Az orosz propagandát közvetítő közép-európai orgánumok október második felében régóta folyamatban lévő ügyeket melegítettek fel. A NATO-Oroszország ellentétre fókuszálva próbálták igazolni az orosz háborús bűncselekményeket Szíriában, az amerikai elnökválasztási kampányban pedig tovább támogatták a Kremlt és Putyint dicsérő Donald Trumpot. A propaganda igyekezett megtorpedózni az EU-Kanada szabadkereskedelmi egyezményt (CETA), hiszen bármilyen újabb nyugati kereskedelmi övezet tovább rontaná a Kreml amúgy sem túl fényes piaci pozícióit az öreg kontinensen.

Orosz-amerikai szembenállás Szíriában

Az Egyesült Államok-Oroszország szembenállás tovább éleződött Szíriában, az ideiglenes tűzszünet összeomlásának következtében, mivel az amerikaiak nem asszisztáltak a civil és katonai célpontokat egyaránt támadó orosz bombázásnak. Miközben tehát Oroszország kedvező helyzetbe került a katonai konfliktusban, előnyét még inkább növelni igyekszik a propaganda segítségével. Egyrészt Oroszországot és szövetségeseit ismételten a béke védelmezőjének próbálják beállítani. A békét azért is kell ilyen buzgón védeni az oroszoknak, akinek a katonái – állítólag – jórészt amúgy is csak „humanitárius segélyt osztanak a szíriai népnek”, mert az Egyesült Államok nem hajlandó például az iszlamista Al-Nuszra Front ellen fellépni. Ugyanis az állítólagos „B-terv” részeként az USA velük válthatja le az Asszad-rezsimet. Ezzel annyi a probléma, hogy az Egyesült Államok egyik drónja végzett például az Al-Nuszra Front egy magas rangú vezetőjével, valamint később sem adták fel ezeket az akciókat a Pentagonnál. Ahogy arról is elfeledkezett a propaganda, hogy orosz bombák maradványait találták meg az ENSZ konvoj bombázásának a helyszínén, s pont ez vezetett a tűzszünet végéhez. Egy cseh oroszbarát oldal egyenesen Asszadot idézi, aki szerint a szír kormányerőket ért amerikai légitámadás nem lehetett véletlen, hiszen a rákövetkező támadás az Iszlám Állam részéről az USA felelősségét veti fel a terroristák támogatásában.  A cikkek arról nem számolnak be például, hogy legalább a gyanúja felmerül annak, hogy Oroszország és a szír kormány kórházakat bombázhatott. Azt sem tudja meg az olvasó, hogy körülbelül 300 ezer ember ragadt az oroszok által támadott keleti városrészben.

Az orosz dezinformációs gépezet szokásos fordulata szerint Közép-Kelet-Európa „egy agresszív hatalom”, az Egyesült Államokat kiszolgáló NATO kezében van. Szergej Lavrov egyik ehhez kapcsolódó érve éppen az, hogy Amerika Oroszország-politikája „agresszív russzofóbián” alapul, ami ráadásul valós biztonságpolitikai kockázatokat vet fel Oroszország számára a NATO jelenlét növelésével az orosz határok mentén. Persze az valahogy kimarad mindebből, hogy Oroszország katonai beavatkozása Grúziában, a Krím-félszigeten, vagy éppen Kelet-Ukrajnában mennyire idézte elő a NATO védelmi reakcióját. A propaganda-üzem azonban egy ponton önellentmondásba keveredik, amikor a NATO gyengeségéről írnak, tudniillik a NATO ma már „képtelen” megvédeni európai szövetségeseit – köztük Magyarországot – egy háború esetén. Ezt egy amerikai altábornagy, Ben Hodges szavaira alapozzák.  Az idézett beszéd egyébként létezik, viszont ebben csak arról van szó, hogy Oroszország a Balti Államokat tudná elfoglalni órák alatt, a szöveg a többi tagállamról nem ejt szót.

Putyin elnökjelöltje: Trump

Az orosz propagandaoldalak Kelet-Közép-Európában átvették Donald Trump kampányüzeneteit Oroszországgal kapcsolatban és ezeken keresztül próbálták meggyőzni az olvasókat arról, hogy csak egy Trump adminisztráció működne együtt Putyinnal az Iszlám Állam megsemmisítésében.

Míg a propaganda szerint Donald Trump akár szövetségesként is el tudná képzelni Oroszországot, Hillary Clintont a főáramú, „neoliberális” politikája okán támadják. Állításaik szerint Donald Trump megnyerte a második vitát is, mivel végre használni tudta az agresszív stílusát és a vitában érintett témakörök is neki kedveztek. A Kremlin-barát média viszont lemaradhatott arról, hogy nevesebb lapok, a CNN és a Yougov felméréses szerint is Hillary Clinton jött ki győztesen a megmérettetésből. A legradikálisabb, Trump Bill Clinton hűtlenségére rájátszó retorikájába illeszkedő, kijelentés arról szól, hogy Hillary Clinton férje nőügyeit úgy tudta kiheverni, hogy a spiritualizmushoz fordult. Tényként közlik, hogy Clinton halott emberekkel, például Eleanor Roosevelttel konzultált, bár Jézust már nem akarta megidéztetni, mert az „túl intim” lett volna számára. Ezzel valójában egy 1996-os konteót élesztettek fel, habár az szeánszokat még nem említett…

A Kreml számára az amerikai elnökválasztás kimenetele kétség kívül döntő fontosságú, amint azt a Wikileaks legutóbbi botránya is igazolja. A Fehér Ház első ízben vádolta meg az orosz vezetést, hogy közvetlenül beavatkozik az amerikai elnökválasztásba azzal, hogy segítette a demokrata kampány prominensei által használt e-mail fiókok illegális feltörését, illetve az adatok Wikileakshez juttatását.

Az biztos, hogy a külpolitikát hanyagoló „lame duck” Barack Obama után a külpolitikai „héjaként” ismert Clinton nem nézné ölbe tett kézzel például a szíriai orosz bombázásokat.

CETA

Oroszország az Észak-Atlanti kereskedelem bővítésére tett minden lépést ellenez, mely tovább csökkenthetné a Kreml amúgy is lefelé ívelő kereskedelmi részesedését az európai piacon. A CETA meghiúsítása nem feltétlenül közvetlen célja a propagandának, inkább eszköz arra, hogy az ehhez nagyon hasonló, de még formálódó amerikai-európai szabadkereskedelmi megállapodás (TTIP) ne lépjen életbe.

A CETA-át a TTIP-hez hasonlóan gmo-érveléssel támadják. Egy cikkíró szerint például a Kanadában előállított növényi eredetű alapanyag több mint 40 százaléka génmódosított, habár erre semmiféle bizonyítékot nem szolgáltat. Egy másik cikk állítása szerint Kanadában  37 millió méh pusztult el, miután elkezdtek GMO-s kukoricát terjeszteni, amely szintén légből kapott adat.  Az európai CETA-ellenes tüntetéseket sem mulasztották el megemlíteni a propagandaoldalak. Ezek kapcsán leírták, hogy a kritikusok szerint az egyezmény „megmérgezi Európát”, veszélyezteti a helyi mezőgazdaságot, valamint „a vállalatok diktatúráját” hozza létre.

A magyar oroszbarát oldalak ráadásul kijátsszák a magyar kormány retorikájában legutóbb az 1956-os megemlékezésen felbukkanó „Brüsszel-Budapest konfliktust”. Érvelésük szerint ugyanis az Európai Tanács egy antidemokratikus és átláthatatlanul működő szervezet, amely az Európai Bizottság utasításai alapján akarja a tagállamokra rákényszeríteni a szabadkereskedelmi megállapodást. A kijelentéssel csupán az a gond, hogy egyrészt az ET-ben a demokratikusan megválasztott állam vagy kormányfők ülnek, például Orbán Viktorral együtt, másrészt pedig az Európai Bizottság fölött éppen az ET dominanciája érvényesül az uniós döntéshozatalban.

A visegrádi országok kiemelt célpontjai a Kreml dezinformációs kampányainak. Ennek bemutatására tavaly a Political Capital, a szlovák Globsec Policy Institute és a cseh European Values Think Tank összefogásával elindult a Kreml-figyelő, amely többek közt a közösségi médiában is elszaporodó orosz propagandára hívja fel a figyelmet kétheti rendszerességgel. Az eredeti jelentés linkje elérhető itt: http://www.cepolicy.org/publications/information-war-monitor-central-europe-october-2016-part-1