellert :)

          • László Nagy

            Hellert nem olvasok, de menj el a Petőfi téri templomba és kérdezd meg akármelyik odajáró hívőt, hogy mizu van. Neked meg ajánlom Ukrajna legújabb történelmét. esetleg meríthetsz még anyagot valamelyik modern Lembergi nyelvújító írásából is. :)) Na pihengess kiscsillag. :)

  • aser

    Látható,hogy ez is egy oroszokat támogató ember.
    Célja,hogy minél veszélyesebbnek lássuk az oroszokat.
    A valóságban a Krím elfoglalásával és az Ukrán beavatkozással,meg a szíriai háborúval elérték hadi és gazdasági képességeik határát.
    Így marad a pár ember által is megvívható kiber háború.

    • John Rambo

      Nem vagyok ebben biztos. Lukasenko nagyon menekülni látszik Putyin öleléséből – el tudom képzelni, hogy lehet valami a cikkben.

      • aser

        Valami alapja van.Különben senki sem hinne neki.
        A volt SZU tele van orosz ügynökökkel.

  • nonemart

    Két újságíró nem vitatkozik a médiában magánügyekben ! Akkor itt miről van szó ? Szerintem arról, hiogy az oroszok (így általában) nem is léteznek ! A nép, az istenadta, szörnyen alultájékozott, ezt minden híradó. megjelenő újság, olvasói levelek (még mindig vannak) – tanusítják. Az Urálon túlról érkező hozzáröffenések egyenesen militaristák, egyoldalúan lenézik a világ többi részét, Skandináviától Amerikáig, mindenkit ! Az orosz ész, az orosz erő és az orosz fegyver – ez egy mítosz, amit Putyinék is táplálnak., De az istenadta nép nagyobbik része szorong, megpróbál megfelelni, de nem tud. Nem tudja kimondani, hogy “menjünk csatázni”, hogy “megtoroljuk”, hogy “beijedtek az amerikaiak” – mert nem agresszív. És első sorban a mindennapi élményei hatására nem agresszív ! Annyi borzasztó dolgot lát az utcán nap-mint-nap, annyira látja, hogy az embernek, egyedül,, a kisembernek mennyire nincs ereje, hatása, hogy elege van, fél, szorong ! Tehát olyan, hogy “oroszok” tulajdonképpen nincsen. Van hivatalos politika, sajtó, bérbevett tollnokok, kinevezett politikusok, külügyesek, de az ország – az nem áll mögöttük. A hadsereg is vegyes, fegyelmezett, de esze ágában sincs meghalni valamiért, amit nem ért, aminek nem részese ! Nem kell őket megtámadni, de ők nem fognak támadni ! Persze, a Krímet, amíg Putyin érvényesülni tud, nem adják vissza !

    • László Nagy

      Ezt lefordítom és elküldöm egy pár orosz és fehérorosz ismerősömnek. Legalább egyet röhögjenek már a nagy elnyomásban :))) Ha már szoronganak szegények.
      A szorongásról csak annyit, hogy a magyar lakosság elég nagy hányada él szorongásgátló szereken. :)) De tudjuk, csak a Putyin lehet. :)
      ui:

      A Krím-félsziget nem, ahogy Koszovó sem Szerbiához, Erdély meg Magyarországhoz… Sajnos ezek tények. Kár ezen rágódni, mert felpuffadsz a szorongástól. :))

  • http://atleta.hu/ Laszlo Marai

    Felrevezeto allitasokat tartalmaz a cikk. Termeszetesen nem ellenorzik, nem tudjak ellenorizni, hogy valos szemelyek vagyunk-e. A linkelt ADA sem tud ilyet (nem is tudhat, nem is allitjak). Az ADA annyit csinal, hogy elrejti a SzabadSzavazas elol az indentitasodat. Tehat belepni naluk lepsz be (hogy valos vagy-e azt nem ellenorzik), majd a SzabadSzavazas fele mutatnak rolad egy olyan azonositot, amibol nem lehet kovetkeztetni a belepeshez hasznalt azonositodra. (Akar valos, akar nem.)

    Pl. regisztraltsz az email cimeddel vagy a FB profiloddal, de ezt a SzabadSzavazas nem fogja latni, csak egy jo hosszu szamsorozatot. Mindig ugyanazt, amig ugyanazzal a fiokkal lepsz be az ADA-n, de hogy mi az, azt a SzabadSzavazas nem latja. Azt meg, hogy mire szavaztal, termeszetesen az ADA nem latja.

    • Peng György

      Az ADA rendszer része, egy offline tanúsítás, ahol egy személyes találkozón győződik meg az ADA tanúsítója arról, hogy a user személyes adataiból valóban az a titkos kód generálódik-e le, amit a user a fiókjában megadott. Így az a user/fiók, amely az ada rendszerében “magyar” igazolással rendelkezik, biztosan valós magyar tulajdonossal bír. Az ADA a szabadszavazás tudtára adja, hogy a user tanúsított-e vagy sem, és a szavazatszámlálásnál külön lehet kiértékelést csinálni mindkét csoportra. Ha az látszódik, hogy nagyon nem vágnak egybe az arányok, akkor biztosak lehetünk benne, hogy valaki megpróbálta meghekkelni a szavazást.

      • http://atleta.hu/ Laszlo Marai

        Hat ez pont nem derult ki sem a SzabadSzavazas, sem az ADA oldalarol elsore vegigfutva. Valoszinuleg az elobbieknek erdemes lenne egy magyarazo oldalt rakni elore (ami nem kell, hogy annyira belemenjen a reszletekbe, mint a GYIK).

        Ami viszont tenyleg nem derul ki: a titkos kodot ugye nem adja ki az ADA? (Tudom, hogy nem visszafejtheto, de tobb szolgaltatas osszelinkelheto lenne vele.)

        • Peng György

          az ada főmenüjéből linkelem: https://adatom.hu/user_howto.html https://adatom.hu/assurer_howto.html

          Az ada nem ad ki semmilyen adatot a nyilvános tanúsítványokon kívül. Az alkalmazások egyedi proxy azonosítót és egyedi proxy email címet kapnak. A felhasználók le tudják tiltani az alkalmazásokat, ha túlzásba vinnék a kommunikációt a proxy email címeken keresztül.

          Amúgy valóban szükség volna a kommunikáció kerekítésére, mert jelenleg meglehetősen kocka. 😉 Remélem előbb utóbb sikerül egy szakembert keríteni, aki segíteni tud ebben.

          Már dolgozunk azon is, hogy adatbázis szinten se lehessen a proxy azonosító irányából visszajutni a titkos kódhoz, tehát ha bárki (akár a kormányzat) rátenné a kezét az ADA adatbázisaira, ne lehessen összekötni az adatokat.

  • Heli

    Oké, hogy a magyar állam töketlen, de ha nem a jog(állam), akkor ki garantálja nekem, hogy egy magánszervezet nem él vissza az adataimmal? Mit képzel magáról egy magánszervezet – akár az ADA, akár a Facebook – hogy ő dönti el, én vagyok-e én?
    Ajánlom olvasásra T. Garton Ash könyvét a szólásszabadságról, amelyben a nagy digitális magáncégek hatalmát is elemzi.

    • Peng György

      a cucc forrása itt található: https://github.com/edemo/PDOauth
      A személyes adatokat kezelő szerver (ahol a titkos kódod előállítod) meg ráadásul annyira nyílt, hogy hozzáférhető az egész fájlrendszere, hogy meg tudd nézni, mit történik az adataiddal. lásd itt: https://anchor2.edemokraciagep.org/filesystem/

    • Katalin Bucki

      Szerintem az adatainkkal ma bárki visszaélhet! Bármilyen aláírás gyűjtésénél, de egy magánorvosnál is meg kell adni adatokat, de az interneten is megtalálhatók. Arról most nem is beszélve, hogy a pártok hivatalosan is hozzájuthatnak, ha hatalmon vannak, de pénzért is kaphatók adatbázisok pl. szolgáltatóktól, sőt talán még a népesség-nyilvántartótól is. Ha azt vesszük, hogy a Nemzeti Konzultáció hogyan zajlott az interneten, ez a verzió még megbízhatóbbnak tűnik az azonosítással. Persze a kormányok semmibe fogják venni, mert csak az ő csalásuk a hiteles!

  • József Antal

    Nem kötelezhetnek rá, hogy fb fiókot kreáljak.

  • plaszi laci

    Nnnna ez fasza! Eleve szinte semmilyen kiberbiztonság nincs, mint azt láthatjuk… az az emberszabású pedig, aki a buzi Facebookra akar bármit is felépíteni sok minden lehet… de kiváló biztosan nem 😀

  • http://atleta.hu/ Laszlo Marai

    A cikk ebben is felrevezeto. Ha kattintasz, latod, hogy email cimmel is lehet regelni es szavazni.