Orosz hackert tartóztatott le a cseh rendőrség Prágában

Köze lehet az amerikai intézmények elleni korábbi adatlopásokhoz. Hasonló hatósági fellépésre Magyarországon még nem került sor.

How-to-Spy-on-Your-Competitors-Website-Legally

Forrás: Inbound Interactive

Az FBI (az amerikai Szövetségi Bűnügyi Szolgálat) által adott tipp alapján a cseh rendőrség 12 órán belül elfogta az illegális hackerkedéssel gyanúsítható férfit, aki egy prágai szállodában tartózkodott a barátnőjével. Az Interpol már korábban „vörös figyelmeztetésű” európai körözést adott ki a gyanúsított ellen, aki feltételezhetően amerikai célpontok elleni cyber-támadásokban vehetett részt. Jelenleg a bíróság döntésén múlik, hogy Csehország kiadja-e az orosz hackert az Egyesült Államoknak.

Az ügy jelentőségét elsősorban az amerikai elnökválasztás adja, amelyben Hillary Clinton demokrata elnökjelöltet folyamatosan támadják a Wikileaks által kiszivárogtatott belső kampánylevelezés kapcsán. A Fehér Ház első ízben vádolta meg az orosz vezetést, hogy közvetlenül beavatkozik az amerikai elnökválasztásba azzal, hogy segítette a demokrata kampány prominensei által használt e-mail fiókok illegális feltörését, illetve az adatok Wikileakshez juttatását. Biztonságpolitikai szakértők szerint Barack Obama megszólalása az ügyben arra utalhat, hogy az amerikai kormányzat közvetlen bizonyítékokkal rendelkezik a Kreml érintettségét illetően, s ez a fejlemény különös súlyt ad a prágai rendőrségi akciónak. A közvetlen következmények közé tartozik még az a tény, hogy a nemzetközi körözés ellen az Ecuador londoni nagykövetségen menedéket kapó Julian Assange Wikileaks-vezető internet-hozzáférését Quito nemrég megszüntette a „más országok belügyeibe való beavatkozás” elkerülése érdekében.

A héten tartandó brüsszeli EU-csúcstalálkozón ismét napirendre kerül az orosz-uniós viszony, illetve az Oroszország elleni szankciók meghosszabbítása. A kormányfők tanácskozásán először esik majd szó a Kreml európai országok belpolitikájába való titkosszolgálati beavatkozásáról, illetve az Oroszország által támogatott szélsőjobboldali pártoknak ebben játszott szerepéről.

A Kreml ezirányú törekvéseire számos példa akad, gondoljunk a lengyel kémelhárítás által idén kémkedésért letartóztatott Mateusz Piskorskire, a baloldali Változás (Zmiana) párt vezetőjére, vagy a Janusz Korwin-Mikke által alapított szélsőjobboldali Új Jobboldali Kongresszus párt (KNP) két volt aktivistájára, akiket Ukrajna területén elkövetett államellenes provokációért és orosz kémkedésért vettek őrizetbe. A megnövekedett orosz kémtevékenységre jellemző a Litvánia és Oroszország közötti „kémháború”. Litvánia 2014-ben az egyik orosz konzult utasította ki az ország területéről, majd a litván légierő magasrangú tisztségviselőjét vette őrizetbe kémkedés miatt. 2015-ben pedig az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) kötelékébe tartozó személyt tartóztatott le a kémelhárítás.

Hasonló hatósági fellépésre Magyarországon nem került sor eddig. Nem mintha a magyar kormánynak ne lenne mondanivalója az uniós csúcstalálkozón, hiszen a jobbikos Kovács Bélának 2014 óta húzódik a „kémügye”. A jobbikos politikust az európai parlamenti választási hajrában gyanúsította meg az Alkotmányvédelmi Hivatal Oroszország számára történő kémkedéssel. Kovácsot ezt követően a Polt Péter vezette ügyészség kérésére az Európai Parlament kiadta a magyar hatóságoknak a vizsgálat lefolytatására. Ennek ellenére az eljárást a Központi Nyomozó Főügyészség rétestészta módjára egyre csak húzza, legutóbb 2017. január 20-áig meghosszabbítva a nyomozást. Eközben Kovács Béla kvázi „érinthetetlen” a Jobbikban, továbbra is szervezi a párt orosz kapcsolatait, pedig a vád központi eleme, hogy Kovács rendszeresen találkozott konspiratív módon orosz diplomatákkal itthon és Moszkvában. A büntetőeljárást ezek szerint nem fenyegeti a bizonyítékok vagy a tanúk esetleges manipulálása, ha az érintett zavartalanul folytathatja a vádban megfogalmazott tevékenységét.