Öt állítás a Jobbik listázási ügyéről

Nem a Jobbikot kell betiltani, hanem a szélsőséges eszméket kell visszaszorítani. 1. A Jobbik lételeme az antiszemitizmus. Ez tudható volt már azelőtt is, hogy Gyöngyösi Márton a parlamentben kezdeményezte a zsidók összeírását. Nem volt itt semmi félreértés, a szöveg egyértelmű … Folytatás

Ezt ne csináld a szélsőjobbal! – a svéd és a francia recept

Nem létezik általános sikerrecept a szélsőjobbal szemben. Az alábbiakban Vidhya Ramalingam, az Institute for Strategic Dialogue projektkoordinátora a svéd és a francia példán keresztül mutatja be, hogyan vallhatnak látványosan kudarcot a szélsőjobboldali pártokkal szemben alkalmazott stratégiák. VIDHYA RAMALINGAM Svédország: A … Folytatás

Milyen a szélsőjobb Japánban?

Matolcsy-féle piros pötty ide vagy oda, a japánok nem sokat foglalkoznak Magyarországgal, sem a nálunk bizonyos körökben népszerű japán-magyar vélt vagy valós rokonsággal. Nagy kultusza van ugyanakkor az ottani radikálisok körében a náci Németországnak, hiszen Japán, a tengelyhatalmak részeként aktív … Folytatás

A radikalizmus meghaladása

„A Jobbik a nemzeti radikalizmus állapotát, mint még a demokratikus rendszerbe illeszthető politikai álláspontot meghaladta” – írja emlékezetpolitikai sorozatunk újabb vendégszerzője, Grajczjár István szociológus, főiskolai docens. A két világháború között, ahogyan az elmúlt fél évtizedben is, a magyar társadalom erőteljes … Folytatás

A Horthy-korszak és a nemzeti identitás alakzatai

Némi szünet után folytatódik az emlékezetpolitika témakörében indított sorozatunk. Mai vendégszerzőnk Egry Gábor történész, a Politikatörténeti Intézet munkatársa, aki az alábbiakban az identitás- és történetpolitika összefüggéséről ír az újjáéledő Horthy-kultusz kapcsán. A Horthy-korszak újraértelmezésének, ezen belül a kormányzó kultuszának látványos … Folytatás

Válságban a Jobbik

A párt belső konfliktusai már hónapok óta jelen vannak az országos médiában, a Szegedi Csanád-botrányt követően pedig egyértelműen radikalizálódási spirálba került. A Fidesz jól járhat. A Jobbik mért támogatottságára egyelőre nem hatottak negatívan a Szegedi-ügy kapcsán nyilvánosságra került belső konfliktusok. … Folytatás

Breivik helye a magyar szélsőjobboldalon

Egy éve történt az Anders Behring Breivik által véghez vitt norvégiai mészárlás. Ebből az alkalomból azt vizsgáljuk, hogyan pozicionálta a hazai szélsőjobb a norvég tömeggyilkost a saját világképén belül. Közel egy éve, amikor az MTV Ma Reggel című műsorában Morvai … Folytatás

Mennyire homofób a szélsőjobb?

Keletről nyugatra enyhülnek az indulatok. Magyarország inkább kelet. Bár egyes szélsőjobboldali aktivisták fenyegetőzései ellenére jelentősebb atrocitások nélkül zajlott Budapesten a melegolimpia és a melegfelvonulás, a magyar társadalom nem vált elfogadóbbá a szexuális kisebbségekkel szemben. A többség továbbra is arra az … Folytatás

A bennünk élő Horthy-kép – az ellentmondást nem lehet kultusszá formálni

A múltfeldolgozás/emlékezetpolitika témakörben indított sorozatunk második részének szerzője Illés Gergely történész, a Közös Halmaz csoport tagja, aki az alábbiakban az újjáéledő Horthy-kultuszról ír. A XIX. század romantikus múltszemléletének továbbélését igazolja, hogy a mai magyar társadalom még mindig inkább hajlamos a … Folytatás

Egy beteljesületlen szerelem – Horthy és a szélsőjobb

A következő hetekben cikksorozatot közlünk a blogon múltfeldolgozás/emlékezetpolitika témakörben. Első vendégszerzőnk Paksa Rudolf történész, a nemrég megjelent A magyar szélsőjobboldal története című könyv szerzője, aki Horthy és a szélsőjobboldal változékony viszonyáról ír. A szélsőjobb Horthy iránti rajongása – ritka kivételektől … Folytatás