4+1 érv amellett, hogy az Oroszország elleni szankciók hatékonyak
Mivel számos félrevezető állítás jelenik meg a hazai közbeszédben az Oroszország elleni uniós szankciókkal kapcsolatban, érdemes néhány tényt rögzíteni. A...
Köze lehet az amerikai intézmények elleni korábbi adatlopásokhoz. Hasonló hatósági fellépésre Magyarországon még nem került sor.
Forrás: Inbound Interactive
Az FBI (az amerikai Szövetségi Bűnügyi Szolgálat) által adott tipp alapján a cseh rendőrség 12 órán belül elfogta az illegális hackerkedéssel gyanúsítható férfit, aki egy prágai szállodában tartózkodott a barátnőjével. Az Interpol már korábban „vörös figyelmeztetésű” európai körözést adott ki a gyanúsított ellen, aki feltételezhetően amerikai célpontok elleni cyber-támadásokban vehetett részt. Jelenleg a bíróság döntésén múlik, hogy Csehország kiadja-e az orosz hackert az Egyesült Államoknak.
Az ügy jelentőségét elsősorban az amerikai elnökválasztás adja, amelyben Hillary Clinton demokrata elnökjelöltet folyamatosan támadják a Wikileaks által kiszivárogtatott belső kampánylevelezés kapcsán. A Fehér Ház első ízben vádolta meg az orosz vezetést, hogy közvetlenül beavatkozik az amerikai elnökválasztásba azzal, hogy segítette a demokrata kampány prominensei által használt e-mail fiókok illegális feltörését, illetve az adatok Wikileakshez juttatását. Biztonságpolitikai szakértők szerint Barack Obama megszólalása az ügyben arra utalhat, hogy az amerikai kormányzat közvetlen bizonyítékokkal rendelkezik a Kreml érintettségét illetően, s ez a fejlemény különös súlyt ad a prágai rendőrségi akciónak. A közvetlen következmények közé tartozik még az a tény, hogy a nemzetközi körözés ellen az Ecuador londoni nagykövetségen menedéket kapó Julian Assange Wikileaks-vezető internet-hozzáférését Quito nemrég megszüntette a „más országok belügyeibe való beavatkozás” elkerülése érdekében.
A héten tartandó brüsszeli EU-csúcstalálkozón ismét napirendre kerül az orosz-uniós viszony, illetve az Oroszország elleni szankciók meghosszabbítása. A kormányfők tanácskozásán először esik majd szó a Kreml európai országok belpolitikájába való titkosszolgálati beavatkozásáról, illetve az Oroszország által támogatott szélsőjobboldali pártoknak ebben játszott szerepéről.
A Kreml ezirányú törekvéseire számos példa akad, gondoljunk a lengyel kémelhárítás által idén kémkedésért letartóztatott Mateusz Piskorskire, a baloldali Változás (Zmiana) párt vezetőjére, vagy a Janusz Korwin-Mikke által alapított szélsőjobboldali Új Jobboldali Kongresszus párt (KNP) két volt aktivistájára, akiket Ukrajna területén elkövetett államellenes provokációért és orosz kémkedésért vettek őrizetbe. A megnövekedett orosz kémtevékenységre jellemző a Litvánia és Oroszország közötti „kémháború”. Litvánia 2014-ben az egyik orosz konzult utasította ki az ország területéről, majd a litván légierő magasrangú tisztségviselőjét vette őrizetbe kémkedés miatt. 2015-ben pedig az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) kötelékébe tartozó személyt tartóztatott le a kémelhárítás.
Hasonló hatósági fellépésre Magyarországon nem került sor eddig. Nem mintha a magyar kormánynak ne lenne mondanivalója az uniós csúcstalálkozón, hiszen a jobbikos Kovács Bélának 2014 óta húzódik a „kémügye”. A jobbikos politikust az európai parlamenti választási hajrában gyanúsította meg az Alkotmányvédelmi Hivatal Oroszország számára történő kémkedéssel. Kovácsot ezt követően a Polt Péter vezette ügyészség kérésére az Európai Parlament kiadta a magyar hatóságoknak a vizsgálat lefolytatására. Ennek ellenére az eljárást a Központi Nyomozó Főügyészség rétestészta módjára egyre csak húzza, legutóbb 2017. január 20-áig meghosszabbítva a nyomozást. Eközben Kovács Béla kvázi „érinthetetlen” a Jobbikban, továbbra is szervezi a párt orosz kapcsolatait, pedig a vád központi eleme, hogy Kovács rendszeresen találkozott konspiratív módon orosz diplomatákkal itthon és Moszkvában. A büntetőeljárást ezek szerint nem fenyegeti a bizonyítékok vagy a tanúk esetleges manipulálása, ha az érintett zavartalanul folytathatja a vádban megfogalmazott tevékenységét.
Mivel számos félrevezető állítás jelenik meg a hazai közbeszédben az Oroszország elleni uniós szankciókkal kapcsolatban, érdemes néhány tényt rögzíteni. A...
Az előzetes várakozásoknak megfelelően Vlagyimir Putyin pártja ismét „megnyerte” az orosz Állami Duma képviselőinek „választását”. Az idézőjelek ma már magyarázatra...
Noha a Jobbik külpolitikai orientációja alaposan megváltozott az elmúlt években, Szabó Balázs és Samu Tamás Gergő „választási megfigyelése” a Közép-afrikai...
Minden adott ahhoz, hogy Vlagyimir Putyin akár 2036-ig Oroszország elnöke legyen. Nem biztos, hogy így lesz, de ez jóformán csak...