Az önkormányzati választások után a Jobbik a választókra és a magyar politikai életre települési szinten fogja az egyik kiemelt hatást gyakorolni. A párt helyi politikacsinálásának várható kulcsfontosságú területei előre jelezhetők a választási programok és a meglévő jobbikos polgármesterek múltbeli intézkedései alapján.

A Jobbik választási eredményeiből adódó fő következtetések

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

• A 2014. őszi önkormányzati választásokon a Jobbik – az ellenzék széttagoltsága és a kormányzó Fidesz fölénye ellenére – lokális szinten képes volt az erősödésre. A megismételt ózdi választás ezt az előretörést még nyilvánvalóbbá tette, miközben arra is rávilágít, hogy a Fidesznek nem vált hasznára a „gesztuspolitizálás”: a Jobbik témáinak átvétele, programpontjainak megvalósítása nem vonzotta be a Jobbik szavazóit, sőt, a mozgás épp ellentétes irányban zajlik.
• A párt a tavaszi országgyűlési választáshoz hasonlóan az őszi választásokon még inkább kiegyenlítette országos támogatottságát, a legdinamikusabban növekvő szavazótáborral immár a nyugati, iparilag fejlettebb és magasabb életszínvonalú országrészben rendelkezik.
• A Jobbik esetében nem áll meg a lábán az a vélekedés, amely szerint a szélsőségesek hatalmi pozícióban veszítenek népszerűségükből: a párt az önkormányzati választásokon meg tudta tartani az általa vezetett települések többségét, egy megyét kivéve a második legnagyobb párt lett a megyei közgyűlésekben, de ezeknél is lényegesebb, hogy a városokban és a megyei jogú városokban is előretört.
• A Jobbik 14 polgármesteri címet szerzett (Városok: Devecser, Ózd, Tapolca, Tiszavasvári, Törökszentmiklós; kistelepülések: Ásotthalom, Bánokszentgyörgy, Gasztony, Hencida, Kosd, Mátraballa, Monorierdő, Recsk, Tuzsér). Ahogy arra Toroczkai László, a párt újraválasztott ásotthalmi polgármestere is felhívta a figyelmet, ma már 107 448 fő (a lakosság 1,09%-a) él jobbikos polgármester által irányított településen. 10 további településen pedig a párt által is támogatott független jelölt szerzett településvezetői mandátumot (Békésszentandrás, Csökmő, Érpatak, Gyöngyössolymos, Jéke, Kemenessömjén, Lovászhetény, Martonfa, Rakamaz, Szabolcsbáka).
• Könnyen elképzelhető, hogy amennyiben a Fidesz népszerűsége a jövőben csökken, az elégedetlenségből elsődlegesen a Jobbik, és nem a megosztott és gyenge baloldali ellenzék profitálhat.
• A korábbi példák alapján nyilvánvaló, hogy a jobbikos polgármesterek sem más „univerzumban” tevékenykednek, mint a más pártállású vagy független társaik, és igazodniuk kell a realitásokhoz. Sikerük függ például az uniós források felhasználásától (lásd Tiszavasvári példáját).
• Fontos ugyanakkor, hogy a jelenlegi pártok közül elsősorban a Jobbik által alkalmazott rendpárti retorika és megoldások, illetve az intézményes szegregációs politikák (pl. oktatás, segélyezés, rendvédelem)  tovább terjednek majd a Jobbik sikereinek következtében, és az eddiginél is jobban hatnak majd más, nem jobbikos polgármesterek tevékenységére is (lásd Miskolc példáját).

A Jobbik önkormányzati sikereinek várható hatásai

1. Kisebbségellenes rendvédelmi intézkedések

A „cigánybűnözés” felszámolásának jelszavával majdnem minden jobbikos vezetésű település kísérletet tett saját önkormányzati rendvédelmi szervezet felállítására. Tiszavasvárin 2011-ben hozták létre a városi csendőrséget, amely a megyei kormányhivatal által megállapított törvénysértés miatt egyszerű városőrségként működik. Ásotthalom polgárőrsége nyerte el az „év polgárőrsége” címet 2014-ben. Ózd frissen megválasztott polgármestere a városőrség megerősítéséhez quadok és lovak beszerzését jelentette be a „peremkerületek” ellenőrzéséhez. A párt által alapított, többször betiltott félkatonai erőszakszervezet az Új Magyar Gárda és különféle helyi változatai rendszeresen biztosítják a párt helyi rendezvényeit, a szervezet ünnepségein felszólalnak a párt vezetői. A Fejér megyei Sárosdon a Magyar Nemzeti Gárda biztosította a „magyarok” békés ünneplését a „hirtelenszőke svédekkel”, azaz a romákkal szemben, 2014. augusztus 16-án.

2. Kisebbségellenes szociálpolitikai kezdeményezések

A többségi társadalom jóléti sovinizmusára és előítéleteire alapozva a párt a kisebbségek, szegények számára járó univerzális juttatások etnikai alapú korlátozására törekszik. 2014 áprilisában, Tiszavasváriban szemétszedési akciót hirdetett Fülöp Erik polgármester a cigánytelepen, nem kooperáló helyi lakosoknak az önkormányzati szociális juttatások megvonását helyezve kilátásba. Érpatakon a polgármester az egyébként állami finanszírozású közmunkaprogramban való munkavégzésre saját előírásokat vezetett be, melyek megszegése esetében a kisebbségi közmunkásokat jogtalanul kizárják akár több évre a programból. Ózd új jobbikos polgármestere pedig a „földekre küldené” mezőgazdasági munkát végezni a szakképzetlen szegényeket. A párt 2014-es országgyűlési programja fellépést ígért a szociálpolitikai juttatásokkal kihasználó, „megélhetési gyermekvállalás ellen”.

3. Lakóhelyi szegregáció felerősítése

A már említett különféle intézkedések mind az etnikai megkülönböztetés és diszkrimináció fenntartását szolgálják. A párt „ingyenes” telepfelszámolási programot hirdetett a miskolci kampányban, melynek során a cigánytelepek lakóit bármifajta kártérítés nélkül kívánják kitelepíteni, miközben a párt által gerjesztett ellenkampány indult az így hajléktalanná vált romák befogadása ellen más településeken.

4. Iskolai szegregáció felerősítése

A Jobbik tavaszi országgyűlési programja nyíltan kiállt az iskolai szegregáció fenntartása mellett a „különböző képességű tanulók”, azaz a roma diákok tekintetében, számukra külön „bentlakásos iskolahálózat” létrehozását javasolva a káros családi háttér ellensúlyozására. A gyakorlatban a Fővárosi Ítélőtábla bírósági határozatban ítélte el a gyöngyöspatai roma diákok általános iskolában megvalósult jogellenes szegregációját. Az elkülönítési gyakorlatok azonban komoly múltra tekintenek vissza, Tiszavasváriban már 1997-ben külön ballagási ünnepséget rendezett az általános iskola a roma és nem roma tanulók számára, „tetvesedésre” hivatkozva. 2012-ben pedig a Fővárosi Törvényszék marasztalta el a tiszavasvári általános iskolát a roma tanulók jogellenes elkülönítése miatt a 2009-ben indított eljárás során.

5. Kisebbségi integrációs törekvése megakadályozása

A Jobbik Miskolcon és Ózdon is megakadályozta a cigányság képzésére és kulturális integrációjára szolgáló Roma Módszertani, Oktatási és Kulturális Központok létrejöttét helyi népszavazások révén. A párt szerint a központok létesítése csak a közpénzek elherdálását és a korrupciót szolgálnák, helyettük a közbiztonság javítására kellene koncentrálni a „cigánybűnözés” felszámolása érdekében.

6. Helyi közösségek kulturális életének és identitásának átformálása

A párt nagy hangsúlyt fektet a konkrét történelmi sérelmek revizionista ápolására, az áltörténelmi mítoszok (pl. a magyarok a sumérok rokonai) és összeesküvés-elméleti világmagyarázatok terjesztésére, ezek szimbolikus megjelenítésére. Tiszavasváriban, a „Jobbik fővárosában”, a település központi terén turulszobor (mitikus ragadozó-madár), Trianon-emlékmű, kopjafa és Nagy-Magyarország térkép egyaránt helyet kapott. Ásotthalmon a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom revizionista szervezethez is kötődő Toroczkai László polgármester az EU liberális, szabadkőműves vezetőit teszi felelőssé az Ebola-járvánnyal fenyegető uniós migráció ösztönzéséért. A kisebbségellenes, antiszemita gondolkodásmód azonban túlnyúlik a jobbikos településeken. A Fűrész György fideszes polgármester vezette Csókakőn például az Új Magyar Gárda 2014. augusztus 23-án tartott – csendőremlékmű-avatatással összekötött – gárdista avatót. A rendezvényen felszólalt ifj. Hegedűs Lóránt volt jobbikos országgyűlési képviselő, Orosz Mihály Zoltán Érpatak polgármestere, Barcsa-Turner Gábor, a Hatvannégy Vármegyei Ifjúsági Mozgalom társvezetője és Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője. Az őszi önkormányzati választások után került nyilvánosságra a keceli polgármester, a fideszes Haszilló Ferenc 2012-es zsidó hatalomról, liberális politikusok „tarkón lövéséről” szóló hangfelvétele; a polgármester a bizonyíték ellenére sem hajlandó a lemondásra.

7. Kisebbség-többség viszonyának kiélezése – etnikai kisebbségek és szegények bűnbakként való beállítása a „bűnözés” és „rendetlen életvitel” okán

Érpatak polgármestere, Orosz Mihály Zoltán a „cigánybűnözés” felszámolását utcai „bűnfelderítési akciókkal” demonstrálja, mintegy példát statuálva. Szintén Orosz Mihály Zoltánhoz köthető Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő és Simon Peresz izraeli elnök nyilvános önkormányzati szimbolikus felakasztása a településen, amely nemzetközi botrányt és tiltakozást váltott ki. Staudt Gábor budapesti főpolgármester-jelölt pedig a „kezelhetetlen” hajléktalanokkal kapcsolatban helyezett kilátásba büntető intézkedéseket, azaz rendőrségi fellépést a választási kampányban.

8. A politikai közbeszéd és a szakpolitika lokális és országos radikalizálása

Ahogy azt fenti példákban is jeleztük, a kisebbségellenes-ultranacionalista diskurzus nem a Jobbik monopóliuma: mind a kormányzó Fidesz, mind a baloldali ellenzék átvette a párt megbélyegző kategóriáit, ideológiai és szakpolitikai elképzeléseit a többségi társadalom képviseletében. Ennek legkiemelkedőbb példája a miskolci polgármesteri pozícióért folytatott kampány volt, melyben a Fidesz a gyakorlatban is megvalósított „telepfelszámolással” kampányolt, a baloldali összefogás pedig a város egykori, cigányozás miatt felmentett rendőrkapitányát indította jelöltként.

Lehet másképp? Integrációs megoldási alternatívák

A működő települési integrációs programokra példa Cserdi községe, melyet a roma származású Bogdán István 2002-2006 között polgármester-helyettesként, azóta pedig polgármesterként irányít. A településen sikeres diák- és felnőtt iskolai felzárkóztató programok működnek, a büntetés helyett az ifjúságra koncentráló sikeres bűnmegelőzési projektet indítottak, önkormányzati segítséggel a település házait a lakók rendbe tudták hozni. A tényleges integrációs erőfeszítések tehát képesek a helyi közösség gondjainak javítására, a Jobbik által megváltoztathatatlanként implikált kisebbségi „együttélési problémák” megoldására, a helyi közösség antirasszista megerősítésére.

Az alábbi interaktív térképen az a 24 település látható, ahol vagy jobbikos, vagy függetlenként induló, de a Jobbik által is támogatott polgármesterjelölt győzött.